A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37460/2006/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 44. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kfv.IV.37.460/2006/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pusztai Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Pest Megyei Földhivatal alperes ellen földvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelyben az alperes pernyertessége érdekében a Kft. beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság 8.K.26.287/2005/22. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.26.287/2005/22. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000 /ötezer/ forint és az alperesi beavatkozónak 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és tulajdonostársai 1998. március 26-án szerződést kötöttek az alperesi beavatkozóval - mint bányavállalkozóval - a k-i x hrsz-ú, 29 ha 1256 m2 területű, 347,17 AK értékű gyep, szántó művelési ágú, külterületi földrészlet hasznosítására.

A szerződésből kitűnik, hogy az ingatlan a K.-VI. H. védnéven, illetve a K.-VII. Ö. védnéven megállapított és nyilvántartott bányatelkekre vonatkozik, amely bányatelkek az ingatlan egészét lefedik.

A felperes és a tulajdonostársak a szerződésben foglaltak szerint biztosítják az alperesi beavatkozó - mint bányavállalkozó - részére a földön levő bányatelkek bányászható területére a kitermelés kizárólagos lehetőségét, illetve hozzájárulnak, hogy a bányavállalkozó a bányahatóság által jóváhagyott, mindenkor érvényes termelési tervével /műszaki üzemi terv/ összhangban a földet a földtörvény szerinti más célra - kizárólag bányászati célra - igénybe vegye, művelésből kivonja.

A földtulajdonosok egyúttal felhatalmazták a bányavállalkozót arra, hogy a földművelésből való kivonási eljárását nevükben és képviseletükben - szükség szerint - lefolytathassa.

Az alperesi beavatkozó 2002. november 12-én a k-i x hrsz-ú ingatlan teljes területének termelésből való kivonását kérte a tulajdonosok nevében és felhatalmazása alapján.

A Földhivatal 2003. október 14-én kelt határozatával a kérelemhez mellékelt terület-kimutatás szerinti 7 ha 541 m2, 93,29 AK nagyságú és kataszteri tiszta jövedelmű, 3. minőségi osztályú legelő és 4. minőségi osztályú szántó művelési ágú termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyezte, kavicsbánya bővítése céljára.

A határozat tartalmazza, hogy az engedély öt év után érvényét veszti, ha ezen idő alatt az engedélyezett beruházások megkezdésére nem kerül sor, illetve, hogy a termőföld más célú hasznosítására adott engedély nem mentesíti a beruházót más hatósági engedélyek beszerzése alól.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélynek nem feltétele a tulajdonosi hozzájárulás, illetve, hogy az alperesi beavatkozót - mint bányavállalkozót - az 1998. március 26-i szerződés alapján, mint jogszerű használót tekintette ügyfélnek.

A határozat indokolása tartalmazza azt is, hogy a bányavállalkozó az újabb terület igénybevételét a kitermelés folyamatosságának biztosításával, illetve a termelési volumen növekedésével indokolta, amelynek alapján a helyhez kötött beruházásnak minősülő bányabővítés céljára történő igénybevétel földvédelmi érdekkel nem ellentétes.

Az alperes határozatával szemben a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben annak - az elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú földhivatal új eljárásra kötelezését kérte.

A Pest Megyei Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet indokolása szerint az alperesi beavatkozó a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet - mint a szerződésben bányászati tevékenységre feljogosított személy - saját nevében is előterjeszthette, nem csak a tulajdonosok meghatalmazása alapján, azok nevében.

A megyei bíróság a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény /a továbbiakban: Ftv./ 44. § /1/ és /3/ bekezdése, 47. § /1/, /2/ és /3/ bekezdése, 48. § /1/ bekezdése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a földhivatalnak nem kellett vizsgálnia, hogy a szerződés 4. pontja szerint a felperes és a tulajdonostársak a bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges jogok átruházását milyen más feltételhez /pl. műszaki üzemi terv megléte, előzetes tájékoztatás/ kötik.

A hivatkozott törvényi rendelkezések alapján a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a bányatelek fektetésére vonatkozó bányahatósági határozatok és jóváhagyott műszaki üzemi terv csatolása a más célú hasznosítás engedélyezése iránti eljárásban nem szükséges.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a beavatkozó által benyújtott vázrajz és terület-kimutatás arra szolgál, hogy a beruházás megvalósításához szükséges területet ábrázolja, ahhoz azonban nem szükséges a tulajdonosok aláírása.

Végül rámutatott arra, hogy az alperes által helybenhagyott engedély csak arra biztosít lehetőséget, hogy a beavatkozó a további szükséges engedélyek birtokában hasznosítsa a termőföldet eltérő célra.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint a beavatkozó a földtulajdonosokkal kötött szerződés alapján kizárólag, mint a földtulajdonosok képviselője járhatott el a más célú használat engedélyezésére irányuló eljárásban. Ebben az esetben pedig a földhivatalnak vizsgálnia kellett volna a szerződés 4. pontjában rögzített meghatalmazási feltételeket és korlátokat is; vagyis az eljárás megindításához a beavatkozónak érvényes és jogerős műszaki üzemi tervvel kellett volna rendelkeznie, illetve tájékoztatnia kellett volna a földtulajdonosokat a tervezett lefedés helyéről és mértékéről; a beavatkozó azonban ezeket a feltételeket nem teljesítette.

A felperesi álláspont szerint a jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert a földhivatal nem vizsgálta megfelelően, vajon az igénybevétel indokolt szükségletet elégít-e ki. Állította, hogy miután a beavatkozó érvényes műszaki üzemi tervvel nem rendelkezett, az indokolt szükségességet sem tudta igazolni, hiszen a konkrét bányászati tevékenység megkezdéséhez érvényes műszaki üzemi terv szükséges. E tekintetben az első- és a másodfokú földhivatal álláspontja egymással ellentétes, hiszen az elsőfokú földhivatal hiánypótlás keretében kérte be a műszaki üzemi tervet, míg az alperes szerint az indokolt szükséglet igazolásához érvényes műszaki üzemi tervre nincs szükség.