A Kúria Mfv.10826/2016/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A kölcsönzött munkavállaló továbbkölcsönzését tiltó szabály megszegése nem állapítható meg, ha a kölcsönző és kölcsönbevevő munkáltató között nincs közvetlen kapcsolat és a közöttük közvetítő szerepet játszó 3. gazdálkodó szervnek nincs a munkát végző, kölcsönzött munkavállalókkal munkáltatói jogkör gyakorlást jelentő, közvetlen kapcsolata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.826/2016/8.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Kovács László ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Csigi Imre jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.391/2014/17.

Rendelkező rész

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.391/2014/17. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A J.S.N.K. Kft.. és a felperes által kötött megállapodás alapján a N.k. Kft. megbízta a felperes gazdasági társaságot, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy a J.S. a saját munkavállalóit neki kölcsönbe adja. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a J.S. 2010. augusztus 6. - 2011. április 1. közötti időszakban átlagosan havi 100 fő munkavállalóval folytatta oly módon, hogy a munkavállalók a N.K. Kft. k. székhelyén dolgoztak. A kölcsönzési díjat e kft. a ledolgozott munkaórákkal arányosan a felperesnek fizette meg az általa kiállított számlák alapján. A számlák jogcíme munkaerő-kölcsönzés volt. A kölcsönzési díjat a felperes a J.S. cégnek fizette ki. A munkavállalók munkaidejének nyilvántartását a megállapodás értelmében mindhárom félnek vezetnie kellett, amit a számlázáskor egyeztettek.

[2] A K.E.M. Kormányhivatal M.M.SZ.SZ.M.F. mint elsőfokú hatóság a 2013. május 8-án a K.N. alatti munkavégzési helyen megtartott helyszíni ellenőrzést követően az eljárás eredményeként meghozott határozatát a N.M.H.M.M.I. megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

[3] A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóság 2014. január 9-én meghozotthatározatával megállapította, hogy a J.S. munkáltató (kölcsönbeadó) által kölcsönzött munkavállalókat a felperes munkáltató a N.K. Kft. munkáltatónál (kölcsönvevő) történő munkavégzésre kötelezte, azaz továbbkölcsönzési tevékenységet folytatott. Ezért a felperest 1.000.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta.

[4] A határozat indokolása szerint a J.S. jogosultság hiányában a magyar munkajog hatálya alá tartozó munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem folytathatott, csak - mint az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező cég - a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv szerint úgynevezett "posting" keretében. Az alperes hivatkozott a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 106/A. § (1) bekezdés d) pontjára, a (3) bekezdésére, a 193/D. § (1) és (5) bekezdésére.