A Fővárosi Törvényszék P.23796/2017/37. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §] Bíró: Szilvás György

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2017/37.

A bíróság

a K.B.M. Ügyvédi Iroda (dr. Kiss B. Mihály ügyvéd; cím.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

dr. Vécsey Tamás Zoltán (alperes címe.) jogtanácsos által képviselt

alperes (alp. címe. alatti) alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása, államigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000,- (hatvanezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 72.000,- (hetvenkétezer) forint eljárási illetéket, 4.020,- (négyezer-húsz) forint tanú útiköltséget és 104.727,- (száznégyezer-hétszázhuszonhét) forint szakértői díjat az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k l á s:

Miután az alperesi települési Rendőrkapitányság arról szerzett tudomást, hogy a felperes, a felp. címe számú lakásba vitte személyt, és, hogy ő onnét nem tud segítséget kérni, és onnan a felperes nem engedi őt eljönni, az alperesi települési Rendőrkapitányság állományába tartozó öt rendőr 2013. július 11-én 21 óra 50 perckor megjelent az említett ingatlanban.

Az alperesi rendőrök, miután behatoltak a perbeli lakásba, és a felperest, valamint személyt megtalálták ruhátlanul a hálószobában, a felperest felszólították arra, hogy felemelt kézzel jöjjön ki onnét, aminek a felperes nem tett eleget.

Ezt követően az alperesi rendőrök kényszerintézkedés alkalmazására való figyelmeztetés után a felperest a földre kényszerítették és a kezeit hátul megbilincselték, majd a rendőrkapitányságon előállították (a továbbiakban: perbeli alperesi intézkedés).

A felperes a perbeli alperesi intézkedés nyomán vállfájdalomra panaszkodott, ami miatt mentőt hívtak a részére, és a kórház Traumatológiai Osztályára szállították, ahol a bal vállának ficamát állapították meg.

Ahhoz, hogy ez kialakuljon, nem volt szükség az alperesi rendőrök részéről a felperes földre szorítása és megbilincselése során aránytalan, és indokolatlan durvaság, brutalitás tanúsítására, ui. a vállficam ennek hiányában, átlagos erejű intézkedés eredményeként is kialakulhatott.

A vállficam a felperesnél nem eredményezett maradandó elváltozást, vagy munkaképesség csökkenést.

A felperes jelenlegi állapota a természetes kórokú váll körüli meszesedés, és degeneratív eltérések eredménye.

A felperes a keresetében 1.200.000,- forint tőke, mint nem vagyoni kár és ennek 2013. július 12. napjától kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Emellett az első tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri továbbá annak megállapítását, hogy az alperes a 2013. július 11-i, a keresetlevélben részletezett cselekményével megsértette a felperes személyiségi jogai közül a testi épségét és egészségét, és sérült ezzel összefüggésben a felperesnek az egészséghez és a tisztességes eljáráshoz való joga is.

Arra hivatkozott, hogy az alperesi rendőrség állományába tartozó rendőrök 2013. július 11-én 21 óra 50 perckor meglepetésszerűen jelentek meg előállítás végrehajtása céljából a felperes lakóhelyén.

A rendőrök az ingatlanba - ahol az előállítás pillanatában a felperes éppen az esti pihenését töltötte - behatoltak és a hálószobába berontva felszólították a felperest arra, hogy felemelt kézzel jöjjön elő. Mivel az intézkedés teljesen váratlanul, meglehetősen intim pillanatban érte a felperest, ijedtségében hirtelen nem tudott mit csinálni, majd a rendőrök minden előzmény nélkül brutális erővel megragadták őt, a földre szorították és megbilincselték, majd a kerületi rendőrkapitányságon előállították.

Az intézkedés során alkalmazott kényszerítő eszközök (testi kényszer és bilincs) miatt a felperes bal válla megsérült és a rendőrségen már elviselhetetlen fájdalom gyötörte őt. A sérülés látható nyomai, valamint a felső végtagjának abnormális helyzete miatt a rendőrség munkatársai értesítették a mentőket, akik a helyszínre érkezést követően a kórházba szállították a felperest, ahol orvosi kezelést kapott és megfigyelés céljából egy további napra elhelyezték ott őt.

Miután a felperest az egészségügyi intézményből elbocsátották, az említett sérülés következtében a végtagja még hosszú ideig igen fájdalmas és nyomás érzékeny volt, amiből kifolyólag ezt nehezen tudta használni, a mindennapi életben a szokásos tevékenységeiben fizikailag korlátozva volt és ez az állapot azóta is fennáll.

A 2015. június 30-i keltű levelében jelezte a felperes az említettek miatt fennálló kártérítési követelését az alperessel szemben, aki a 2015. december 1-i keltű válasz levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az intézkedéskor a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszerűen, szakszerűen és arányosan került sor.

A felperes előadta, hogy a 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (Rszsz.) 38. § (1) bekezdésre figyelemmel a perbeli alperesi rendőri intézkedést követően készült ugyan írásos jelentés, azonban az a történteteket nem teljesen megfelelően tartalmazza, és a szóban forgó okirat tartalma sem felel meg az Rszsz. 38. § (2) bekezdésben írtaknak.