A Nagykanizsai Járásbíróság P.21283/2016/6. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Kurta János

Nagykanizsai Járásbíróság

1.P.21.283/2016/6. szám

A dr. Schmidt Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, - a Hári Ügyvédi Iroda dr. Hári Tibor ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében

K ö z b e n s ő í t é l e t

A bíróság megállapítja, hogy a felek között Nagykanizsán 2008. július 03. napján megkötött adásvételi szerződés 13. pontja érvénytelen.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Nagykanizsai Járásbíróságnál írásban kell benyújtani.

A Pp. 256/A. §. (1) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A felperes mint vevő, az alperessel mint eladóval 2007. december 03-án kötött adásvételi előszerződést alperes tulajdonát képező Hrsz. hrsz.-ú beépítetlen területen lévő, alperesi beruházásban felépülő társasházban lakás vásárlására.

A végleges adásvételi szerződés 2008. július 03-án került megkötésre, a felperes megvette a 110,26 m2 alapterületű Hrsz. /A hrsz.-ú felperesi cím alatti lakás ingatlant, az ahhoz tartozó 412 m2 telekrésszel kizárólagos használati joggal, 23.500.000,- Ft vételárért.

A szerződés 13. pontja a következőképpen szól:

"Eladó a birtokba adással vevő javára engedményezi, majd a 3. pontban megjelölt lakás vonatkozásában, a kivitelezővel szemben fennálló szavatossági igényét azzal, hogy a Ptk. 330. §-al összhangban az engedményezett igényekért felelősségét kizárja. A felelősség kizárásával történt engedményezést vevő jelen szerződés aláírásával elfogadja.

Felek megállapodnak, hogy eladónak a hibás teljesítésért, valamint az ezzel okozott károk megtérítéséért fennálló felelősségét kizárja.

Felek kijelentik, hogy jelen pont feltételeit a Ptk. 314. § (2) bekezdésével összhangban alakították. A hibás teljesítésért és az azzal kapcsolatban keletkezett károkért való felelősségét eladónak azért zárták ki, mivel a kivitelezővel szembeni szavatossági igények engedményezésével vevő megfelelő ellenértéket kapott."

A jelen pontban sem, de semmiféle kapcsolódó iratban nincsen megjelölve a kivitelező személye, a kivitelezési szerződés tartalma.

A fenti felperesi társasházi lakás kivitelezését az vállalkozás 1 neve vállalkozó végezte el, alperesi megrendelővel 2007. november 29. napján kötött vállalkozási szerződés alapján.

A megépült társasházra 2008. július 02-án társasház tulajdont alapított az alperes, majd ezt 2008. november 14-én felperessel és tanú 3 nal módosították.

A felperes 2008 augusztusában vette birtokba a lakásingatlant az alperestől, majd 2011. május 10-én tett először hibabejelentést.

Alperes intézkedést nem tett, a Zala Megyei Békéltető Testülethez fordult a felperes, amely 2011. augusztus 26-án ajánlásban hívta fel az alperest a kivitelezési hibák okainak megállapítására, hiányok 2011. október 30-ig történő megszüntetésére, melynek az alperes nem tett eleget.

A 2008. június 03-án még az adásvételi szerződés megkötése előtt készült jegyzőkönyv műszaki átadás előtti előzetes bejárásról megnevezésű iratot aláírta a vállalkozás 1,. a vállalkozás 2 neve., aláírta felperes neve vevő is. Ez a kivitelezőnek a kivitelező neve tünteti fel, képviseletében eljárt tanú 2.

A bíróság a fenti tényállást a 7.P.20.258/2014. számú iratokban lefolytatott részletes bizonyítási eljárás adatai, és a felek a megismételt eljárásban tett előadásai alapján állapította meg.

A Nagykanizsai Járásbíróság 7.P.20.258/2014/34. számú ítéletében az alperest kártérítés megfizetésére kötelezte, ezt az ítéletet azonban a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.20680/2016/4. számú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítva.

A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a felperes által hivatkozott adásvételi szerződés 13. pont érvénytelensége kérdésében a bíróságnak mindenekelőtt érdemben állást kell foglalnia, ettől függően kell esetlegesen további szakértői bizonyítást lefolytatni.

A felperes a megismételt eljárásban keresetét fenntartotta, ismételten hangoztatta, hogy az adásvételi szerződés 13. pontja érvénytelen, semmis kikötést tartalmaz.

A felperesi álláspont szerint azért semmis, mert beazonosíthatatlan kivitelezővel szembeni követelést engedményezett az alperes, azért is semmis, mert a követelés tartalma is ismeretlen volt, és a kivitelezési szerződésben az építési anyagokat az alperes szolgáltatta kizárólagosan.

A Ptk. 5. § (1) - (2) bekezdésébe ütköző joggal való visszaélésnek minősül ez a magatartás, és a Ptk. 314. § (2) bekezdésébe is ütközik.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte, a Ptk. 5. § (1) - (2) bekezdésére való hivatkozást jogi relevancia és tartalom nélkülinek minősítette, a Ptk. 314. § (2) egyértelműen lehetővé teszi a szerződésszegésért való felelősség kizárását, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy az egyéb előny kiegyenlíti.

Itt pedig ez történt, az engedményezési szerződés pedig megfelelt tartalmilag az engedmény törvényi követelményeinek, nyilvánvalóan jövőbeni követelést is lehet engedményezni.