A Fővárosi Ítélőtábla Bf.118/2017/7. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 160. §, 285. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Németh Nándor

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1730/2015/93., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.118/2017/7.*, 20/2019. (VI. 26.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.118/2017/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2017. év július hó 11. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A z emberölés bűntettének előkészülete és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2017. év január hó 24. napján kelt 12.B.1730/2015/93. számú ítéletét megváltoztatja.

Az 1 rendbeli emberölés előkészületének bűntetténél a folytatólagos elkövetésre utalást, és az ügyvédi visszaélés bűntette tekintetében hozott felmentő rendelkezést mellőzi.

A vádlott által előzetes letartóztatásban töltött időt 2017. január 24. napjáig számítja be a kiszabott szabadságvesztésbe.

A vádlott állandó lakóhelye: ...., személyi azonosító igazolványának száma: ....

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék a 2017. év január hó 24. napján kihirdetett 12.B.1730/2015/93. számú ítéletével a vádlottat 4 rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett emberölés előkészületének bűntette /Btk. 160. § (3) bekezdés, tényállás 1-3. pontjai/, valamint sikkasztás bűntette /Btk. 372. §. (3) bekezdés a./ pont, tényállás 4. pontja/ miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 100.000.- forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, továbbá rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Az ügyvédi visszaélés bűntettének /Btk. 285. § (1) bekezdés, tényállás 4. pontja/, valamint zugírászat vétségének /Btk. 286. § (1) bekezdés, tényállás 6. pontja/ vádja alól felmentő rendelkezést hozott.

A vádlottal szemben további 1 rendbeli sikkasztás bűntette /Btk.372. § (4) bekezdés a./ pont, tényállás 5. pontja/, valamint további 1 rendbeli ügyvédi visszaélés bűntette /Btk. 286. § (1) bekezdés, tényállás 5. pontja/ miatt folyamatban lévő büntető eljárást - elévülés okából - megszüntette. Határozott az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség vádlottat terhelő, illetve állam terhén maradó részének viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére az eljárást megszüntető, és felmentő rendelkezések körében a bűnösség megállapítása, illetve a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg a vádlott felmentés, védője szintén felmentés, illetve a megszüntetéssel érintett cselekménnyel összefüggésben a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést.

Az ügyész fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában a jogorvoslati kérelmet a 4. tényállási pontban szereplő ügyvédi visszaélés bűntette kapcsán született felmentő rendelkezés miatt, valamint a büntetés súlyosítása érdekében tartotta fenn. Nem támadta ugyanakkor az elsőfokú ítélet többi, eljárást megszüntető és felmentő rendelkezését. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.95/2016/15-I. számú átiratában az első fokon eljárt ügyész jogorvoslati nyilatkozatának írásbeli indokolásával azonos tartalmú érvelést terjesztett elő.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyilvános ülésen megjelenő képviselője szintén az ügyész indokolt fellebbezését tartotta fenn, a védelmi fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. Kifejtette, hogy a törvényszék a perrendi szabályok betartásával lefolytatott eljárás során széleskörű bizonyítást vett fel, mely bizonyítékokat megvizsgálva azokat megfelelően értékelte. A vádlott tagadásával szemben megállapított tényállást megalapozottnak tartotta. Utalt arra, hogy az indokolás valamennyi tényállási pont tekintetében részletesen tartalmazza a vádlott védekezésével szemben elfogadott bizonyítékokat. A megalapozott tényállás megváltoztatására törvényes okot nem látott, ezért a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések alaptalanságára hivatkozott. Aláhúzta, hogy a törvényszék okszerűen következtetett az 1-4. tényállási pontok esetében a vádlott bűnösségére, az 1-3. tényállási pontokhoz kapcsolódóan törvényesen minősítette a cselekményeket 4 rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett emberölés előkészülete bűntettének.

A 4. tényállási pont esetében a sikkasztás bűntette mellett tévesnek tartotta az ügyvédi visszaélés bűntettének vádja alól történő felmentő rendelkezést a két bűncselekmény teljesen eltérő jogi tárgya miatt; a sikkasztás esetében a védett jogi tárgy a vagyoni viszonyok rendje, míg az ügyvédi visszaélés esetén az igazságszolgáltatás zavartalan működése. A kétszeres értékelés tilalma emiatt a szóban forgó ügyben nem merülhet fel. Véleménye szerint a vádlott egyetlen cselekménye valóságos anyagi halmazatnak tekinthető, ezért a bűnösség kimondását a Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző ügyvédi visszaélés bűntettében is indokoltnak tartotta.

A súlyosító körülmények hangsúlyosságára tekintettel a kiszabott büntetést nem tartotta megfelelőnek az irányadó 1-7,5 éves büntetési tételkereten belül a középmérték 4 év 3 hónapi tartamát is figyelembe véve. Tekintettel a megállapítani indítványozott további bűncselekményre, és súlyosító körülményekre álláspontja szerint a középmértéket meghaladó büntetés kiszabása szolgálja megfelelően a speciális és a generális prevenciót, és a mellékbüntetés súlyosítását is szükségesnek tartotta. Az egyéb ítéleti rendelkezéseket, köztük a bűnügyi költséggel, illetve a vagyonelkobzással kapcsolatosakat törvényesnek tekintette.

Összefoglalóan a 4. tényállási ponthoz kapcsolódóan a vádlott bűnösségének ügyvédi visszaélés bűntettében való megállapítására, a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának felemelésére, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A védő mindenekelőtt három tanú kihallgatására terjesztett elő bizonyítási indítványt: tanúként kérte megidézni és kihallgatni a tényállás 2. pontjában írt cselekménnyel összefüggésben P.J.-t, aki K.I.-vel, valamint a vádlottal együtt utazott Budapestről Kecskemétre, és jelen volt a M.-ékkel lezajló beszélgetés idején is. Ugyanerre a körülményre kérte kihallgatni D.G. tanút is. A tényállás 3. pontjában írt cselekménnyel kapcsolatban harmadikként V.A. tanú kihallgatására tett indítványt, aki jelen volt, amikor védence felkérte J.L.-t videó felvétel készítésére az ukrán férfival történő találkozóval kapcsolatban. Ezen túlmenően annak az okiratnak az írásszakértői vizsgálatára tett indítványt, amelyen állítólagosan a vádlott kézírása szerepel az 1. számú tanú nevével, születési idejével.

A bizonyítási indítvány elutasítását követően a védő perbeszédében az elsőfokú eljárás során előadott védőbeszédét mindenben fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján több tényt tévesen állapított meg, mivel a beszerzett bizonyítékok eltérő következtetések levonásának lehetőségét is magukban hordozták.