A Budapest Környéki Törvényszék K.26287/2005/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 18. §, 26. §, 27. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 36. §, 41. §, 44. §, 45. §, 47. §, 48. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 28. §, 37. §, 39. §] Bíró: Dávid Irén

A Pest Megyei Bíróság dr. Pusztai Attila ügyvéd (1132 Budapest Visegrádi u. 60. I. 4.) által képviselt felperesnek,

dr. Czimer István által képviselt I.rendű alperes neve (1051 Budapest Sas u. 19.) alperes ellen,

közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítás érdekében dr. Földváry Zsuzsanna ügyvéd (2300 Ráckeve Móricz. Zs. u. 13.) által képviselt beavatkozó beavatkozott, az alulírott helyen és napon tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A megyei bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg a Pest Megyei Illetékhivatal külön felhívására 16.500,- (azaz: tizenhatezer ötszáz Ft kereseti illetéket.

A megyei bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg alperesnek az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül 50.000,- (azaz: ötvenezer) Ft, beavatkozónak 68.400,- (azaz: hatvannyolcezer négyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozata, a közigazgatási ügy iratai és a felek által csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A szántó és gyep művelési ágú ingatlan 170512/291256 tulajdoni hányada a felperes tulajdonát képezi.

A felperes és tulajdonostársai szerződést kötöttek a beavatkozóval. A szerződés I. pontja a fogalom meghatározások körében rögzítette, hogy bányatelkeken a Bányakapitányság határozatával kavics védnéven, és más számú határozatával kavics védnéven megállapított és nyilvántartott bányatelkeket értik. A szerződés III. pontja szerint a földtulajdonosok a szerződés alapján biztosítják a bányavállalkozó - beavatkozó - részére az ingatlanon lévő bányatelkek bányázható területére (V. pont szerint) a kitermelés kizárólagos lehetőségét akként, hogy Ptk. és a bányászatról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) szerinti tulajdonosi jogaik korlátozását, bányakárok okozását eltűrik, és az ingatlanon a beavatkozó a bányászati termelő eszközeit, berendezéseit elhelyezheti, bányászati tevékenységet végezhet, a VI. pontban foglalt kártalanítás megfizetése ellenében, amíg a bányatelkek ásványvagyon készlete kibányászásra nem kerül.

A szerződés IV. pontja rögzítette, hogy a földtulajdonosok a jelen szerződés alapján hozzájárulnak, hogy a beavatkozó a bányahatóság által jóváhagyott mindenkor érvényes termelési tervével (műszaki üzemi terv) összhangban az ingatlant a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti más célra - kizárólag bányászati célra - igénybe vegye, művelésből kivonja. A földtulajdonosok a szerződés alapján felhatalmazták a beavatkozót, hogy a termőföld művelésből történő kivonása iránti eljárást nevükben és képviseletükben szükség szerint lefolytathassa. A földtulajdonosok a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítási jogát függetlenül fenntartják és gyakorolhatják azokon a részeken ahol termőtalaj van. Ennek érdekében a beavatkozó köteles a lefedés megkezdése előtti év augusztus 30. napjáig a földtulajdonosokat tájékoztatni a tervezett lefedés helyéről és mértékéről.

A szerződés VI. pontja szerint a beavatkozó az ingatlan tulajdonosainak kártalanítást köteles fizetni, amelynek mértéke: Ft/ha. A felperest kártalanítás illeti meg, amelynek kifizetésére a beavatkozó és a Kft. által kötött bányagépek, bányatelek, lefedés adásvétele tárgyú szerződésben rögzített fizetési határidők irányadók.

A beavatkozó kérelmet nyújtott be a Körzeti Földhivatalhoz, amelyben az ingatlan teljes területének termelésből történő kivonását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Bányakapitányság határozatával a kavics védnevű bányatelek és a kavics védnevű bányatelek módosítása iránti kérelme alapján kavics összevont bányatelekké alakítását és bővítését engedélyezte.

A Körzeti Földhivatal a kérelmet megküldte az eljárásra illetékes Földhivatalhoz (a továbbiakban: első fokú földhivatal). A Körzeti Földhivatal tájékoztatása szerint a kérelemben megjelölt ingatlan meghatározott területű részére eljárás volt folyamatban a termőföld engedély nélküli igénybevétele miatt a Kft. valamint a beavatkozó ellen. A beavatkozó részére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Térképészeti Főosztálya határozatával az eredeti állapot helyreállítása alól felmentést adott. A határozat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter határozatával emelkedett jogerőre. A Körzeti Földhivatal az iratok megküldését megelőzően helyszíni tárgyalást tartott, amelyről készült jegyzőkönyv szerint további engedély nélküli termőföld igénybevétel nem történt.

Az első fokú földhivatal helyszíni szemlét tűzött ki. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy az ingatlanon bányászati tevékenységet az első fokú földhivatal előtt korábban folyamatban volt eljárásokban engedélyezett területeken végeznek. A földrészlet 3. minőségi osztályú legelő és 4. minőségi osztályú szántóként nyilvántartott fennmaradó részén engedély nélküli más célú hasznosítást nem tapasztaltak.

Az első fokú földhivatal megkeresésére a Nemzeti Park Igaztóság határozatával a Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján az ingatlan bányászati célú végleges hasznosításához azzal a feltétellel járult hozzá, hogy a bányatelek határvonalától számított 100 m szélességben az ingatlant, mint természetvédelmi rendeltetésű védőpillért a bányászati tevékenység nem érintheti. A védőpillér melletti 100 m széles sávban visszatöltést kell létesíteni. Az első fokú földhivatal megkeresésére a Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat nyilatkozatában előadta, hogy a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése iránti eljárásban szakhatóságként nem vesz részt, szakhatóságként a bányászati engedélyezési eljárásban működik közre.

Az első fokú földhivatal hiánypótlásra hívta fel a beavatkozót, amelyben az ingatlan-nyilvántartási térképnek a kérelemben megjelölt területet feltüntető másolatának (helyszínrajz) a hozzátartozó terület kimutatásnak a Bányakapitányság bányatelket megállapító határozatainak, valamint a Bányakapitányság bővített kavics bányatelek védnevű műszaki üzemi tervét elfogadó határozatának valamint a műszaki üzemi tervnek a csatolását kérte a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül.

A beavatkozó benyújtotta a határozatokat, valamint a kavics (összevont) védnevű bányatelekre vonatkozó határozatot. A beavatkozó csatolta a Bányakapitányság határozatát a műszaki üzemei terv jóváhagyásáról azzal, hogy a bányatelek megállapításáról szóló határozat folytán a 2003. augusztusban készült munkarészek alapján a 2003-2004. évi műszaki üzemi terv módosítása iránt eljárás indult. A beavatkozó csatolta a módosított műszaki üzemi tervet, amely rögzítette, hogy a kavics védnevű bányatelek kitermelhető kavics vagyonának 2005. év közepére történő lefogyását követően a bányaüzem a teljes termelési kapacitását a kavics védnevű bányatelek területére koncentrálja, amely szükségessé tette a jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítását. A beavatkozó csatolta a módosított tervtérképeket, valamint a záradékolt változási vázrajzot.