A Kúria Kfv.38051/2014/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 4. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

A szerviznek 15 napon belül kell törekednie a javítás elvégzésére. Téves és megtévesztő ezért az a jótállási jegyen lévő tájékoztatás, amely 15 munkanapot említ 15 nap helyett, illetve amely azt tartalmazza, hogy nem érvényesíthető jótállás, ha a jótállási jegy a valóságnak nem megfelelő adatot tartalmaz.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.38.051/2014/5.szám

A Kúria a Dr. Cs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Cs S ügyvéd) ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. április 9. napján kelt 4.K.27.388/2013/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.388/2013/3. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét, valamint az illetékviselésre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2013. július 23-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes egyik élelmiszer áruházában. Az ellenőrzés során próbavásárlást végeztek, megvásároltak egy db, kötelező jótállással érintett, papírdobozba csomagolt, Z márkájú porszívót. A porszívó megvásárlását követően az információs pultnál jelenlevő alkalmazott kitöltötte a porszívó jótállási jegyét, azonban azon nem tüntette fel a termék megnevezését (porszívó) és annak gyártási számát. A jótállási jegy tartalmazta, hogy nem érvényesíthető jótállási igény, ha a jótállási jegy nem megfelelő adatokat tartalmaz. A javításra vonatkozóan a jótállási jegy azt tartalmazta, hogy a szerviznek törekednie kell arra, hogy az igény bejelentésétől számított 15 munkanapon belül a javítást elvégezze. Az alkalmazott a feltett kérdésre azt válaszolta, hogy a porszívóra egy év a garancia, meghibásodás esetén a terméket a boltba kell visszahozni és a szervizbe küldik, továbbá felsorolta a vásárlót megillető jótállási jogokat. Kérdésre elmondta, hogy a reklamációhoz szükséges az eredeti gyári doboz, mert abban küldik tovább a terméket a szervizbe a hiba orvoslása végett. Az egy év utáni meghibásodással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta az alkalmazott, hogy egy év után nincs hatáskörük, ismételt kérdésre ugyanezt a választ adta.

Az elsőfokú hatóság a 2013. július 30-án kelt III-O-001/00808-3/2012. számú határozatával a felperest 1.100.000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére, valamint arra kötelezte, hogy a fogyasztókat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tájékoztatással lássa el a jótállás alapján, az őket megillető fogyasztói jogok érvényesíthetőségének feltételeiről, a fogyasztók részére a jótállásra köteles termékekhez a jogszabályban előírt tartalmú jótállási jegyet biztosítsa, továbbá a jogsértés megszüntetéséről tájékoztassa a hatóságot. A határozat indokolása szerint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3.§ (1) és (3) bekezdése, 6.§ (1) bekezdés i) pontja alapján a szóbeli tájékoztatás megtévesztő tájékoztatásnak minősült, amikor az alkalmazott úgy nyilatkozott, hogy a minőségi kifogás intézéséhez szükséges a termék eredeti gyári doboza, illetve, amikor arról nyilatkozott, hogy 1 év után történő meghibásodás esetén nincs hatásköre intézkedni. A szavatossági, jótállási igények érvényesítésének feltételeit jogszabály határozza meg, ettől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. Amennyiben a kereskedő az igény érvényesítéséhez az eredeti csomagolás meglétét a jogszabályi előírásokat megsértve követeli meg, sérül a fogyasztóknak a tájékoztatáshoz és a jogérvényesítéshez fűződő érdeke, mert a valótlan tájékoztatás révén csomagolás hiányában a fogyasztó nem érvényesíti jótállási vagy szavatossági igényét.

A hatóság a jótállási jegy vizsgálata kapcsán megállapította, hogy a porszívó jótállási jegye nem tartalmazta az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.(IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 3.§ (3) bekezdés b) pontja szerint kötelező tartalmi elemként a fogyasztási cikk megnevezését, gyártási számát. A jótállási jegyen jogsértő módon, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003.(VII.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM.r.) 4.§ (2) bekezdésébe ütközően került feltüntetésre, hogy a szerviznek arra kell törekednie, hogy az igény bejelentésétől számított 15 munkanapon belül a javítást elvégezze, jogsértően tartalmazta továbbá azt az állítást is a Korm.r. 4.§ (2) bekezdésébe ütközően, hogy nem érvényesíthető a jótállási igény, ha a jótállási jegy a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz. A fogyasztó igényérvényesítési lehetőségét nem érinti a jótállási jegy szabálytalan kiállítása. A jótállási jegy nem megfelelő - hiányos - kiállításával a vállalkozás sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz való érdekét, mivel a jótállási igény érvényesítéséhez szükséges, a jogszabály által előírt minden információ, a termék megnevezésének, gyártási számának hiánya csorbíthatja a fogyasztók igényérvényesítési jogait. A fogyasztási cikk azonosításra alkalmas jelölése a jótállással érintett termék egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges, ennek feltüntetése a vállalkozó felelőssége. Azáltal, hogy a szerviz 15 munkanapos javítást vállal, megtéveszti a fogyasztót, mert a jogszabály a 15 napon belüli javításra törekvést írja elő. Ez megtévesztő információt közöl a fogyasztói jogok érvényesíthetősége körében, sérti a fogyasztók jogérvényesítéshez és tájékoztatáshoz fűződő érdekét, a fogyasztó ügyleti döntését. A hatóság megállapítása szerint az elkövetett jogsértés miatt bírság kiszabása indokolt volt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2013. október 4-én kelt HAJ-2469-2/2013. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kiemelte, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak hitelt érdemlően bizonyítják a benne foglalt intézkedést, az adatok és tények valóságát. A jegyzőkönyv pontosan rögzítette a próbavásárlás során elhangzottakat. Az áruházi dolgozóval szemben alapvető elvárás, hogy a fogyasztó szavatossági jogaival tisztában legyen, azokat az egyes helyzetekben a jogszabályoknak megfelelően használja. A felperes köteles gondoskodni arról, hogy tevékenysége során a vonatkozó jogszabályokat az alkalmazottai betartsák. Az alkalmazott magatartásáért a felperes tartozik felelősséggel. Az alperes megállapítása szerint valamennyi mérlegelési körülményt figyelembe véve a kiszabott szankció az elkövetett jogsértésekkel arányban álló.