231/B/2003. AB határozat
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § d) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § d) pontja alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó - hiánypótlásra történt felhívását követően - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § d) pontja alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés "első feléből hiányzik egy »jogellenes« jelző". Az indítványozó úgy véli, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak "csakis a jogellenes tevékenység felderítésére és üldözésére van alkotmányos joga eljárni". Mivel "ezt az idézett jogszabályhely nem mondja ki," álláspontja szerint félreértésre adva okot, mely "félreértés", és szerinte ez az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét eredményezi.
Az indítványozó részletesen ismertette saját ügyét is, melyben szerinte a Nemzetbiztonsági Hivatal jogsértően járt el.
Az Alkotmánybíróság beszerezte az igazságügyminiszter véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
2. Az Nbtv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
"5. § A Nemzetbiztonsági Hivatal
(... )
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;".
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben kiemelte, hogy a "jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket" (ABH 1991, 454, 456.). Jelen esetben a kifogásolt rendelkezés a minősített többséggel elfogadott Nbtv.-ben megfogalmazott egyik nemzetbiztonsági feladat. A nemzetbiztonsági feladatokkal kapcsolatban az Nbtv. javaslatához fűzött miniszteri indokolás is hangsúlyozta, hogy "[a]z ország működését nemcsak a közvetlen ellene irányuló törekvések veszélyeztetik, hanem azok a leplezett törekvések is, amelyek jelentőségüknél, hatásuk súlyánál fogva sérthetik a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát".
Az Alkotmánybíróság korábban a 13/2001. (V. 14.) AB határozatban már kifejtette és jelen határozatában hangsúlyozza, hogy "a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség. Az ország szuverenitása és az alkotmányos rendje a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen alapértékek. Az ország szuverenitásának érvényre juttatása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása, a szuverenitást, illetőleg az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása az államnak az Alkotmányból közvetlenül levezethető kötelezettsége [Alkotmány 2. § (2)-(3) bekezdés, 5. §, 35. § (1) bekezdés i) pont, 40/A. §, 48. §, 51. §]" (ABH 2001, 177, 196.).
A támadott rendelkezés tartalma - melynek értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket - az Alkotmánybíróság szerint nem veti fel az indítványozó által állított alkotmányos aggályokat.
2. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének megsértését arra hivatkozással is állította, hogy a rendelkezés szövegezése félreérthető.
Az Alkotmánybíróság kezdetektől követett gyakorlata értelmében a jogállamisághoz kapcsolódó jogbiztonság a jogalkotótól megköveteli "annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is" [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.].
Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben megállapította: a támadott rendelkezés egyértelműen határozza meg a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatát, a rendelkezésnek nem tulajdonítható - az indítványozó által kifogásolt - olyan értelem, amely jogsértő eljárásra jogosítaná fel a Nemzetbiztonsági Hivatalt. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének megsértése e tekintetben sem állapítható meg.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Nbtv. 5. § d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mint megalapozatlant, elutasította.
Budapest, 2008. július 7.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró