A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38073/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDŐRI INTÉZKEDÉS elleni panasz ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kaszainé dr. Mezey Katalin

Kfv.II.38.073/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Magyar György ügyvéd által képviselt felperesnek a Rendőrfőkapitánya alperes ellen rendőri intézkedés miatti panasz ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. június 29. napján kelt 27.K.30.849/2010/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

i t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.30.849/2010/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. december 28-án rendőri intézkedés elleni panaszt nyújtott. Állította, hogy 2008. december 21-én, Budapesten, a Westend City Center üzletközpont bejárata előtt vele szemben indokolatlanul foganatosítottak rendőri intézkedést, jogsértően állították elő, jogsértően korlátozták a szabad vélemény nyilvánításhoz és békés gyülekezéshez való jogát és jogtalanul kobozták el tőle a nála lévő "vörös csillagos" zászlót. A Független Rendészeti Panasztestület 49/2009.(III.4.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy alapjog sérelmére, korlátozására nem került sor, a panaszt elbírálásra áttette az illetékes rendőrhatósághoz.

A panasz áttételét követően eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság vezetője 2009. szeptember 10. napján kelt 146-105/12/2/2009.P. számú határozatában a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította. Megállapította, hogy a felperes az adott napon egy be nem jelentett demonstráción vett részt, a demonstráció eszközeként önkényuralmi jelképet (vörös csillagot) használt, és a helyszínre érkező intézkedő rendőrök felhívása ellenére a jogsértő magatartással nem hagyott fel. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33.§ (1) bekezdése alapján az előállítást törvényes és arányos intézkedésnek találta rámutatva arra, hogy az ötágú vörös csillagot tartalmazó zászló nagy nyilvánosság előtti közzétételével, használatával alapos gyanú állt fenn, hogy a felperes a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban:Btk.) 269/B.§-a által büntetni rendelt cselekményt valósította meg. Kiemelte, hogy az önkényuralmi jelkép használata nem lehet törvényes eszköze a véleménynyilvánításnak. Utalt rá, hogy a zászló, mint bizonyítási eszköz lefoglalásra került és nem elkobzásra, ezért az e körben előterjesztett panasz is megalapozatlan.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. november 17-én kelt 01000-105-350/13/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy nem önkényuralmi propaganda, hanem a kapitalista rendszer kritizálása céljából használta a vörös csillagot, totalitárius rendszerrel és elveivel nem azonosult, ezért bűncselekményt nem követett el, előállítása a véleménynyilvánítási szabadsága gyakorlását lehetetlenítette el és megakadályozta, hogy politikai meggyőződését kifejezze. Hivatkozott arra is, hogy a cselekmény elkövetésnek időpontjában ismert volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amely rámutatott a hazai jogi szabályozás hiányosságára.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az Rtv. 13.§ (1)-(2) bekezdésére és a Szolgálati Szabályzat 3.§ (1) bekezdésére utalással a rendőr intézkedési kötelezettségére hivatkozott és rámutatott arra, hogy a vörös csillag a hatályos Btk. 269/B.§-ában foglaltak szerint önkényuralmi jelképnek minősül. A felperes által hivatkozott Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. július 8-án kelt ítéletének megállapításai mellett kiemelte, hogy a helyszínen intézkedő rendőrök bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt jártak el és ez indokolta az előállítást, valamint az egyéb rendőri intézkedés megtételét. Kiemelte, hogy a felperessel szemben intézkedő rendőrök nem vizsgálhatták az elkövető érzelmi meggyőződését és azt sem, hogy az önkényuralmi jelkép használatára milyen belső indíttatásból került sor. A bíróság álláspontja szerint ezen tények feltárása a bűntetőeljárás későbbi szakaszára tartozik és a rendőri intézkedés jogszerűségét nem érinti, hogy utóbb a bíróság az adott cselekményt nem minősítette bűncselekménynek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete és a Btk. szabályozása közötti kollízió feloldását nem tekintette rendőrségi feladatnak.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Állította, hogy az önkényuralmi jelkép használatára baloldali politikai meggyőződésének kinyilvánítása indította, ezért az intézkedő rendőröknek a helyszínen meg kellett volna győződnie a véleménynyilvánítás céljáról és kontextusáról, és ennek hiányában az Rtv. 33.§ (1) bekezdését sértette az intézkedés. Álláspontja szerint egyértelmű volt, hogy nem önkényuralmi propagandát folytatott, ennek ellenkezőjét az alperesnek kellett volna bizonyítania. Utalt rá, hogy 2008. december 21-i "elfogása" és előállítása egy jogszerűtlen rendőri intézkedés volt, mivel magatartása nem valósított meg bűncselekményt, így tetten sem érhették. Véleménye szerint a bűncselekmény gyanújához nem elegendő, hogy egy adott magatartás formálisan kimerítse a Btk. valamely különös részi tényállását. Hangsúlyozta, hogy 2008. december 21-én már ismert volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának a "Vajnai kontra Magyarország" ügyben hozott ítélete, így az intézkedő rendőrnek tudnia kellett arról, hogy magatartása egyezmény konform, nem veszélyes a társadalomra, tehát nem bűncselekmény. Pontosabb jogszabályi megjelölés és részletes indokolás nélkül állította, hogy a jogerős ítélet "a hivatkozott anyagi jogszabályok téves értelmezésén alapul", ezért jogszabálysértő.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte és állította, hogy a hatályos Btk. szabálya szerint az intézkedő rendőrök bűncselekmény alapos gyanúja miatt fogták el és állították elő a felperest, az intézkedő rendőröknek nem feladata az elkövetői szándék alapos vizsgálata, ahogy erre az elsőfokú bíróság helyesen utalt. A cselekmény társadalomra veszélyességének vizsgálatát a későbbi büntetőeljárásra tartozónak ítélte, ezért állította, hogy a büntetőeljárás kimenetele a rendőri intézkedés jogszerűségét nem érinti. Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályi kollízió feloldása sem az eljáró rendőrök feladata.