Az Egri Törvényszék Bf.309/2013/6. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 47. §, 62. §, 99. §, 170. §, 175. §, 271. §, 321. §, 365. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Erdélyi Anna, Kelemenné dr. Rácz Katalin, Vitai Erzsébet

Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

Bf.309/2013/6. szám

Az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság az Egerben, 2013. szeptember hó 10. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neveellen indított büntetőügyben az Egri Járásbíróság 2013. január 10. napján kihirdetett 2.B.244/2012/34. számú ítéletét

m e g v á l t o z t a t j a.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2011. november 17. napjától - 2012. január 31. napjáig, majd 2012. július 6. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be.

A feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ítéleti rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a vádlottat 3.000,- (háromezer) Ft másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

INDOKOLÁS:

Az Egri Járásbíróság a 2.B.244/2012/34. számú ítéletében vádlott neveet a cselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdésébe ütköző rablás bűntettében, 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétségében, a 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő testi sértés vétségében, és a 175. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért halmazati büntetésül - mint erőszakos többszörös visszaesőt - 7 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.B.IX.35.028/2011. számú ügyében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette azzal, hogy megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Kötelezte továbbá a vádlottat 100.705,- Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélettel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása, a középmértéket meghaladó mértékű szabadságvesztés kiszabása érdekében.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben vádlott neve vádlott és védője is fellebbezést jelentettek be elsődlegesen a rablási bűncselekmény vádja alóli felmentés érdekében, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében.

A Heves Megyei Főügyészség B.1075/2012/3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a vádlott részbeni felmentésére, illetve a büntetése enyhítésére irányuló fellebbezések elutasítását indítványozta. A Főügyészség kifejtette, hogy a vádlott erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, így az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem alkalmas a büntetési célok eléréséhez, az elsőfokú bíróság az úgynevezett középmértékes büntetéskiszabási elvtől indokolatlanul eltért, melyre figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés időtartamának emelése indokolt.

A másodfokú nyilvános ülésen a Heves Megyei Főügyészség az indítványt változatlanul fenntartotta.

A vádlott kirendelt védője úgyszintén fenntartotta elsődlegesen a vádlott részbeni felmentésére, másodlagosan enyhítésre irányuló fellebbezést.

Az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában a vádlott a rablási cselekményben ártatlanságát hangoztatta, a kiszabott büntetés enyhítését kérte.

Az ügyésznek a kiszabott büntetés súlyosítására irányuló fellebbezése, valamint a Heves Megyei Főügyészség azonos irányú indítványa alaptalan, úgyszintén alaptalan a vádlottnak és védőjének a vádlott részbeni felmentésére irányuló fellebbezése, valamint a kiszabott büntetés enyhítésére irányuló indítványa.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal támadott határozatot az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. § (1) bekezdése alapján eljárva teljes terjedelmében felülbírálta, és ennek eredményeképpen megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás lefolytatása során az eljárási szabályok maradéktalan megtartotta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, az a rendelkezésre álló bizonyítékok összességével és az iratok tartalmával összhangban van.

A törvényszék észlelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a vádlott előzetes fogvatartására irányuló adatok nyilvánvalóan elírás folytán részben helytelenül kerültek megjelölésre 2013. január 31. és 2013. július 6. napjában, ezért az iratok tartalma alapján ezen elírásokat a törvényszék korrigálta, és e tekintetben a helyes adatokat tüntette fel, illetve helyesbítette azt a Be. 371. § (2) bekezdésében, illetve 352. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel.

A másodfokú bíróság által így helyesbített tényállás a Be. 351. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt, a törvényszék ezen tényállást tekintette felülbírálata alapjának, és az ügyet a Be. 361. § figyelembevételével nyilvános ülésen bírálta felül.

A vádlott és védője a fellebbezésükben elsődlegesen a 2011. november 17. napján elkövetett, rablás bűntettének minősített cselekmény vádja alóli felmentést indítványozták. Ezen cselekményt, amelyet az elsőfokú bíróság ítélete II.) számmal jelölt, a vádlott az eljárás során mindvégig tagadta. Tagadásával szemben az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen megjelölte és egymással összevetve értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így sértett neve sértett következetes vallomásait, értékelte tanú neve tanú vallomását, az orvosi látleletben és véleményben foglaltakat, illetve az igazságügyi orvosszakértői véleményben írottakat is. A cselekménnyel összefüggésben az elsőfokú bíróság szóban is nyilatkoztatta szakértő neve igazságügyi szakértőt, akinek a tárgyaláson tett vallomása úgyszintén alátámasztotta a vádlott bűnösségét, a bűncselekmény elkövetését.

Az e tényállással összefüggésben rögzített, bizonyítékokat mérlegelő tevékenységéről az elsőfokú bíróság meggyőzően számot adott, a bizonyítékokat egymással összevetve a logika szabályai szerint értékelte, és vont le következtetést a vádlott bűnösségére nézve.