A Szegedi Ítélőtábla Bf.204/2017/8. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 38. §, 164. §] Bírók: Benedek Tibor, Hegedűs István, Kiss Dániel

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék B.208/2016/7., *Szegedi Ítélőtábla Bf.204/2017/8.*

***********

Szegedi Ítélőtábla

Bf.III.204/2017/8.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2017. december 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A testi sértés bűntette miattvádlott neve ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék 2016. december 5. napján kihirdetett 8.B.208/2016/7. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú fokú ítéletet helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a vádlott lakcíme: cím

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (8) bekezdés 2. fordulat]. Ezért a vádlottat 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Rendelkezett a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról és beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az első fokú ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának lényeges felemelése végett, a vádlott irányultság megjelölése nélkül, a védő enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.51/2017/2-II. számú átiratában a tényállás kiegészítése mellett az első fokú ítélet megváltoztatását, a vádlott szabadságvesztés büntetése és közügyektől eltiltása tartamának súlyosítását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezési nyilvános ülésen a védő a fellebbezése irányultságát módosította. A védő álláspontja szerint az első fokú ítélet megalapozatlan, és ennél fogva téves a bűncselekmény minősítése is. A megalapozatlanság a fellebbezési nyilvános ülésen kiküszöbölhető. A védő álláspontja szerint a tényállás kiegészítése tükrében a súlyosabb eredmény vonatkozásában a vádlott gondatlansága sem állapítható meg, terhére legfeljebb a Btk. 164. § (3) bekezdése szerinti testi sértés bűntette írható. Ennek megfelelően az elsődleges indítványa az volt, hogy a tényállás kiegészítése mellett ekként minősítse a vádlott cselekményét az ítélőtábla, és ezzel együtt enyhítse a kiszabott büntetést, szabadságvesztés helyett bármely büntetést kiszabva.

Amennyiben az elsődleges indítványával az ítélőtábla nem értene egyet, úgy a védő a szabadságvesztés büntetés oly mértékben történő enyhítését indítványozta, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggeszthető legyen, és függessze fel a büntetés végrehajtását. Ha a felfüggesztés lehetőségére nem lát lehetőséget az ítélőtábla, akkor a harmadlagos indítványának megfelelően a büntetést jelentősen enyhítse az enyhítő szakasz alkalmazása mellett.

A védő enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy méltányolható okból származott az elkövetés, a hanyagság enyhébb fokát, a cselekmény elkövetésének és a bűnösségnek az elismerését, a megbánó magatartást, a közvetett okozatosságot, és a sértett felróható közrehatását.

A vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen a védő indítványához csatlakozott.

Az ítélőtábla az enyhítésre irányuló fellebbezéseket találta részben alaposnak.

Az ítélőtábla az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt, a Be. 348. § (1) bekezdésének megfelelően bírálta felül. A felülbírálat során hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem talált. Az elsőfokú bíróság a 2016. szeptember 12. napján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 2016. december 2. napján az ülnökök nevét érintően kijavította, azonban nyilvánvaló adminisztrációs hiba folytán nem került kijavításra a 2016. szeptember 15. napján tartott folytatólagos tárgyalás jegyzőkönyvében a két ülnök személye. A kijavítás hiánya az ítélet érdemére nem hatott ki, az elsőfokú bíróságnak utólag kell a tárgyalási jegyzőkönyv kijavítása iránt hivatalból intézkednie.