A Fővárosi Törvényszék P.22675/2017/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. §, (1) bek., 2:42. §, (1) bek., 2:48. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) R. cikk (2) bek.] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/9.

A Strasser Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe..; ügyintéző ügyvéd: dr. Strasser Tibor által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

-

a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. Szabados Gergő) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 58.100,- (ötvennyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 36.000,- (harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illeték.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton ( a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban) benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

INDOKOLÁS:

A felperes büntetés-végrehajtási dolgozó, aki munkája során a fogvatartottak elővezetésében is közreműködik.

Az alperes mint médiaszolgáltató által működtetett TV csatorna elnevezésű televíziós csatorna műsor című hírműsorában 2017. június 13., június 14. és június 28. napján tudósítást közöltek az ún. "riport címe" büntetőperének Kúrián tartott tárgyalásáról. A hírműsor tudósítását a tárgyalásról készült képfelvételekkel illusztrálták. Az említett hírműsorokban pár másodpercig oldalról látszik a felperes is, ahogy az általa elővezetett vádlott mellett áll a tárgyalóteremben. A felperes a felvétel készítéséhez és közléséhez nem járult hozzá.

A felperes keresetlevelet terjesztett elő képmáshoz való személyiségi jogának megsértésére hivatkozva. Előadta, hogy az ismerősei észrevették a csatornán a ki nem takart képet, és ezt élcelődve jelezték, már aznap többen hívták telefonon a felvétellel kapcsolatosan. Mindez számára elfogadhatatlan volt, köztudomású, hogy az ilyen jogsértés nagy kellemetlenséget okoz. A személyhez fűződő jogainak megsértése álláspontja szerint megtörtént, hiszen képfelvételt a hozzájárulás nélkül nem lehet nyilvánossága hozni, kivéve ha "az nem öncélú, és a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak" minősül. Személyéről azonban nem lehet azt mondani, hogy annak feltüntetése a konkrét esetben a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősülne, hiszen egy súlyos bűncselekményt elkövető vádlotthoz semmilyen köze nem lehetett.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el az alperest a további jogsértéstől. Kérte továbbá, hogy a jogsértés miatt a bíróság kötelezze az alperest 200.000,- Ft sérelemdíj, valamint ennek kamatai, továbbá a felperes perköltségének megfizetésére. A kereset jogalapjaként a Ptk. 2:42-43. §-ait, 2:48. §-át, valamint a 2:51-52. §-ait jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az ügyvédi munkadíjat a vonatkozó IM rendelet alapján mérlegeléssel kérte megállapítani azzal, hogy ÁFA-körbe tartozik. Kérte továbbá tárgyalásonként 20.000,- Ft útiköltség megállapítását is. Hivatkozott arra, hogy a felperes a büntetés-végrehajtás állományának a tagja, azaz közhatalmat gyakorló hivatalos személynek minősül. A kifogásolt közlések célja a magyar kriminalisztika egyik legismertebb, legsúlyosabb bűncselekményével (azaz a jelenkor eseményével) kapcsolatos, széleskörű közérdeklődésre számot tartó nyilvános bírósági tárgyalásról való objektív tájékoztatás volt, amely az alperesi sajtószerv alkotmányos joga. Ennek alátámasztására hivatkozott a 16/2016. (X.20.) AB határozat rendelkezéseire, amelyre tekintettel álláspontja szerint a felperes hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható volt a perbeli képfelvétel, az nem volt jogsértő. A felperes által előadott érdeksérelem nem értelmezhető, mivel köztudomásúan a felperes büntetés-végrehajtási dolgozóként folyamatosan köteles büntetőeljárásban érintett személyeket nyilvános helyeken is kísérni, illetve őrizni, ami egyrészt nyilvánvalóan a felperes ismerősei számára is ismert körülmény, másrészt ennek tárgyilagos módon történő nyilvánosságra hozatala semmilyen módon nem sértő, sőt ezen feladatok teljesítése kifejezetten megbecsülést, elismerést jelent a társadalom tagjai, köztük az alperesi híradás nézői szerint. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogosult sérelemdíj iránti igényének előfeltétele - a törvényben rögzített egyéb feltételek mellett - a jogellenes magatartással okozati összefüggésben olyan hátrány bekövetkezése, amelynek csökkentésére vagy kiküszöbölésére a sérelemdíj, mint nem vagyoni kártérítés alkalmas. A felperes azonban nem tett eleget előadási kötelezettségének, csupán megjelölt egy összeget.

A bíróság a tényállást a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a peres felek előadásai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, valamint a tárgyaláson megtekintett videófelvételek alapján állapította meg.