A Kúria Bfv.91/2022/6. számú precedensképes határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1997. évi IV. törvény 6. §] Bírók: Csák Zsolt, Gimesi Ágnes, Schmidt Péter

A határozat elvi tartalma:

A Btk. 165. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi tényállás szerint a bűncselekmény eredménye, az, hogy az elkövető más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. A "teszi ki" kifejezés nem csak azzal a jelentéstartalommal bír, hogy az elkövető hozza létre - a szabályszegő magatartásával - a közvetlen helyzetet, hanem azt is, hogy a már kialakult közvetlen veszélyhelyzetet - bár lehetősége lenne csökkenteni, vagy megszüntetni - fenntartja, illetve annak mértékét súlyosbítja.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.91/2022/6.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke

Dr. Gimesi Ágnes, előadó bíró

Dr. Schmidt Péter, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2022. június 21.

Az ügy tárgya: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

Terhelt(ek): Terhelt1 és társa

(Terhelt1 I. rendű terhelt)

Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.XVI.11.102/2016/16.,

ítélet, tárgyalás, 2017. június 13.

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 29.Bf.10.722/2019/21., ítélet, tárgyalás,

2020. október 14.

Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 I. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben Terhelt1 I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.XVI.11.102/2016/16. számú és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 29.Bf.10.722/2019/21. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2017. június 13. napján megtartott tárgyaláson meghozott 15.B.XVI.11.102/2016/16. számú ítéletében Terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk. 165. § (1) bekezdés]. Ezért őt 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2000 forintban határozta meg. Rendelkezett arról, hogy az így kiszabott 500.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy egy napi tétel helyébe egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép. A magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű terhelt és védője fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2018. február 1. napján meghozott 29.Bf.10.269/2017/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozattal szemben I. rendű terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. A Kúria a 2019. június 11. napján megtartott tanácsülésen meghozott Bfv.I.193/2019/8. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 29.Bf.10.269/2017/6. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[4] A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. október 14. napján megtartott fellebbviteli tárgyaláson meghozott 29.Bf.10.722/2019/21. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatta és büntetés kiszabása helyett - intézkedésként - próbára bocsátotta, melynek tartamát 2 évben határozta meg, módosította a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezést, egyebekben I. rendű terheltre nézve helybenhagyta.

[5] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás irányadó, azzal, hogy ahhoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely - ítéletszerkesztési hibából nem a tényállásban került rögzítésre, de - az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2.ind., BH+ 2014.9.388.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.).