A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40020/2022/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. § (1) bek.] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Csonka Balázs, Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

A határozat elvi tartalma:

Csupán az egyik adóstárs részére nyújtott kielégítő árfolyamkockázati tájékoztatás sem az egyetemlegességből, sem a jogi szabályozásból fakadóan a többi adóstársra nem terjed ki. A pénzügyi intézménynek minden szerződő fél részére külön kell megadnia az árfolyamkockázatra vonatkozó teljeskörű tájékoztatást.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.020/2022/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 1000. sz. Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Dantesz Péter Antal ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím1) I. rendű, felperes2 (cím1) II. rendű és alperes3 (cím2) III. rendű felpereseknek - a dr. Jánossy Ügyvédi Iroda (cím6; ügyintéző: dr. Jánossy Boglárka ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím4) I. rendű és az alperes2 (cím5) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2021. november 29-én kelt 9.G.40.160/2021/14. számú közbenső ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek 15. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 (tizenöt) napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 30.000 (harmincezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek végleges keresetükben az alperesekkel kötött kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték arra hivatkozással, hogy megfelelő tájékoztatás hiányában az árfolyamkockázatot a felperesekre telepítő szerződéses feltételek nem világosak és nem érthetőek, ezért az árfolyamkockázat felperesekre terhelése tisztességtelen. Utaltak arra is, hogy a tájékoztatást a szerződéskötést megelőzően kell megkapniuk, mivel annak célja, hogy a szerződő félnek kellő ideje legyen a kockázatok mérlegelésére, a szerződés átgondolására és megfontolására, mely a perbeli esetben nem valósult meg. Kiemelték, hogy a külön íven szövegezett kockázatfeltáró nyilatkozatot kizárólag az I. rendű felperes írta alá, mely a pertársakra nem terjed ki. Keresetük jogalapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) 209. § (4) bekezdésére, 205. § (3) bekezdésére, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi a CXII. törvény (a továbbiakban: r.Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdésére alapították. Az elvárhatóság körében hivatkoztak az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-51/17. és C-186/16. számú ítéletekben foglaltakra.

[2] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták arra hivatkozással, hogy a felperesek a kölcsönszerződés V.4. pontjában foglalt nyilatkozatukkal is elismerték az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megtörténtének tényét, és kifejezett nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy ennek ismeretében a kockázat vállalása mellett kívánnak szerződést kötni. Az adott tájékoztatás teljes körű és kimerítő volt, nem tartalmazott olyan utalást, amely alapján a felperesek azt gondolhatták volna, hogy az árfolyamkockázat nem valós vagy az őket csak korlátozott mértékben terheli. Tekintettel arra, hogy a felperesek rokoni kapcsolatban állnak egymással, az I. rendű felperes pedig aláírta a szerződéskötést megelőzően a kockázatfeltáró nyilatkozatot, így az abban foglaltakról a II. és III. rendű felpereseket tájékoztatta. Ennek megtörténtét a közjegyzői okiratban tett nyilatkozatuk is alátámasztja.

[3] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította a kölcsönszerződés érvénytelenségét.

[4] Tényként állapította meg, hogy az I. és a III. rendű felperes mint adós és zálogkötelezett, valamint a II. rendű felperes mint adóstárs 2006. március 9-én közjegyzői okiratba foglalt ingatlan jelzálogjoggal biztosított devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződést kötöttek az I. és II. rendű alperesekkel mint hitelezővel. Az alperesek a felperesek részére 8.500.000 forint kölcsön nyújtását vállalták évi 6,28% induló teljes hiteldíj mutató, évi 2,74% induló ügyleti kamat, valamint évi 3% kezelési költség mellett 20 év, azaz 240 hónap futamidőre, 53 hónapra biztosított türelmi idő mellett, 247,85 CHF összegű induló törlesztőrészlet meghatározásával.

[5] A szerződés V.4. pontja értelmében az adósok és a zálogkötelezettek a szerződés aláírásával tudomásul vették, hogy a forint/deviza árfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata. Kijelentették, hogy tudomásuk van arról, hogy a szerződés futamideje alatt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott forint/deviza árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul vették, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben ők viselik. Az adósok és a zálogkötelezettek kijelentették továbbá, hogy az árfolyamkockázatból adódó veszteség lehetőségét gondos megfontolás tárgyává tették, és fizetőképességüknek megfelelően mérlegelték.

[6] Az I. rendű felperes a szerződés aláírását megelőzően 2006. február 14-én "Kockázatfeltáró nyilatkozat devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog típusú hitelekhez kapcsolódóan" elnevezésű okiratot írt alá. E szerint tudomással bír arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik (svájci frank esetében bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztőrészlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul veszi továbbá, hogy a kölcsön törlesztéséül szolgáló lakossági folyószámlán olyan forint összeget kell biztosítania, amelyből az alperes1 az esedékesség időpontjában le tudja vonni az aktuális törlesztőrészlet összegét. Kijelentette, hogy a kölcsön folyósítását úgy kéri, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat jellegét megértette, és a felmerülő kockázatot viseli.

[7] Az elsőfokú bíróság jogi indokolásában rámutatott, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás megfelelőségének vizsgálta körében annak volt jelentősége, hogy az alperes eleget tett-e az r.Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének a 93/13. EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésére és 6. cikk (1) bekezdésére, az r.Ptk. 209. § (4) bekezdésére, valamint a 209/A. § (2) bekezdésre figyelemmel. A külön íven szövegezett kockázatfeltáró nyilatkozatot kizárólag az I. rendű felperes írta alá, így önmagában abból, hogy az alperesek eljárása szerint ilyen okiratnak minden esetben készülnie kellett valamennyi adóstárs vonatkozásában - egyéb bizonyítékok hiányában - nem lehetett arra következtetni, hogy azt a II. és a III. rendű felperes is aláírta. Abból sem következik, hogy az I. rendű felperes által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban foglaltak a II. és III. rendű felperesekre is kiterjednének, hogy a felperesek egyetemlegesen kötelezettek. Ezzel szemben éppen az egyetemleges adóstársi mivoltukból következik, hogyha nem megfelelő az árfolyamkockázati tájékoztatás valamennyi fél vonatkozásában, úgy az a szerződés érvénytelenségét minden felperes tekintetében eredményezi, mivel nincs lehetőség arra, hogy a bíróság külön-külön állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét az egyes felperesek vonatkozásában. Mindebből következően az elsőfokú bíróság a szerződés V.4. pontjába foglalt tájékoztatás megfelelőségét érdemben vizsgálta.