A Fővárosi Törvényszék K.30849/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 29. §, 31. §, 33. §, 92. §, 93. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30849/2010/3.*, Kúria Kfv.38073/2010/4.

***********

Fővárosi Bíróság

27.K.30.849/2010/3.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (cím eljáró ügyvéd: dr. Magyar Gábor) által képviselt felperes (cím.) ,

dr. Labancz Zsuzsanna Dóra jogi főelőadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya(cím.) alperes ellen,

rendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 Ft (tízezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000 (húszezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az államnak köteles megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. december 21. napján Budapesten a ... Üzletközpont bejárata előtt demonstráción vett részt, melynek során társával egy - zászlónak használt - lepedőt tartott kifeszítve, amelyen különböző feliratok mellett egy vörös csillag volt ábrázolva. A rendezvény helyszínén megjelent egy rendőr, és közölte a felperessel, hogy tiltott önkényuralmi jelképet használ, és felszólította magatartása abbahagyására. A felperes a rendőr felszólításának nem tett eleget, emiatt a rendőrök közölték vele, hogy elő fogják állítani, makd 16.25 perckor előállították.

A felperes panaszt nyújtott be a foganatosított rendőri intézkedések ellen a Független Rendészeti Panasztestülethez (a továbbiakban: Testület), melyben előadta, hogy az indokolatlan előállítás sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való jogát. Az eljáró rendőrrel közölte, hogy 2008. július 17. napján a strasbourgi ítélet kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt a vörös csillag használatával, csak politikai véleményét fejtette ki. A felperes panaszában előadta továbbá, hogy a tüntetésnél használt zászló elkobzása szintén sértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

A Testület 49/2009. (III.4.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, illetve az alapjog korlátozása jogszerűen történt, erre tekintettel a felperes panaszát az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, jelen esetben a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjéhez tette át.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság Kapitányvezetője 2009. május 22. napján kelt, 146-105/12/2/2009.P. számú határozatával - melyet megismételt eljárás során hozott - a felperes panaszát elutasította. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a panasz kivizsgálása során megállapításra került, hogy a felperes 2008. december 21. napján a ... üzletközpont bejárata előtt be nem jelentett demonstráción vett részt, és a demonstráció során tiltott önkényuralmi jelképet használt, melyet rendőri felszólításra sem hagyott abba. Ezen cselekmény miatt a Btk. 269/B. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő önkényuralmi jelképek használata vétségének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás elrendelésére került sor, melynek keretében a felperest gyanúsítottként hallgatták ki.

Az elsőfokú hatóság hivatkozott az Rtv. 33. § (1) bekezdésére és arra, hogy a Btk. 269/B. §-a büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát. A rendőri intézkedés során azonban megalapozott gyanú volt arra nézve, hogy a felperes és társai magatartásukkal bűncselekményt valósítanak meg az ötágú vöröscsillag, mint önkényuralmi jelkép használatával. Ilyen módon a jelkép használata nem lehet törvényes eszköze a véleménynyilvánításnak. A zászló vonatkozásában előadta, hogy annak nem elkobzását, hanem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 151. § (2) bekezdése szerinti lefoglalását rendelte el a hatóság.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. november 17. napján kelt, 01000-105-350/13/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes a határozatának indokolásában hivatkozott az Rtv. 29. § (1) bekezdésére, melynek alapján a felperessel szemben foganatosított igazoltatás jog- és szakszerű volt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes cselekménye a Btk. 269/B. § (1) bekezdésébe ütköző önkényuralmi jelképek használata vétség elkövetésének gyanújára utalt, melyre tekintettel a felperes előállítására az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján került sor.

Hivatkozott az alperes határozatának indokolásában az Rtv. 31. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a Testület állásfoglalásával egyetértve kijelenthető, hogy a felperessel szemben foganatosított elfogás, előállítás és ruházatátvizsgálás jog- és szakszerű volt. Az alperes a zászló elkobzása kapcsán hivatkozott a Be. 151. § (2) bekezdésére és arra, hogy a tiltott önkényuralmi jelképeket ábrázoló szórólapok a felperessel szemben indított büntetőeljárás során bizonyítási eszközként kerültek lefoglalásra, azok elkobzására nem került sor.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, melyben kérte annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú hatóság új eljárásra való kötelezését és az alperes perköltségben történő marasztalását.

Keresetében a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésék ismertetését követően indokolásául előadta, hogy az előállítás egyetlen oka az volt, hogy önkényuralmi jelképet használt egy nyilvános rendezvényen. Álláspontja szerint az elkövetés körülményeiből egyértelmű, hogy azt a kapitalista rendszer kritizálása céljából és nem önkényuralmi propaganda céljából tette. Álláspontja szerint az elfogás és előállítás alkalmas volt arra, hogy véleménynyilvánítási szabadsága gyakorlását ellehetetlenítse, mert megakadályozta, hogy politikai meggyőződését kifejezze.

Keresetének indokolásául előadta, hogy a rendőri intézkedések jogszerűtlenek voltak, hiszen magatartása nem valósított meg bűncselekményt, így tetten sem érhették. Hivatkozott arra, hogy 2008. december 21. napján már ismert volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélete, melyek alapján az intézkedő rendőrnek tudnia kellett, hogy magatartása nem bűncselekmény, mert az nem veszélyes a társadalomra. Kifejtette, hogy az Egyezményt és annak 8 jegyzőkönyvét kihirdető 1993. évi XXXI. törvény semmivel sem "gyengébb", mint a Btk. vagy az Rtv., melynek tartalmát és a strasbourgi joggyakorlatot az intézkedő rendőrnek, de legalább az alperesnek ismernie kellett.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását, fenntartva a határozat indokolásában foglaltakat. Azon túlmenően kifejtette, hogy a rendőrség mint jogalkalmazó szerv 2008. december 21. napján a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jogszerűen járt el, amikor meghozta döntését és intézkedést tett a felperessel szemben. Érdemi ellenkérelmében hivatkozott a 14/2000. (V.12.) számú AB határozatra és idézte annak indokolását. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság szerint a Btk. 269/B. § (1) bekezdésében megjelenő korlátozás a védett célok súlyához képest nem minősíthető aránytalannak, a korlátozás terjedelme és szankciója az alkalmazható legenyhébb eszköznek minősül. Ezért a Btk. e szabályában megfogalmazott alapjog korlátozás megfelel az arányosság alkotmányos követelményének. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Vajnai kontra Magyarország ügyében 2008. decemberében született ítélet más ténybeli alapokon nyugszik mint a tárgyi ügy. Az ítéleti tényállásban nevesített 5x5 cm-es stilizált kitűző pártpolitikusként való viselése és a jelvényben szereplő 2,5x2,9 méteres lepedőn (50 cm-es csillaggal) közszemlére tétele, illetve propaganda-anyag osztogatása és zászlóformátum használata között szignifikáns a különbség, nem beszélve annak társadalmi hatásáról. Jelen esetben a tiltott önkényuralmi jelkép agresszív használata (terjesztése) indokolt a rendőrség fellépését, mivel e magatartás a demokratikus társadalmi rendre nézve veszélyes propagandának minősül, melyet egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága sem tolerál.