A Fővárosi Törvényszék K.700812/2018/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 8. §, 19. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §, 62. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 38. §, 99. §]

A Fővárosit Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

107.K.700.812/2018/8.

A Fővárosi Törvényszék a Kecskeméti, Garamvölgyi, Bereczky Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe., ügyintéző: dr. Kecskeméti Ádám ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe képviseli: felperesi képviselő neve ügyvezető) felperesnek, a dr. Varga Judit kamarai jogtanácsos (KASZ: 36079094) által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság (1013 Budapest, Krisztina körút 39/B.) alperes ellen egyenlő bánásmód követelményének tárgyában hozott Határozat1 számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási jogvitában - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az alperes Határozat1 számú határozatát részben megváltoztatja és a kiszabott bírságot mellőzi. Egyebekben a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül jogi képviselővel, elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a jelen bíróságnál a Kúriához címezve kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A perben nem álló kérelmező neve (a továbbiakban: kérelmező) 2018. május 14. napján panasszal fordult az alpereshez, mert a felperes által üzemeltetett szórakozóhely neve elnevezésű szórakozóhelyre férfiként 2 500 forint belépődíj ellenében léphetett be, míg a női vendégeknek 1 000 forintba került a belépés, mely mellé járt egy 500 forint értékű lefogyasztható kupon is. Sérelmezte, hogy a belépési feltételek nemek szerint eltérőek. A panasz alapján az alperes eljárást indított, amelyben azt vizsgálta, hogy a kérelmezőt védett tulajdonsága miatt érte-e hátrány, és amennyiben az okozati összefüggés megállapítható, a megkülönböztetés ésszerűen indokolható volt-e.

Az alperes a 2018. július 24. napján meghozott Határozat1 számú határozatával megállapította, hogy a felperes a kérelmezővel szemben, nemi hovatartozása miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azáltal, hogy 2018. május 13. napján a kérelmező belépését a férfi nemhez tartozása miatt 2 500 forint árú belépőjegy megvásárlásához kötötte, míg a nők ugyanekkor 500 forint értékű fogyasztás lehetőségét is magában foglaló 1 000 forint árú jeggyel léphettek be. Az alperes megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és kötelezte a felperest, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül alakítson ki a férfiakra és a nőkre egységesen vonatkozó belépési feltételeket, továbbá a felperessel szemben 400 000 forint összegű bírságot szabott ki.

Megállapította, hogy a szórakozóhely férfi és női vendégei egymással összehasonlítható helyzetben voltak, mivel valamennyien ugyanazt a szolgáltatást vették igénybe. A kérelmezőt a nőkhöz képest a felperes kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, amikor 1 500 forinttal magasabb áron vehette csak igénybe a szolgáltatást és a belépőjegy árának egy részét sem fogyaszthatta le. A kérelmező az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. § a) pontjában foglalt védett tulajdonsággal az őt ért hátrány bekövetkeztekor rendelkezett; ugyanakkor a felperes érdemi védekezést nem adott elő, bizonyítási indítványa nem volt, a megkülönböztető bánásmódnak indokát nem adta. Az alperes a szankció megállapításánál figyelemmel az Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés b) és d) pontjára, illetve a (3) bekezdésére a felperes javára értékelte, hogy vele szemben korábban jogsértést megállapító határozatot nem hozott, és az eljárásban nyitott volt az egyezségkötésre. A bírság szankció alkalmazásánál és mértékénél figyelembe vette, hogy a diszkriminatív gyakorlat a kérelmezőn kívül széles személyi kört érintett, a jogsértő árkülönbség a lefogyasztható kupont is figyelembe véve lényeges volt, valamint, hogy a hatóság korábbi - más szórakozóhellyel szemben hasonló ügyben hozott - elmarasztaló döntése széles nyilvánosságot kapott, továbbá mérlegelte a felperes gazdasági súlyát és a fokozatosság elvét.

A felperes a keresetében az alperes határozatának elsődlegesen a hatályon kívül helyezését kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja és 89. §-a alapján, másodlagosan annak megváltoztatását, a 400 000 forint bírság megfizetését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezését, harmadlagosan a bírság összegének mérséklését kérelmezte, valamint az alperes perköltségben való marasztalását. Vitatta, hogy a kérelmező a neme miatt részesült volna eltérő bánásmódban, mivel nem volt elzárva a felperes által üzemeltetett szórakozóhelyen kínált szolgáltatásoktól. Arra az esetre, ha a jogsértő állapot fennáll, álláspontja szerint az alperes határozata túlzó, tekintve, hogy a hasonló, ugyanakkor szélsőségesebb tényállású országos ismertséget szerzett "X-ügyben," - amelyben a férfiak belépődíj ellenében léphettek be a szórakozóhelyre, míg a nők teljesen ingyenesen - az alperes még jelentősebb jogsérelem esetén sem alkalmazott pénzbírságot. Csupán megtiltotta a szórakozóhely számára az addigi gyakorlat fenntartását, vagyis egy jóval ismertebb, nagyobb befogadóképességgel rendelkező, illetve földrajzi elhelyezkedése folytán is előnyösebb helyzetben lévő (X szórakozóhely helye) szórakozóhellyel szemben enyhébb büntetést alkalmazott. Érvelése szerint azért is jogszabálysértő a támadott határozat, mert az alperes nem vette teljes mértékben figyelembe, hogy a felperes az eljárás során végig nyitottságot, egyezségkötési szándékot tanúsított, míg a kérelmező teljes passzivitást mutatott.

Az alperes a védiratában a felperes keresetének az elutasítását, és perköltségben való marasztalását kérte. Az Alkotmánybíróság 3001/2016. (01.05.) AB számú döntésére is hivatkozással rögzítette, hogy egyes szórakozóhelyek beléptetési gyakorlata, amikor a belépőjegy ára ahhoz igazodik, hogy a vendég férfi-e vagy nő, sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Az AB határozat szerint az alperesi hatóság helytállóan állapította meg a nemi alapú közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, amikor a szolgáltató a nyilvános helyen történő szolgáltatás-nyújtás igénybevételét a szórakozóhelyre belépni kívánó férfiak számára - az ugyanarra a szórakozóhelyre belépni kívánó nőkkel szemben - hátrányosabb feltételekhez kötötte, a megkülönböztetés oka a vendégek neme volt. A hátrányos megkülönböztetés nem csupán abban valósulhat meg, ha a szolgáltatás nyújtásából valamely védett tulajdonsággal rendelkezőket kizárnak, hanem a védett tulajdonság alapján támasztott eltérő feltételekben is.

Kiemelte, hogy valóban nem szabott ki bírságot az első két ügyben - Határozat2 (X-ügy), illetve Határozat3 - amelyekben megállapította, hogy a szórakozóhelyek nemi alapú árszabása sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mivel ekkor még kevésbé volt elvárható a jogalanyoktól annak ismerete, hogy gyakorlatuk diszkriminatív. A harmadik ügyben (Határozat4) azonban a jogsértés jövőbeni tanúsításának megtiltása mellett már 300 000 forint összegű bírságot is kiszabott, mivel ekkorra már széles körben ismert volt a korábbi elmarasztaló döntése. A jelen per alapjául szolgáló ügy a negyedik a sorban. Rögzítette, hogy a határozat tartalmazza e szankció részletes indokolását, így azt, hogy a sérelmezett árkülönbség gyakorlatilag 2 000 forint volt, és mivel a korábbi ügyekben ennél kisebb különbségekről volt szó, a kérelmezőt ért hátrány csekélynek nem volt mondható. A kiszabott 400 000 forint összegű bírság nem eltúlzott, nem kirívó, figyelembe véve a felperes gazdasági súlyát, és a cégjegyzék szerint 2017. évben elért .... forint nettó értékesítési árbevételét, - tekintettel az Ebktv. 17/A. (5) bekezdése szerinti 50 000 - 6 000 000 forint közötti tételkeretre, - a kiszabható bírságösszeg alsó tartományába tartozik. A felperes nyitottságát az egyezségkötésre érvelése szerint "teljesebben" nem vehette figyelembe, mivel az kimerült az egyezségkötési szándék kinyilatkoztatásában, konkrét egyezségi ajánlata nem volt.