A Fővárosi Törvényszék P.25102/2011/25. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 81. §, 164. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 345. §, 355. §, 360. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 29. §, 31. §] Bíró: Farkas Antónia

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2011/25.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Kovács Kázmérné ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. r.

II.r. felperes neve (I.rendű felperes címe.) II. r.

III.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) III. r.

IV.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) IV. r.

V.rendű felperes neve (V.rendű felperes címe.) V. r.

VI.r. felperes neve (I.rendű felperes címe.) VI. r.

VII.r. felperes neve (VII.rendű felperes címe.) VII. r. felpereseknek,-

a dr. Bányai 1-es személy ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,-

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. felperesnek 3.500.000,- (hárommillió-ötszázezer) Ft-ot, a II. r. felperesnek 4.000.000,- (négymillió) Ft-ot, a III. r. felperesnek 3.500.000,- (hárommillió-ötszázezer) Ft-ot, a IV. r. felperesnek 4.000.000,-(négymillió) Ft-ot, az V. r. felperesnek 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft-ot, a VI. r. felperesnek 2.000.000,-(kétmillió) Ft-ot, a VII. r. felperesnek pedig 1.000.000,- (egymillió) Ft-ot, valamint ezen összegek után 2010. szeptember 29. napjától 2013. június 30. napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű, míg 2013. július 01. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 300.000,- (háromszázezer) Ft + ÁFA perköltséget.

A bíróság I-VII. r. felperesek keresetét fentieket meghaladóan elutasítja.

A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett 900.000,- (kilencszázezer) Ft eljárási illeték az alperes köteles az Államnak - külön felhívásra - megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell 3 példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

2010. szeptember 28-án éjszaka 23:00 óra körüli időpontban a felperesek hozzátartozója által vezetett Kawasaki típusú motorkerékpár összeütközött az alperesi biztosított által vezetett Ford Fusion típusú személygépkocsival, amely a hozzákapcsolt pótkocsit húzta.

A baleset azért következett be, mert az alperesi biztosított által vezetett pótkocsis személygépkocsi a település név úton haladva, balra nagy ívben be kívánt kanyarodni az név utcába, és nem adta meg a kötelező elsőbbséget a név úton egyenesen haladó és szemből érkező 1-es személynek és így összeütköztek.

Az ügyben büntetőeljárás is indult az alperesi biztosított 2-es személy ellen.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ...B..../2011/13. számú ítéletével 2-es személy vádlottat bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében és ezért őt 10 hónapi fogházbüntetésre ítélete. A szabadságvesztés végrehajtását azonban kettő évi próbaidőre a bíróság felfüggesztette. Az ítélet indokolása szerint a vádlott az útkereszteződés megközelítése során előre tekintve észlelte a név úton vele szemben közlekedő 1-es személy által vezetett motorkerékpárt, azonban a fényjelző készülék szabad zöld jelzésére, folyamatos lassú mozgás mellett, a balra kanyarodásra szolgáló forgalmi sávból a tőle elvárható körültekintést és fokozott óvatosságot elmulasztva, úgy kezdte meg az általa vezetett járműszerelvénnyel az név utca úttestére való bekanyarodást, hogy a név úton vele szemben közlekedő, az útkereszteződésben egyenesen továbbhaladni szándékozó, általa korábban észlelt jármű tényleges helyzetéről, sebességéről ismételt előretekintéssel nem győződött meg. Mivel 1-es személy 2-es személy által keltett veszélyhelyzetet elhárítani már nem tudta, az általa vezetett motorkerékpárral 86-91 km/h sebességgel nekiütközött a nyomvonalát keresztező, a vádlott által vezetett járműszerelvény elejének. 1-es személy az ütközést követően a név út baloldali útteste mellett lévő füves területre zuhant és a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházi ellátása során 2010. október 10. napján életét vesztette.

1-es személy halála a baleset következtében elszenvedett koponyaűri sérülés, agyzúzódás, valamint a csontos váz durva sérüléseihez társulva kialakult, tüdőgyulladás miatti, heveny légzési és keringési elégtelenség miatt állt be.

A büntetőeljárás során a baleset körülményeinek vizsgálata körében igazságügyi gépjármű szakértő kirendelésére is sor került. szakértő neve igazságügyi szakértő véleményét a polgári per során a felek elfogadták, annak kiegészítését nem kérték.

Az igazságügyi szakértő a véleményében kimondta, hogy a motorkerékpár sebessége már alkalmas volt arra, hogy a többi közlekedőt a sebességével megtévessze. A szakvélemény szerint a személygépkocsi kanyarodása a motorkerékpár forgalmi sávját kb. 3-4 sec. ideig keresztezte, a személygépkocsi egy 50 km/h sebességgel haladó szemből érkező jármű előtt még be tudott volna kanyarodni. A motorkerékpár vezetője terhére szakértői eszközökkel észlelési vagy cselekvési késedelem nem volt kimutatható. A szakvélemény megállapította, hogy a vezető esetében legfeljebb a sebessége megválasztásával kapcsolatos vezetéstechnikai hiba volt kimutatható, mivel a megválasztott sebesség már alkalmas lehetett arra, hogy a többi közlekedőt megtévessze. A szakvélemény tartalmazta azt is, hogy a kanyarodó személygépkocsi vezetője terhére a szemből érkező motorkerékpár sebességének helytelen felmérését lehetett véleményezni. A baleset eredményes elhárítása érdekében a szemben haladó motorkerékpár vezetőjét mindenképp fékezésre, 50 km/h sebessége mellett a hirtelen fékezés mértékét meg nem haladó fékezésre késztette a személygépkocsi kanyarodó mozgása, így a két járművezető kölcsönös baleseti szerepe műszakilag nem vitatható.

Az I. r. felperes a néhai házastársa, a II.-III.-IV. r. felperesek a néhai gyermekei, az V.-VI. r. felperesek a szülei, a VII. r. felperes pedig a néhai testvére.