A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39192/2008/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IGAZGATÁSRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 164. §, 213. §, 215. §, 221. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kaszainé dr. Mezey Katalin, Márton Gizella

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék K.20040/2008/5., *Kúria Kfv.39192/2008/7.*

***********

Kfv.II.39.192/2008/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kiss Albert ügyvéd által képviselt felperesnek a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen igazgatásrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Tolna Megyei Bíróság 2008. február 1. napján kelt 9.K.20.040/2008/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 6. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.040/2008/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

2007. október 11. napján, a Magyar Köztársaság, a, mint védett személy látogatott Szekszárdra. A rendezvény helyszínén, melyet a rendőrség biztosított, kb. 80-100 fős tömeg demonstrált. A rendőrség a tömeget háromszor távozásra szólította fel, majd ennek eredménytelenségét követően a biztosítás parancsnoka utasítást adott a tömeg térről történő kiszorítására. A tömegben jelen volt a mohácsi lakos felperes, aki több alkalommal tojást dobott a autója felé, a rendőri intézkedésnek passzívan ellenállt, trágár szavakkal illette a rendőröket és a sorfalon többször megpróbált áttörni, melynek során agresszív magatartást tanúsított. Ezért a felperessel szemben testi kényszert alkalmaztak, földre vitték, kezeit hátrabilincselték, és az előállító járműhöz kísérték. A felperes ruházatát átvizsgálták, nála egy csúzlit találtak.

A felperes a rendőri intézkedés ellen - részletesen nem indokolt - panaszt jelentett be, mivel álláspontja szerint korlátozták állampolgári jogainak gyakorlásában.

A Szekszárdi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya a panaszt - mint alaptalant - elutasította. A ruházat átvizsgálását, az elfogás, előállítás rendőri intézkedést, a biztonsági intézkedést, a személy- és létesítménybiztosítási intézkedést, a testi kényszer rendőri intézkedést, és a bilincs használatát törvényesnek, jogszerűnek, szakszerűnek, arányosnak és szükségesnek találta a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 30.§-ának (1)-(3) bekezdése, 33.§-ának (1) bekezdés e) és f) pontja, (3)-(4) bekezdése, 37.§-ának a) és e) pontja, 46.§-ának (1) bekezdés a), b) és d) pontja, (4) bekezdése, 47.§-a és 48.§-ának a)-C) pontja alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 17000-623/15/1/2007."RP." számú határozatával az elsőfokú határozatot helybehagyta. Megállapította, hogy a rendőri biztosító intézkedést a felperes magatartásával tevőlegesen akadályozta, amely magatartása nem minősült állampolgári joggyakorlásnak. Hivatkozott arra, hogy a Tolna Megyei Főügyészség Büntetés-végrehajtási és Jogvédelmi Ügyésze is a rendőri intézkedés törvényességét, indokoltságát és arányosságát állapította meg.

A Szekszárdi Városi Bíróság a felperessel szemben rendzavarás szabálysértés elkövetése miatt indult eljárást a 36.Sze.786/2007/3. számú végzésével 2007. november 29. napján megszüntette, megállapítva, hogy nem volt olyan bizonyíték, mely kétséget kizáróan igazolta azt, hogy a felperes a rendőri intézkedéssel szemben engedetlenséget tanúsított.

A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte arra hivatkozással, hogy szabálysértést nem követett el, mivel magatartása nem volt a rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, melyet a Szekszárdi Városi Bíróság végzése is igazol. Későbbi észrevételében állította, hogy a tényállás szempontjából jelentősége van annak, hogy a védett személy nem, hanem vett részt a rendezvényen. Állította, hogy trágár kifejezéseket nem használt, mert nem is szokott.