A Fővárosi Törvényszék P.24207/2017/13. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek., 2:43. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) X. cikk (1) bek.] Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/13.

A Fővárosi Törvényszék

a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző dr. Kiss Dániel Bálint ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Pusztai Zsuzsanna Marianna jogtanácsos, valamint a Pálházi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Pálházi Gábor ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

alapjogok és személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és sérelemdíj iránt indult perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000.- (százhuszonhétezer) forint perköltséget, valamint fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására 280.000.- (kettőszáznyolcvanezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A felperes a tanulója, majd az érettségi vizsga évében, a 2015-16-os tanévben magántanulója volt az alperesi intézménynek. A felperes részére - kérelmére - 2016. április 6-án engedélyezte település Kormányhivatala, hogy független osztályozó vizsgát tegyen német nyelv, valamint magyar nyelvtan és irodalom tantárgyból, melyet sikeresen teljesített.

Az érettségi vizsga írásbeli részén magyar nyelvből az elérhető 100 pontból 80 pontot ért el, így a vizsgát 80%-ra teljesítette. Az írásbeli dolgozatot a felperes magyar tanára, 1-es személy javította, melyről a felperes értesült.

2016. június 20-án a felperes az alperes által szervezett és működtetett állami vizsgabizottság előtt szóbeli érettségi vizsgán vett részt. Az alperesi intézmény igazgatója által összeállított vizsgabizottság tagja volt a felperes magyar tanára, 1-es személy is. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy szóbeli vizsga részén a vizsgabizottság elnöke a felperessel magyar nyelv és irodalomból pót-tételt húzatott tekintettel arra, hogy a vizsgabizottság álláspontja szerint a felperes a magyar irodalom tételét nem tudta értékelhetően előadni. A pót-tétel húzatását megelőzően a felperes az általa húzott eredeti tétel nyelvtan részét nem fejthette ki, azt el sem kezdte. A felperes további felkészülési időt kapott, majd ennek letelte után úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja a tételét kifejteni, részéről az érettségi vizsgát befejezettnek tekintette. A vizsgabizottság úgy határozott, hogy felperes az érettségi vizsga követelményeit magyar nyelv és irodalom tantárgyból nem teljesítette.

A felperes édesapja 2016. június 23-án a szóbeli vizsga eredménye ellen jogorvoslattal élt a település Kormányhivatalához, melyet a Kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasított, tekintettel arra, hogy felperestől nem csatolt meghatalmazást. Ezt követően a felperes édesapja a meghatalmazást pótolta, majd a település Kormányhivatala ...-5/2016 számú, 2016. július 11. napján kelt határozatával az alperesnél működő "12. A vizsgabizottság" döntése elleni jogorvoslatnak helyt adott, a bizottság június 20-i döntését megsemmisítette és biztosította felperes részére, hogy magyar nyelv és irodalom tantárgy középszintű szóbeli érettségi vizsgáját megismételje. A pótvizsga időpontját 2016. július 12. napjának 8:00 órájára tűzte ki. Minderről telefonon tájékoztatta a felperes szüleit július 11-én, valamint az alperesi iskola igazgatóját azzal, hogy a vizsgázó érettségi szóbeli vizsgájának a feltételeit teremtse meg, majd a vizsgáztatást követően a vizsga eredményének megfelelően a vizsgázó érettségi dokumentációját készítse el az új vizsga eredménynek megfelelően még a pótérettségi napján. A település Kormányhivatala határozata ellen sem a felperes, sem az alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

Az alperes igazgatója másnapra, július 12. napjára összehívta a vizsgabizottságot, melynek nem volt tagja 1-es személy. A felperes a megismételt szóbeli érettségi vizsgán nem jelent meg.

A felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezés határideje 2016. július 12. napja volt.

A felperes 2016 novemberében egy másik oktatási intézményben sikeres érettségi vizsgát tett, majd 2017-ben felvételt nyert az egyetem Egyetemre.

A felperes keresete szerint annak a megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát, ezen keresztül a garantált tanulás szabadságához és a felsőfokú oktatáshoz fűződő alapjogait. Mindezek alapján elégtétel adásra kérte kötelezni az alperest, valamint 2.000.000.- forint és annak 2016. június 20. napjától járó törvényes késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Előadta, hogy az alperes a szóbeli érettségi vizsga alkalmával jogellenesen pót-tételt húzatott magyar tantárgyból azt megelőzően, hogy a nyelvtan tételét kifejthette volna. Ezen szabálysértés következtében a felperes fenti alapjogai, illetve emberi méltósága sérült tekintettel arra, hogy ezzel összefüggésben nem volt lehetősége arra, hogy felsőfokú oktatásban vegyen részt a 2016. évtől. A sérelemdíj iránti igénye körében előadta, hogy feleslegesnek érezte az egy év kiesését, ez nagyon megviselte őt is, illetve a szüleit is, baráti társaságban több ízben felemlegették, hogy nem sikerült az érettségije. Igazságtalannak érezte azt, hogy az alperes magatartása folytán nem kezdhette meg egyetemi tanulmányait.

Jogsértő cselekményként kifejezetten azt jelölte meg, hogy az alperes által működtetett vizsgabizottság tagja pót-tételt húzatott vele azt megelőzően, hogy a nyelvtan tételét kifejthette volna. Egyebekben előadta a tényállás körében, hogy álláspontja szerint személyes okai voltak annak, hogy az érettségi vizsgája nem sikerült, figyelemmel arra, hogy korábban konfliktusa volt az őt vizsgáztató 1-es személy tanárnővel, ezért az alperesi intézménytől elvárható lett volna, hogy más tanár előtt vizsgázhasson, különös tekintettel arra, hogy áprilisban magántanulóként kérvényezte független vizsgabizottság előtti osztályozó vizsga letételét. Álláspontja szerint mindezek alapján elvárható lett volna - külön kérés nélkül is - az alperesi intézmény igazgatójától, hogy más vizsgáztató tanárt jelöljön ki számára.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes az érettségi vizsgát állami vizsgabizottság előtt tette, mely nem azonos az alperes személyével. Az esetleges jogsértésekért nem az alperesi intézmény felel tekintettel arra, hogy a középiskola és az vizsgabizottság egymástól elkülönül. A pót-tétel húzását a vizsgabizottság elnöke rendelte el, az ő magatartásáért az alperes nem felel, egyebekben a vizsgabizottság elnökének döntését az intézmény igazgatója nem is bírálhatja felül.