A Szegedi Törvényszék P.22476/2004/65. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §, 64. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 355. §, 358. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.22.476/2004/65.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Zettwitz Gabriella ügyvéd (1052 Budapest, Váci u. 18.) által képviselt I.rendű felperes neve ... szám alatti I.R., II.rendű felperes neve uo. lakos II.R., III.rendű felperes neve uo. lakos III.R. felpereseknek - Trencséniné Dr. Molnár Ágnes jogtanácsos (1368 Budapest, Pf. 191.) által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a III.r. felperesnek 15 napon belül 3.846,- (Háromezer-nyolcszáznegyvenhat) eurót, valamint ezen összeg után 1998. május hónap 8. napjától 2003. április hónap 30. napjáig az Euribor mértékéhez igazodó késedelmi kamatot, továbbá 2004. május hónap 1. napjától kezdődően minden késedelemmel érintett naptári félévre a késedelmet megelőző naptári év utolsó napján érvényes Európai Központi Bank, mint jegybank által meghatározott alapkamatot, mint késedelmi kamatot.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az I-II.r. felpereseknek 15 napon belül 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft, illetőleg 1.000.000,- (Egymillió) Ft tőkeösszeg után 1998. május hónap 8. napjától 2001. december hónap 31. napjáig járó évi 20 %, 2002. január hónap 1. napjától kezdődően 2004. december hónap 31. napjáig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot, 2005. január hónap 1. napjától kezdődően a kifizetés napjáig pedig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot.

Ezt meghaladóan e l u t a s í t j a a keresetet.

Kötelezi a bíróság az I.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 414.000,- (Négyszáztizennégyezer) Ft, a II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 171.000,- (Egyszázhetvenegyezer) Ft, míg a III.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 315.000,- (Háromszáztizenötezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezi az I.r. felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 1.200.000,- (Egymillió-kettőszázezer) Ft, a II.r. felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 800.000,- (Nyolcszázezer) Ft, míg a III.r. felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 1.000.000,- (Egymillió) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a Tanú-1, Tanú-2, Tanú-3, Tanú-4, Tanú-5 tanúk tanúvallomása, a Szegedi Városi Bíróság 12.B.502/1998/2. számú ítélete, valamint jelen per során keletkezett iratok alapján állapította meg.

Az I.r. felperes házastársa, a II-III.r. felperes édesapja halálos közúti balesetet szenvedett ... város külterületén 1997. október hónap 17. napján. A néhai ... Ország-2 állampolgár, informatikus fejlesztő üzletember volt, szakmai tevékenységét két Ország-2 honosságú társaságban fejtette ki. Az egyik, 1988-ban alapított betéti társaság ... Cég-1, melynek az elhunyt 60 %-ban volt tulajdonosa és üzletvezetője. A társaság kisebbségi tulajdonosa az I.r. felperes volt. Néhai elsődleges szakmai és jövedelemszerző tevékenységét az 1990-ben alapított ... Cég-2 nevű társaságban fejtette ki, mely társaságnak egyedüli ügyvezetője és szakmai irányítója, továbbá 45 %-ban volt tulajdonosa.

Az alperes, mint a kárt okozó gépjármű üzemeltetőjének felelősségbiztosítója peren kívül megfizetett a felperesek részére 1999. december 17. napjával 20.000.000,- lírát, majd 2001. február 15. napjával további 15.845.736,- lírát. Megfizetésre került az I.r. felperes részére 1.500.000,- Ft, illetőleg a II.r. felperes részére 1.000.000,- Ft összeg, az elhunyt halálával összefüggő immateriális hátrányok kompenzálása érdekében. Ugyancsak megfizette az I.r. felperes pszichoterápiás kezelésének költségét 3.995.500,- lírát az alperes.

Az I.r. felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 930.645,- € vagyoni és 300.000,- € nem vagyoni kártérítés megfizetésére, valamint a tőkeösszeg után 1998. május hónap 8. napjától járó 8 %-os késedelmi kamatnak a megfizetésére.

A II.r. felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 388.240,- € vagyoni és 300.000,- € nem vagyoni kár megtérítésére, illetőleg ezen tőkeösszeg után 1998. május 8. napjától járó fenti mértékű kamat megfizetésére. A III.r. felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 713.683,- € vagyoni és 300.000,- € nem vagyoni kár megtérítésére, valamint ezen tőkeösszegek után 1998. május hónap 8. napjától járó fentebb kifejtettek szerinti mértékű kamat megfizetésére. Kérték a felperesek, hogy a bíróság az alperest marasztalja perköltség megfizetésében is.

A kereset indokolásaként előadták, hogy a néhai elhunyt szoftverfejlesztő mérnök volt. Tevékenységét két társaságban, a Cég-1, illetőleg a Cég-2 társaságban fejtette ki. Az elhunyt ... halála miatt a jövedelmére nem számíthatnak, így az alperessel szemben elmaradt haszon miatt kívántak előterjeszteni vagyoni kártérítés iránti igényt. Ezen igényük vonatkozásában a Ptk.358.§ (1) bekezdésében foglaltakra hivatkoztak. Értelmezésük szerint az elhunyt személy által eltartottak szükségleteinek a balesetet megelőző életszínvonalon történő kielégítése azt követeli meg, hogy az elhunyt személy által a balesetet megelőzően megszerzett bevételeket - melyek az eltartott személyek életszínvonalát meghatározták és amelyek a baleset, illetőleg a halál következtében megszűntek - a balesetért felelős személy pótolja. A felpereseket ért vagyoni hátránnyal összefüggésben arra hivatkoztak, hogy az elhunyt jövedelme 1997-ben 940.499.000,- líra (485.727,- €) volt, mely bruttó jövedelmet jelentett. Ezen összegből 900.000.000,- líra a Cég-2 társaságtól felvett osztalék volt, míg 40.499.000,- líra pedig ugyanezen társaság ügyvezetői feladatainak ellátása fejében személyes jövedelemként került megfizetésre az elhunyt részére. Az elhunyt 1997-es nettó jövedelme 735.170.000,- líra lett volna, mely azonban nem tartalmazza az Cég-1 társaságból származó jövedelmeket. Utaltak arra is, hogy az elhunyt ezen jövedelmét nem 12 , hanem 10,5 hónap alatt szerezte meg. A Ptk.357.§ (1) bekezdése szerint, a balesetet szenvedett személy keresetveszteségét általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset havi átlaga alapján kell meghatározni. Jelen esetben ezen összeget fel kell kerekíteni ahhoz, hogy megkapjuk az elhunyt valós éves jövedelmét. Ez alapján az elhunyt 12 hónapra vonatkozó éves jövedelme 840.194.285,- líra volt (433.924,- €). A felperesek ezen jövedelmet négy egyenlő részre osztották, ebből következően a néhai jövedelméből az I-II- és III.r. felperesek fejenként legalább 108.481,- €-ban részesültek volna. Álláspontjuk szerint ilyen összeget kénytelenek évente nélkülözni az életszínvonaluk korábbi szintjéhez képest. Az I.r. felperest az elhunyt férj, az Ország-2 jog szerint élete végéig lett volna köteles eltartani. Figyelemmel az Ország-2 statisztikai intézet adataira, az I.r. felperes várható élettartama meghaladta volna a 70 évet, ebből következően legalább 15 évre jogosult lett volna a tartásra. A II- és III.r. felperest az elhunyt az Ország-2 jog értelmében addig lett volna köteles eltartani, ameddig nem képesek saját magukról gondoskodni, azaz nem tudnak gondoskodni a társadalom keblében saját szükségleteik kielégítéséről. Így a tartási kötelezettség nem szűnik meg a gyermek puszta nagykorúságával sem. Mindkét gyermek tanul. Mindkét gyermek a tanulmányai befejezését követően tud saját lábára állni, tehát a tartásra 26 éves korukig mindenféleképpen jogosultak lettek volna. Így a II.r. felperes legalább 2007-ig, míg a III.r. felperes legalább 2010-ig lett volna jogosult tartásra, így jogosult a tartáspótló járadékra.