A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27388/2013/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 2. §] Bíró: Dobó Viola

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.388/2013/3. szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Csere Sylvia Szonja ügyvéd (...) által képviselt ...(.....) felperesnek - dr. Sánta Ildikó jogtanácsos (...) által képviselt ....(...) alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság ügyében hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes ... számú határozatát - az elsőfokú hatóság ... számú határozatára is kiterjedő hatállyal, egyéb rendelkezéseit nem érintve - megváltoztatja és a fogyasztóvédelmi bírság összegét 300 000 (háromszázezer) forintra mérsékeli. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra a közölt módon és időben 7 500 (hétezer-ötszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fennmaradó 22 500 (huszonkétezer- ötszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem, és a közigazgatási iratok alapján a következő

t é n y á l l á s t állapította meg:

A ... Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (továbbiakban: elsőfokú hatósága) 2013. július 23. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperesnek .... szám alatt működő "...Áruház" elnevezésű üzletében. Az eljáró felügyelők az ellenőrzés során próbavásárlást végeztek, melynek befejeztével a megvásárolt 1 darab kötelező jótállással érintett, papírdobozba elhelyezett Zanussi márkájú porszívót az információs pulthoz vitték, ahol a jelen lévő eladó a papírdoboz oldalán nylon tasakban elhelyezett jótállási jegyet kitöltötte és az eljáró felügyelőknek átadta. Az eladó a feltett kérdésre elmondta, hogy a porszívóra 1 év a garancia, meghibásodás esetén a terméket a dobozban kell visszahozni, mert abban küldik tovább a szervizbe a hiba javítása végett. Az eladó ezt követően felsorolta a vásárlót megillető jótállási jogokat és a felügyelők kérdésére azt válaszolta, hogy termék 1 éven túli meghibásodása esetén nincs hatáskörük eljárni, amit ismételt kérdésre is megerősített.

Az elsőfokú hatóság a termékhez kapott jótállási jegyet a későbbiekben megvizsgálta és megállapította, hogy azon nem tüntették fel a termék egyedi azonosítására szolgáló egyes adatait, a termék megnevezését és a termékszámot, valamint az jogsértő módon tartalmazza, hogy a szerviznek törekedni kell arra, hogy az igény bejelentésétől számított 15 munkanapon belül a javítást elvégezze. Jogsértőnek minősítette azt a tájékoztatást is, hogy a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmazó jótállási jegy alapján a jótállási igény nem érvényesíthető.

Az elsőfokú hatóság a helyszínen felvett jegyzőkönyvbe foglalt tényállás alapján 2013. július 23. napján, hivatalból eljárást indított a felperessel szemben, mely eljárásban a felperes a nyilatkozattételi jogával nem élt.

Az elsőfokú hatóság 2013. július 30. napján kelt .... ügyiratszámú határozatában a felperes terhére 1 100 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a felperest arra, hogy a fogyasztókat a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztassa a jótállás alapján őket megillető fogyasztói jogok érvényesíthetőségének feltételeiről és biztosítson a fogyasztók részére a jótállásra köteles termékekhez a jogszabályban előírt tartalmú jótállási jegyet. A felügyelőség a határozat indokolásában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi LVII törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 2. § h.) pontja a 2014. március 15. napjáig hatályban volt polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (továbbiakban: Ptk.) 308/A. § (1) bekezdése, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM rendelet) 4. § (2) bekezdése és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (3) bekezdésének megsértését állapította meg. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és a jogsértő magatartás folytatásának megtiltását a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (továbbiakban: Fgytv.) 47. § (1) és (5) bekezdésére alapította. A döntés meghozatalánál figyelemmel volt a felperes létszám és gazdálkodási adataira, mely alapján a vállalkozás nem minősül kis- és középvállalkozásnak, erre tekintettel a felügyelőség a bírság kiszabása során nem alkalmazta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ban foglaltakat. A bírság maximum tekintetében nem vette figyelembe a vállalkozás éves nettó árbevételét, mivel az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése alapján mind az a.) mind a b.) pont hatálya alá tartozó vállalkozással szemben kiszabható a megállapított bírság összeg. A bírság kiszabásánál értékelte a felügyelőség, hogy a vállalkozás terhére ugyanezen jogsértő magatartás ismételt tanúsítása nem állapítható, ellenben a több tényállásos jogsértést olyan súlyos jogsértésnek minősítette, ami indokolta a magasabb összegű bírság kiszabását a fogyasztók vagyoni és tájékoztatásához fűződő érdekeinek védelmében.

A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy a felügyelőség a bírság kiszabása során nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az ellenőrzés csak egy terméket kifogásolt, egyéb jogszabályellenes gyakorlatot nem tárt fel. A gyártó által a termékhez biztosított jótállási jegy szabálytalan kiállítása nem befolyásolja a fogyasztók igényérvényesítési lehetőségét a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján, emiatt a fogyasztókat joghátrány nem éri. Álláspontja szerint az áruház vevőszolgálati alkalmazottjának jótállással kapcsolatos tájékoztatása, mely szerint a csomagolást őrizzék meg nem értelmezhető kiterjesztően, mert az nem hangzott el hogy az a jótállási igényérvényesítésének feltétele lenne, ezáltal nem értelmezhető megtévesztőnek. Az alperes hangsúlyozta a fellebbezésében, hogy az áruházakban vevőtájékoztató táblák vannak kihelyezve a vevőszolgálatnál, ahol folyamatosan elérhetőek a szavatossági és jótállási igényérvényesítésre vonatkozó tájékoztatók, így a fogyasztók e körben is teljes körű tájékoztatást kapnak. Vitatta azt a megállapítást is, hogy a vállalkozás az egy éven túli meghibásodás esetén szavatossági jogot nem biztosít, mert az áruház alkalmazottja ilyen kijelentést az ellenőrzés során nem tett. Az ellenőrök nyilvánvalóan félrevezető kérdéseket tettek fel az alkalmazottaknak, a szavatossági és jótállási igények pontos elhatárolása illetve az azzal kapcsolatos rendelkezések értelmezése nem feladata egy áruházi eladónak.