A Kúria Bfv.1487/2014/3. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §] Bírók: Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, Katona Sándor, Kiss Sándor

A határozat elvi tartalma:

A Be.416.§ (1) bekezdés e) pontjára alapított ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatása a 23/2014. (VII.13.) AB határozatában foglaltakra tekintettel.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1487/2014/3.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. március 19. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 2.B.244/2012/34. számú és az Egri Törvényszék Bf.309/2013/6. számú ítéletét annyiban megváltoztatja, hogy a terhelttel szemben alkalmazott halmazati büntetést az 1978. évi IV. tv. 85.§ (4) bekezdésének mellőzésével a 85.§ (2) bekezdése és a 97/A.§ (1) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben a megtámadott határozatot nem érinti.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Az Egri Járásbíróság a 2013. január 10. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 2.B.244/2012/34. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében (1978. évi IV. tv. 321.§ (1) bek.) garázdaság vétségében (1978. évi IV. tv. 271.§ (1) bek.) testi sértés vétségében (1978. évi IV. tv. 170.§ (1) bek.) és személyi szabadság megsértésének bűntettében (1978. évi IV. tv. 175.§ (1) bek.) amiért őt halmazati büntetésül, mint erőszakos többszörös visszaesőt 7 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terheltet kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.B.IX.35.028/2011. számú ügyében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette.

A járásbíróság ítélete ellen az ügyész által a büntetés súlyosításáért, a terhelt és védője által a rablás bűntette vonatkozásában felmentésért, továbbá a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Egri Törvényszék a 2013. szeptember 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.309/2013/6. számú ítéletében az első fokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt korábbi ügyében engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére irányuló rendelkezést mellőzte, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.

Mivel az első és a másodfokú ítélet meghozatala között 2013. július 1-jén hatályba lépett a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.), a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a cselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény, vagyis az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban korábbi Btk.) vagy az elbíráláskor hatályos Btk. rendelkezései alkalmazandók a terhelttel szemben. Utalva a mindkét Btk.2.§-ában a törvény időbeli hatályát meghatározó szabályokra, elemezte a két törvény terheltre vonatkozó rendelkezéseit, és akként foglalt állást, hogy a két törvény terhelttel szemben szóba jövő rendelkezései azonos szabályozást tartalmaznak, amiből következően az új Btk. rendelkezései enyhébb elbírálást a korábbi Btk. rendelkezéseihez képest nem tesznek lehetővé, ezért az elkövetéskor hatályos törvény, vagyis a korábbi Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Helyeselte a terhelttel mint többszörös erőszakos visszaesővel szemben a halmazati büntetés kiszabását, utalt a korábbi Btk.85.§ (4) bekezdésére, melyre tekintettel a terhelttel szemben alkalmazandó büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, ekként az irányadó büntetési tételkeret 2-től 16 évig terjedő szabadságvesztés. E büntetési tételkereten belül találta törvényesnek az elsőfokú bíróság által meghatározott - és egyébként a középmértéket el nem érő - fegyházbüntetést.

Az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 2010. július 23-től 2013. június 31-áig hatályos 85.§ (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárása, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. C. tv. 81.§ (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése kapcsán meghozott 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatában megállapította, hogy a korábbi Btk.85.§ (4) bekezdésének alkalmazása alaptörvény-ellenes, megállapította továbbá, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (2013. július 1. napjától hatályos Btk.) 81.§ (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatályba lépésére, 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette, elrendelte továbbá a korábbi Btk.85.§ (4) bekezdése, valamint a hatályos Btk.81.§ (4) bekezdése alkalmazásával meghozott jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel - jelezve, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtása még nem fejeződött be - a Be.416.§ (1) bekezdés e) pontjára alapítva a Legfőbb Ügyészség BF.1526/2014/1. számon felülvizsgálati indítványt nyújtott be a terhelt javára, és indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot akként változtassa meg, hogy a terhelt büntetését a korábbi Btk.85.§ (2) bekezdésére figyelemmel, a 97/A.§ (1) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak.

Indítványa indokolásakor a Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos Btk. azonos tartalommal határozza meg a visszaeső, a többszörös visszaeső és az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát, a terhelt terhén megállapított rablás, személyi szabadság megsértése és testi sértés bűncselekményeit mindkét törvény egyaránt személy elleni erőszakos bűncselekménynek minősíti, és a korábbi Btk.97/A.§ (1) bekezdése, ill. a Btk.90.§ (2) bekezdése egyaránt előírja, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesői minősítést megalapozó súlyosabban büntető személy elleni erőszakos bűncselekmény tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. E rendelkezésre tekintettel a terhelttel szemben alkalmazott büntetési tételkeret és ebből következően az irányadó középmérték sem változott, a kiszabott szabadságvesztés ugyanakkor a terhére megállapított legsúlyosabb rablási cselekmény büntetési tételkeretét sem haladta meg. A kiszabott büntetése ezért az alkotmányos tételkeretek között sem tekinthető eltúlzottnak.

A felülvizsgálati indítványban foglaltakra a terhelt és védője észrevételt nem tett.

Az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatának 3. pontjában elrendelte a korábbi Btk. (1978. évi IV. tv.) - a határozat 1. pontjában alaptörvény-ellenesnek nyilvánított - 85.§ (4) bekezdése, valamint a hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) - a határozat 2. pontjában 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisített - 81.§ (4) bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.