32004R0811[1]

A Tanács 811/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról

A TANÁCS 811/2004/EK RENDELETE

(2004. április 21.)

az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

(1)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) nemrégiben kiadott tudományos szakvéleményében jelezte, hogy a halászat a Közösség vizeiben élő északi szürketőkehal-állomány nagymértékű pusztulását eredményezte, amely olyan szintre csökkentette le az ivarérett halmennyiséget a tengerben, amelyről az állomány nagy valószínűséggel nem képes természetes szaporodással újra feltöltődni, és ezért az állományt a kipusztulás fenyegeti.

(2)

A szóban forgó halállomány a Kattegatban, a Skagerrakban, az Északi-tengerben, a La Manche csatornában, Skócia nyugati vizeiben, valamint Írország és a Biscay-öböl körül fordul elő.

(3)

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy e halállomány helyreállítására többéves terv készüljön.

(4)

Arra lehet számítani, hogy az említett halállomány helyreállítása e rendelet feltételei alapján 5-10 évet vesz igénybe.

(5)

Akkor mondható, hogy a terv elérte a célját, ha az ivarérett északi szürke tőkehal mennyisége két egymást követő évben nagyobb annál a szintnél, amit az irányítók a biztonságos biológiai határmennyiségként meghatároztak.

(6)

Az említett cél teljesítése érdekében úgy kell a halászati állománypusztulás mértékét szabályozni, hogy nagy valószínűséggel lehessen számítani a tenger ivarérett halállományának évenkénti szaporodására.

(7)

A halászati állománypusztulás mértékének ilyen szabályozása azzal biztosítható, ha megfelelő módszert határoznak meg az érintett állomány teljes kifogható mennyiségi (TAC) szintjének megállapítására.

(8)

Amint az állomány újra feltöltődött, a Tanácsnak a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 6. cikkének megfelelően döntenie kell a további intézkedésekről.

(9)

A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben ( 3 ) meghatározottak mellett további ellenőrző intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítható legyen az e rendeletben meghatározott intézkedéseknek való megfelelés,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet állomány-helyreállítási tervet határoz meg az ICES IIIa. körzetben, az ICES IV. alterületen, az ICES Vb. körzetben (közösségi vizek), VIa. körzetben (közösségi vizek), az ICES VII. alterületen és az ICES VIIIa., b., d., e. körzetekben élő északi szürketőkehal-állományra (a továbbiakban: északi szürketőkehal-állomány).

2. cikk

Az állomány-helyreállítási terv célja

Az 1. cikkben említett állomány-helyreállítási terv célja az érintett északi szürketőkehal-állományban az ivarérett halak mennyiségének 140 000 tonnának megfelelő vagy annál nagyobb mértékre történő növelése.

3. cikk

A célszintek elérése

Ha a Bizottság az ICES szakvéleménye alapján és e szakvéleménynek a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) általi megerősítését követően azt állapítja meg, hogy az érintett északi szürketőkehal-állományra vonatkozó célszintet két egymást követő évben sikerült elérni, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz az állomány-helyreállítási tervnek a 2371/2002/EK rendelet 6. cikkével összhangban egy gazdálkodási tervvel való felváltásáról.

4. cikk

A TAC meghatározása

Az 5. cikkel összhangban meg kell határozni az érintett északi szürketőkehal-állomány teljes kifogható mennyiségét (TAC), ha a HTMGB az ICES legújabb jelentése fényében az ivarérett északi szürke tőkehal mennyiségét 100 000 tonnának megfelelő vagy annál nagyobb mértékűre becsülte.

5. cikk

A TAC meghatározására vonatkozó eljárás

(1) A Tanács a Bizottság javaslatára minden évben minősített többséggel határoz az érintett északi szürketőkehal-állomány következő évre vonatkozó TAC-járól.

(2) 2004-re a TAC-ot az aktuális állapot szerinti halászati állománypusztulásnál 4 %-kal alacsonyabb, 0,25 %-os halászati állománypusztulásnak megfelelő szinten állapítják meg. Az állomány-helyreállítási terv rákövetkező éveire a TAC nem haladhatja meg azt a halfogási szintet, amely a HTMGB által végzett tudományos értékelések jelzése szerint - az ICES legutóbbi jelentései fényében - 0,25 %-os halászati halpusztulási mértéknek felel meg.

(3) A Tanács nem fogadhat el olyan TAC-ot, amelynek kifogása a HTMGB előrejelzése szerint - az ICES legutóbbi jelentése fényében - alkalmazásának évében az ikraállományi biomassza csökkenését eredményezi.

(4) Amennyiben adott évre a TAC (2) bekezdésnek megfelelő meghatározása az adott év végére várhatóan a 2. cikkben jelzett célszintet meghaladó ivarérett halmennyiséget eredményez, a Bizottság elvégzi az állomány-helyreállítási terv felülvizsgálatát, és a legújabb tudományos értékelések alapján javaslatot tesz a szükséges kiigazításokra. Annak biztosítása érdekében, hogy az állomány-helyreállítási terv teljesüljön, az ilyen felülvizsgálatra mindenképpen legkésőbb az e rendelet elfogadását követő 3 éven belül sor kell, hogy kerüljön.

(5) E rendelet alkalmazásának első évét kivéve a következő szabályok érvényesek:

a) ha a (2) vagy (4) bekezdésben előírt szabályok egy adott évre az előző évi TAC-ot több mint 15 %-kal meghaladó TAC-hoz vezetnek, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, ami legfeljebb 15 %-kal lehet nagyobb az említett év TAC-jánál; vagy

b) ha a (2) vagy (4) bekezdésben előírt szabály egy adott évre az említett évi TAC-nál több mint 15 %-kal kisebb TAC-hoz vezet, akkor a Tanács olyan TAC-ot fogad el, ami legfeljebb 15 %-kal kisebb az említett év TAC-jánál.

6. cikk

A TAC meghatározása kivételes körülmények esetén

Amennyiben - az ICES legújabb jelentésének fényében - a HTMGB becslése szerint az érintett északi szürketőkehal-állományban lévő ivarérett halmennyiség 100 000 tonnánál kisebb, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az 5. cikket kell alkalmazni, ha annak alkalmazása eredményeként az érintett északi szürketőkehal-állományban lévő ivarérett halmennyiség a TAC alkalmazása évének végén várhatóan 100 000 tonnának megfelelő vagy annál nagyobb mértékű lesz;

b) ha az 5. cikk alkalmazásával nem várható, hogy az a TAC alkalmazása évének végén az érintett északi szürketőkehal-állományban lévő ivarérett halmennyiség 100 000 tonnának megfelelő vagy annál nagyobb lesz, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz a következő évi TAC-ról, amely alacsonyabb, mint az 5. cikkben leírt módszer alkalmazásából származó TAC.

9. cikk

Kijelölt kikötők

(1) Amennyiben egy közösségi halászhajó több mint két tonna északi szürke tőkehalat kíván kirakni a Közösségben, a hajó kapitánya biztosítja, hogy az ilyen kirakodásra csak kijelölt kikötőkben kerülhessen sor.

(2) Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, amelyekben a két tonnát meghaladó mennyiségű északi szürke tőkehalat kirakhatják.

(3) Minden tagállam 2004. június 4-ig megküldi a Bizottságnak a kijelölt kikötők listáját, majd 30 napon belül az e kikötőkre vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti eljárást, beleértve az északi szürketőkehal-mennyiségeknek az egyes kirakodások keretében történő feljegyzésének és jelentésének feltételeit. A Bizottság az információkat valamennyi tagállamnak megküldi.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) 2004. február 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 3 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.