A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20174/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, g) pont, 2:48. §, (1) bek.] Bírók: Csóka István, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.174/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Strasser Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Strasser Tibor) által képviselt felperes neve ( felperes címe, tartózkodási helye: felperes tartózkodási helyének címe) felperesnek - a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Szabados Gergő) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 16. napján kelt 62.P.22.675/2017/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa 2017. június 13-án, 2017. június 14-én és 2017. június 28-án sugárzott ... című hírműsorban a felperest felismerhetően bemutatta, megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 (kétszázezer) forintot és ennek 2017. június 13. napjától a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes mint büntetés-végrehajtási dolgozó 2017. június 13-án kísérési feladatot hajtott végre az ún. "lúgos orvos" Kúrián tartott tárgyalásán. A tárgyalásról az alperes mint médiaszolgáltató, az általa működtetett ... elnevezésű televíziós csatorna ... című műsorában is beszámolt. A hírműsorban felperes az általa vezetett vádlott mellett látható a tárgyalóteremben oldalról pár másodpercig. Az alperes a tárgyalásról június 14-én és 28-án is beszámolt felhasználva azokat a felvételeket, amelyeken a felperes is látható felismerhető módon. A felperes a felvétel készítéséhez és közléséhez nem járult hozzá.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát, amikor őt a megjelölt műsorszámaiban felismerhető módon bemutatta. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további jogsértéstől. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 200.000 forint sérelemdíj megfizetésére, továbbá ezen összeg után kamataira is igényt tartott. Hivatkozott arra, hogy a ... című hírműsorban az ismerősei látták, és másnap ezen élcelődtek. Álláspontja szerint a felvételhez a hozzájárulás megadása nem volt mellőzhető, személyének feltüntetése a konkrét esetben a jelen kor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatáshoz nem volt szükséges.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes a büntetés-végrehajtás állományának tagja, azaz közhatalmat gyakorló hivatalos személynek minősül. A kifogásolt közlések célja a magyar kriminalisztika egyik legismertebb, legsúlyosabb bűncselekményével kapcsolatos, széles körű érdeklődésre számot tartó, nyilvános bírósági tárgyalásról való objektív tájékoztatás volt. Hivatkozott a 16/2016. (X. 20.) AB határozat rendelkezéseire is. Álláspontja szerint ennek alapján a felperes hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható volt a perbeli képfelvétel. A felperes által előadott érdeksérelem nem értelmezhető, mivel a felperes büntetés-végrehajtási dolgozóként folyamatosan köteles büntetőeljárásban érintett személyeket nyilvános helyeken is kísérni. Ennek tárgyilagos módon történő nyilvánosságra hozatala semmilyen módon nem sérti. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az alperesi magatartással okozati összefüggésben hátrány bekövetkezését nem igazolta.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 58.200 forint perköltséget, továbbá külön felhívásra a Magyar Államnak 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket.

Ismertette az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, I. cikk (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. § (1) bekezdését, a 2:42. § (1) és (2) bekezdését, 2:48. § (1) bekezdését, a 28/2014. (IX. 29) AB, a 16/2016. (X. 20.) AB, valamint a 3/2017. (II. 25.) AB határozatok releváns rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdését.

Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes védekezésével abban, hogy az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataiban rögzített szempontok a felperes esetében is alkalmazandók, ugyanúgy közhatalmat gyakorlónak minősül, mint a rendőrök. Megállapította, hogy a felperes munka közben úgy volt látható, hogy az általa elővezetett vádlott mellett áll a tárgyalóteremben. Ez a felperesre nézve nem volt sértő, munka közben tárgyilagosan ábrázolták. A peresített felvételek egyértelműen egy közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódtak és a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötöttek voltak, vagyis nem voltak öncélúak. Olyan tényadat nem merült fel, ami alapján a sajtószerv tisztességes és jóhiszemű eljárását meg lehet kérdőjelezni. A felperes emberi mivoltának belső lényege nem sérült, ezért a sérelmezett felvételek készítéséhez hozzájárulására nem volt szükség. Megjegyezte továbbá azt is, hogy önmagában az a körülmény, hogy valaki a büntetés-végrehajtás állományában dolgozik, nem jelent automatikusan társadalmi rosszallást sem.

Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) alapján határozott. Az ügyvédi munkadíj összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § és 4/A. § alapján mérlegeléssel állapította meg. Álláspontja szerint ez áll arányban az elvégzett ügyvédi munkával. Kötelezte továbbá a felperest az alperesi jogi képviselő megalapozott mértékű útiköltségének, 20.000 forintnak a megtérítésére is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetének adjon helyt.

Álláspontja szerint az ítélet indokolásában tévedett az elsőfokú bíróság, amikor alaptalannak tekintette a keresetet. Az elsőfokú ítéletben helyesen felsorolt és figyelembe vett jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok alapján a bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a felvétel készítése a jelenkor eseményeinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe esik-e. Egy olyan büntetőtárgyaláson résztvevő személyeket bemutató képi tudósítás, ahol kitakarva ugyan, de a vádlott, mellette a felperes felismerhető módon látható, nem minősül ilyennek. Álláspontja szerint a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés önmagában nem minősül közéleti szereplésnek ahhoz többlet tényállási elemre van szükség. Ha a közhatalom gyakorlására vagy a közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény mikénti alakulására hatással volt az, hogy egy magatartást az adott személy és nem más tanúsította, úgy a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján a felvétel készítéséhez és felhasználásához is szükséges az érintett személy hozzájárulása, kivéve a tömegfelvételt és a nyilvános közéleti szereplést. A felperes munkavégzése ez utóbbiak egyikébe sem érthető bele figyelemmel arra is, hogy a felperes tárgyalótermi jelenléte és egyedi ábrázolása nem tekinthető tömegfelvételnek. A 28/2014. (IX. 29.) AB határozat, továbbá a Kúria 1/2012. Büntető- közigazgatási- munkaügyi- polgári jogegységi határozata alapján, az ügy konkrét tényállásának sajátosságait figyelembe véve dönthető el az a kérdés, hogy a feladatait teljesítő rendőr, illetve más személy közéleti szereplőnek tekinthető-e.