A Szolnoki Törvényszék P.20802/2009/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 349. §] Bíró: Rakonczai Ilona
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
8.P.20.802/2009/16. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, dr. Szabó Vilmos pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperesnek (felperesi cím) - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály dr. Könyves Béláné főosztályvezető (címe) által képviselt I. rendű alperes (címe) és a II.rendű alperes (címe) és dr. Murányi Katalin főtanácsadó által képviselt III.rendű alperes (címe) ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t :
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 10.000.- (tízezer) Ft perköltséget az I. és II. rendű alpereseknek egyetemlegesen fizessen meg az ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 115.200.- (száztizenötezer-kettőszáz) Ft illetéket erre irányuló felhívásra az államnak térítsen meg.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, öt példányban, a Debreceni Ítélőtáblához címezve, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon kell benyújtani.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.
Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Igazságügyi Hivatalnál lehet előterjeszteni.
A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
I n d o k o l á s :
A bíróság a felperes keresete és nyilatkozatai, az alperesek ellenkérelme és nyilatkozatai, a I. rendű alperes 3.P.20.158/2001. számú irata, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.091/2004/2. számú végzése és a tárgyalás alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A település 1-i utca, házszám 1. szám alatti ingatlanról 1992. április 7-én értékelési bizonyítvány készült, mely szerint az ingatlanon közművek és ivóvízvezeték, csatornavezeték, elektromos vezeték, gázvezeték található, a garázs épület műszaki állaga 20 %-os, az istálló épület műszaki állaga 10 %-os.
A Szövetkezet jogelődje az MgTsz eladóként, állagvevő 1. és állagvevő 2. állagvevőként, felperes, mint haszonélvezeti vevő 1992. augusztusában adásvételi szerződést kötöttek, amellyel az eladó eladta a település 1., utca, házszám 1. szám alatti építési telket a rajta lévő gazdasági épülettel a vevőknek, illetve a haszonélvezeti vevőknek megtekintett állapotban. Az ingatlan vételára 1.950.000.- Ft volt.
A szerződés szerint az eladó a vételár teljes kifizetése után adja a vevő birtokába az ingatlant és felel azért, hogy olyan állapotban legyen, mint amikor a szakértő felmérte.
Az ingatlan átadás-átvételére 1992. szeptember 29-én került sor. Az erről készült jegyzőkönyv szerint a helyiségen belüli elektromos szerelvények le lettek tépve, az épületet tápláló csatlakozó vezeték hiányzott, a II. számú épületben a kábelek hiányosak voltak.
Állagvevő 1., a felperes és állagvevő 2. keresetet nyújtottak be, amelyben kérték kötelezni az eladó jogutódját, hogy az épület elektromos szerelvényeit javítsák ki, a vízmérő műanyag szekrényét cseréljék ki, fizessék meg a fák kivágásából származó kárt és fizessék meg a késedelmes birtokbaadásra figyelemmel a birtokbaadástól a hibák kijavításáig az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeget, mert az épület a rendeltetésszerű használatra nem vagy csak kis részben volt alkalmas.
Az I. rendű alperes az 1.P.20.172/1994. számú perben hozott ítéletével kötelezte az eladó jogutódját, hogy fizessen meg a vevőknek 3.250.- Ft tőkét és ennek 1992. október 1-től számított 20 %-os kamatát, ezt meghaladóan a vevők keresetét elutasította.
A II. rendű alperes ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig részben megváltoztatta és kötelezte az eladó jogutódját, hogy 60 nap alatt a település 1., utca, házszám 2. számú ingatlanon végezzék el az elektromos és vízhálózat, valamint az ezekhez tartozó szerelvények kijavítását.
Az első és másodfokú ítélet nem rendelkezett a bérleti díjról, valamint elmaradt haszonról.
A vevők állagvevő 2. kivételével az I. rendű alperes előtt újabb pert indítottak az eladó jogutóda ellen 1.920.000.- Ft és járulékai megfizetése iránt.
A kereseti kérelmüket azzal indokolták, hogy az eladó jogutóda nem tett eleget a bíróság jogerős ítéletében foglalt kijavítási kötelezettségének és ezért nem tudták bérletként hasznosítani az épületet és az ingatlant, amely miatt 1.920.000.- Ft káruk keletkezett.
A I. rendű alperes 3.P.20.158/2001/54. számú ítéletével kötelezte az eladó jogutódját a Szövetkezetet, hogy fizessen meg felperes részére 15 nap alatt 114.840.- Ft-ot és ennek 1996. szeptember 30-tól 2001. december 31-ig évi 20 %, 2002. január 1-től 2002. december 31-ig évi 11 % és 2003. január 1-től a kifizetésig a mindenkori törvényes mértékű kamatát.
Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Rendelkezett a perköltség viseléséről.
Az ítélet indokolásából kitűnően a bíróság a kereset jogalapját alaposnak, az összegszerűségét részben alaposnak találta.
Megállapította, hogy a korábban eljárt bíróságok megállapították, hogy az eladó jogutóda egyrészt késedelembe esett az ingatlan átadásával, másrészt hibásan teljesített, mert nem az értékelési állapot szerint adta a vevők birtokába az ingatlant.
A bíróság a szakértői vélemények alapján azt is megállapította, hogy az ingatlan akkor is használható lett volna, ha a kijavítást nem végzik el, azonban a bérleti díjak között nyilvánvalóan különbség van abban, ha a hibás teljesítésnek megfelelő állapotban kívánják hasznosítani az ingatlan, vagy az eredeti állapotában.
A vevők kára az ingatlan eredeti adásvételkori állapotának megfelelő és a tényleges állapotnak megfelelő bérleti díjak közötti különbözet. Ennek összegét - a szakvélemények alapján - 114.840.- Ft-ban állapította meg és ennek megfizetésére kötelezte az eladó jogutódját felperes haszonélvező javára, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen az I. rendű felperes, aki a jelen per felperese, fellebbezett.
A II. rendű alperes 2.Pf.21.629/2003/4. számú - 2003. december 2-án kelt - ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta, a felperest 10.000.- Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!