A Debreceni Ítélőtábla Pf.20292/2010/6. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 160. §, 229. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 360. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 7. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.292/2010/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a dr. ... ügyvéd, pártfogó ügyvéd (pártfogó ügyvéd címe) által képviselt felperes neve, címe felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztálya (képviseli dr. ... főosztályvezető, Budapest, Pf. 24. ) által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság (Debrecen, Széchenyi utca 9. szám) II. rendű és a dr. ... főtanácsadó által képviselt Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Budapest, Markó utca 16. szám) III. rendű alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.P.20.802/2009/16. számú ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és mellőzi a felperes perköltség megfizetésére való kötelezését az I. rendű alperes javára.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 115 200 (száztizenötezer-kettőszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes, mint haszonélvezeti vevő és két további, a jelen perben félként részt nem vevő személy, mint állagvevők 1992. augusztusában a P.-i Mezőgazdasági Szövetkezet jogelődjétől a P.-i "N. 7." Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől megvásárolták a P., P. utca ... szám alatti ingatlant. A vevők által hibás teljesítés miatti szavatossági igény érvényesítése iránt indított perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a jogerős 3.Pf.20.658/1995/2. sorszámú ítéletében - az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva - kötelezte az eladó jogutódját az ítéletben meghatározott hibák 60 napon belüli kijavítására.

Ezt követően a felperes és az állagvevők egyike hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránt indítottak pert az eladó jogutódja ellen a P-i Városi Bíróságon. Hivatkoztak arra, hogy, mivel az eladó jogutódja a korábban meghozott jogerős ítéletben foglalt kijavítási kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlanon lévő két épületet az 1992. október 1-jétől 1996. szeptember 30-ig terjedő időszakban nem tudták bérbeadás útján hasznosítani. Erre tekintettel a bérleti díj mértékével azonos összegű, 1 900 000 forint elmaradt vagyoni előny és járulékai megfizetésére kérték kötelezni az eladó jogutódját. Utaltak arra, hogy a szavatossági igény tárgyában meghozott jogerős ítéletet követően megindult végrehajtási eljárásban 1996. szeptember 30-án megkötött egyezség alapján az eladó jogutódjának a költségére a hibák kijavításáról maguk gondoskodtak, ezért elmaradt vagyoni előny címén káruk a birtokbaadástól csak az egyezség megkötéséig terjedő időszakban keletkezett.

A P-i Városi Bíróság a 3.P.20.158/2001/54. számú ítéletével kötelezte az eladó jogutódját a haszonélvező felperes javára 114 840 forint tőke és annak 1996. szeptember 30-tól számított törvényes kamatai 15 napon belüli megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 2.Pf.21.629/2003/4. számú jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet - a fellebbezett részében felülvizsgálva - helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság Pfv.E.21.091/2004/2. számú végzésével a Pp. akkor hatályos 273. §-ának (1) és (5) bekezdése alapján elutasította, megállapítva, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn.

A felperes a jelen perben előterjesztett keresetében 1 920 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Álláspontja szerint az elmaradt haszon megtérítése iránti perben meghozott ítéletek hibás szakvéleményen alapulnak, az ügyben eljárt alperesek azonban azt döntéseik alapjául elfogadták, és ezzel a felperesnek kárt okoztak.

A perbe I. rendű alperesként bevont P-i Városi Bíróság ellenkérelmében permegszüntető kifogással élt, hivatkozva arra, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 19. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel a helyi bíróság nem jogi személy, ezért perbeli jogképességgel nem rendelkezik. A II. rendű alperes ellenkérelmében elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő, kifejtve, hogy a jogerős ítélet meghozatalára 2003. december 2-án került sor, és ezen időponthoz képest a felperes a keresetlevelét az 5 éves elévülési időn túl, csak 2008. december 17-én terjesztette elő, ezért az igénye érvényesítésével elkésett. Arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság az elévüléssel kapcsolatos álláspontját nem osztaná, a kereset elutasítását arra tekintettel kérte, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 7. §-ának rendelkezésére figyelemmel - a bírói gyakorlat szerint - az alapeljárásban meghozott jogerős ítélet a felperes által felhozott, a jogerős ítélet érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással a jelen perben nem vizsgálható felül, nem szolgálhat ugyanis bírósági jogkörben okozott kártérítés alapjául az, ha a fél a korábban meghozott jogerős ítéletet tartalmi okból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással támad.

A III. rendű alperes érdemi ellenkérelme ugyancsak a kereset elutasítására irányult. Utalt a Bírósági Határozatok 1993. évi 32. sorszám alatt közzétett eseti döntésre, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem adhat alapot kártérítési per indítására az, ha a fél az általa a korábbi perben meghozott döntést sérelmesnek tartja, tekintettel arra, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 7. §-ának rendelkezésére figyelemmel a bíróság jogerős határozata a jogvitát mindenkire kötelező érvénnyel lezárja.

Az elsőfokú bíróság a 2010. február 22-én megtartott tárgyaláson meghozott 16. sorszámú végzésében az I. rendű alperessel szemben a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján a 130. § (1) bekezdésének e) pontjára hivatkozással megszüntette, majd meghozott ítéletében a felperesnek a II. és III. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította. Kötelezte a felperest az I. és II. rendű alperesek javára 10 000 forint perköltség 15 napon belüli egyetemleges megfizetésére, valamint 115 200 forint illetéknek az állam javára való megtérítésére.

Az ítélet indokolásában rámutatott arra, hogy a felperesnek a keresetben állított kára akkor következett be, amikor a kártérítés iránt benyújtott kereseti kérelmét 114 840 forintot meghaladóan elutasító P-i Városi Bíróság ítéletét a II. rendű alperes, mint másodfokon eljárt bíróság a 2003. december 2-án meghozott jogerős ítéletében helybenhagyta. A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel tehát a kártérítés 2003. december 2-án vált esedékessé, tehát a felperes a kereseti kérelmét az ezt követő 5 éven belül, azaz 2008. december 2-ig nyújthatta volna be a bírósághoz. Minthogy azonban a kereset 2008. december 17-én érkezett meg a P-i Városi Bírósághoz, a felperes követelése elévült, ezért azt elutasította.