A Fővárosi Törvényszék P.20693/2016/17. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 123. §, 130. §, 157. §, 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 209. §, 242. §, 301. §, 339. §, 349. §, 355. §, 359. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §, 3. §, 5. §, 120. §] Bíró: Port Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/17.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Hegyi Krisztina pártfogó ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

Lajer Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: Dr. Lajer Zsolt ügyvéd) által képviselt

I.r. alperes neve (alperes címe) I. rendű,

Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: Dr. Moldován András ügyvéd) által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. rendű és

III.r. alperes neve (III.r. alperes címe.) III. rendű alperes ellen

szerződés érvénytelensége és kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság I. rendű alperes permegszüntetés iránti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 201.252,- (Kettőszázegyezer-kettőszázötvenkettő) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 177.800,- (Százhetvenhétezernyolcszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek 177.800,- (Százhetvenhétezernyolcszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - 273.900,- (Kettőszázhetvenháromezer-kilencszáz) Ft eljárási illetéket.

A felperesi pártfogó ügyvéd munkadíját felperes köteles viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani, felperesnek az elektronikus kommunikáció szabályai szerint, I-III. rendű alpereseknek választásuk szerint írásban, papír alapon 4 példányban vagy az elektronikus kommunikáció szabályai szerint.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet változatlanul kötelező.

I n d o k o l á s

Felperes 2007. július 20-án hitelkérelmi adatlapot nyújtott be I. rendű alperes jogelődjéhez a bank Bankhoz, amelyben 1.500.000 forint összegű személyi kölcsönt igényelt 72 hónap futamidőre CHF (svájci frank) devizanemben, lakásfelújítás céljára. A nyilatkozatban felperes mint hiteligénylő tudomásul vette, hogy a hitel igénylése és a beadott dokumentumok alapján a bank egyedileg dönt a hitel folyósításáról, annak összegéről és feltételeiről. A bank a hitelbírálat eredményeként esetlegesen tartozáselismerő nyilatkozat benyújtását is előírhatja, amelynek költségeit a hiteligénylő viseli. Felperes, mint hiteligénylő aláírásával elismerte, hogy deviza alapú hitel igénylése esetén a banktól azt a részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást megkapta, amely szerint az igényelt deviza alapú hitel vonatkozásában abból eredően kockázata, így különösen árfolyam-kockázata keletkezhet abban az esetben, ha a deviza alapú hitel devizanemének árfolyama változik és ezen információ ismeretében is igénybe kívánja venni a hitelt.

Felperes ugyanezen a napon írásban részletes nyilatkozatot tett a deviza alapú hitel igénybevételéből eredő esetleges kockázatok tudomásulvételéről. Elismerte, hogy a banktól a deviza alapú hitel igénybevételével összefüggésben felmerülő kockázatokról - különös tekintettel az árfolyamkockázatokra - a szükséges tájékoztatást megkapta és megértette. Kijelentette, hogy a deviza alapú hitelt a fentiek ismeretében is igénybe kívánja venni, annak kockázatait kizárólag ő viseli és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a deviza árfolyamok változását a hitelszerződés hatálya alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

A felperes mint adós és alperes mint hitelnyújtó 2007. július 24. kölcsönszerződést kötött szám hitelszámon. A szerződés 1. pontja szerint a bank kölcsönt nyújt az ügyfél részére, amely 1.500.000 forintnak a bank jelen kölcsönszerződés hatályba lépésének napján érvényes, magánszemélyekre vonatkozó valuta vételi árfolyamának alapulvételével számított CHF (svájci frank) összege. A kölcsön pontos összegéről a bank a 3.1. pont szerinti folyósítást követően az ügyfelet írásban értesíti. A 2. pont értelmében a kölcsön lejárata 2013. július 24-e. A szerződés 3. pontjában a felek rögzítették, hogy alperes a kölcsönt oly módon folyósítja, hogy a kölcsön 1. pont szerinti forint összegét a jelen szerződés hatályba lépésének napján (folyósítás) a felperes alperesnél vezetett forint bankszámláján jóváírja. Felperes tudomásul vette, hogy a szerződést tartalmazó, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatának banknak történő átadását követően jogosult a kölcsön összege felett rendelkezni. A szerződés 3. pontja szerint az ügyfél jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja, hogy a bank a folyósított kölcsönt, annak kamatát, és az egyéb költségeket, illetve a tartozás összegét - ideértve a 7. pont szerinti lejárt tőke és kamattartozást valamint azok késedelmi kamatát, felmondott kölcsön összegét - devizában tartja nyilván, és emiatt a tartozás forintban kifejezett összege a mindenkori magánszemélyekre vonatkozó deviza eladási árfolyam függvényében változhat.

A szerződés 4.1. pontja szerint a szerződés hatályba lépésének napjától kezdődően a teljes kiegyenlítésig az ügyfél a kölcsön folyósított összege után a banknak ügyleti kamatot köteles fizetni. A kölcsön induló ügyleti kamata 12,5 % p.a., mely megegyezik a szerződés megkötése napján érvényes, a bank kamatkondícióiról szóló Hirdetményében az "felperes Személyi Kölcsön/"felperes Mini Személyi Kölcsön" termékre egy éves kamatperiódus mellett közzétett kamatmértékkel. A kölcsön éves ügyleti kamatlába egy kamatperiódus alatt - a 4.2. pontban foglalt Bank általi egyoldalú kamatmódosítás esetét kivéve - változatlan, kamatperiódusonként változó. A kölcsön kamatperiódusai egy éves időtartamúak. Az első kamatperiódus a szerződés hatályba lépésének napjától a szerződéskötést követő év ezzel megegyező napjáig (Fordulónap) tart. A 4.2. pont úgy szól, hogy amennyiben a fentiek szerint meghatározott kamatláb a bank megítélése szerint nem tükrözi reálisan a hasonló kondíciójú kölcsönök pénzpiacon kialakult kamatlábát, valamint az ügylet nyereségességét érintő esetleges hatósági, jegybanki intézkedés esetére, a bank fenntartja a jogot a kamatperióduson belül új ügyleti kamatláb meghatározására. A kamatláb módosításáról a bank az ügyfelet írásban értesíti, új ügyleti kamatláb meghatározása esetén a 4.4. pontban rögzített teljes hiteldíjmutató megváltozik, melynek mértékét a bank az aktuális hirdetményben teszi közzé.