31999R1796[1]

A Tanács 1796/99/EK rendelete (1999. augusztus 19.) a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A Tanács 1796/99/EK rendelete

(1999. augusztus 19.)

a Dél-Afrikából, Indiából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére és 10. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) A 362/1999/EK rendelettel [2] (továbbiakban az "ideiglenes rendelet") a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Dél-Afrikából, Indiából, Kínai Népköztársaságból (KNK), Mexikóból, és Ukrajnából származó acél kötelek és kábelek behozatalára, valamint elfogadta egyes magyar és lengyel exportőrök kötelezettségvállalását.

B. A TOVÁBBI ELJÁRÁS

(2) Az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetését követően az érdekelt felek kérésükre lehetőséget kaptak, hogy meghallgassák őket. A feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint e vámtételek szerinti ideiglenes vámok végleges beszedését javasolták. A feleknek egy határidőt adtak meg, amelyen belül a közlést követően megtehették észrevételeiket.

(3) Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos megjegyzéseket megvizsgálták, s amennyiben ezeket helyénvalónak találták, a végleges megállapításokat ezek szerint módosították.

C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(4) Szükséges emlékeztetni arra, hogy az ideiglenes rendelet (7) preambulumbekezdése az érintett terméket úgy határozta meg, mint a 3 mm-t meghaladó keresztmetszetű acél kötelek és kábelek, beleértve a zárt sodrású köteleket is, viszont kizárva rozsdamentes acélból készült köteleket és kábeleket (a továbbiakban az ipari kifejezést használva acél drótkötélként vagy "ADK"-ként említik azokat).

(5) Állítások szerint az előírt két eltérő alkalmazási és felhasználási területnek megfelelően az ADK-t két külön termékre kell felosztani, azaz általános felhasználásra szolgáló kötelek és különleges, sajátos ipari felhasználásra szolgáló kötelek.

(6) Azzal az állítással ellentétben, amely szerint az ADK esetében két eltérő termék - általános felhasználásra szolgáló és sajátos ipari felhasználásra szolgáló kötelek - különíthető el, megállapították, hogy az exportáló termelők nagy számban állítják elő az ADK különböző típusait, valamint hogy az összes ADK ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkezik (azaz a sodratot alkotó acél drótok, valamint a mag köré tekert, a kötelet és magát a magot alkotó sodrat). Azt is megállapították, hogy az összes ADK ugyanazokkal a műszaki jellemzőkkel rendelkezik (mindegyik drótkötél esetében a sodratban meghatározott számú drót van, egy kötél meghatározott számú sodratból áll, a drótköteleknek adott a keresztmetszete és a felépítése).

(7) A különböző ADK-típusokat a fizikai és műszaki jellemzőik alapján több termékcsoportba lehet sorolni. Míg az első csoportba tartozó ADK egyértelműen nem cserélhető fel az utolsó csoportba tartozó ADK-val, az egymás melletti csoportokba tartozó ADK-k esetében megállapították, hogy azok fecsérelhetőek. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy bizonyos szintű átfedés, valamint verseny van az ADK különböző termékcsoportjai között. E termékcsoportok közötti átfedés miatt sehol sem lehet egyértelmű választóvonalat húzni az ADK-választékban. Ez a következtetés összhangban van az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatával [3].

(8) Mivel az összes ADK-ról megállapították, hogy a választék felső és alsó csoportjai közötti különbségek ellenére a termékcsoportoknak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik, valamint ugyanaz a rendeltetésük, és mivel az egymás melletti csoportokban lévő ADK-típusok konkurens termékek, azt a következtetést vonták le, hogy a választék összes terméke egy egységes terméket alkot, és ezért az összes ADK-t egy terméknek tekintették.

2. Hasonló termék

(9) Szükséges emlékeztetni arra, hogy az ideiglenes rendelet (8) preambulum bekezdésében a Bizottság megállapította, hogy az érintett országokból importált ADK és a közösségi iparág által a Közösségben előállított és árusított ADK az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik alapján hasonló. Mind a Közösségben előállított, mind az importált ADK esetében megállapították, hogy alapvetően ugyanaz a felhasználásuk és konkurens termékek.

(10) Állítások szerint a közösségi termelők által előállított és értékesített ADK nem hasonlít az érintett országokból behozott ADK-hoz. Különösen arra mutattak rá, hogy az exportáló országokban előállított termék főleg általános felhasználásra szolgáló ADK, míg a Közösségben előállított termék sajátos ipari felhasználásra szolgáló ADK volt. Továbbá rámutattak, hogy a vizsgált időszak alatt a közösségi termelők több úgynevezett sajátos felhasználásra szolgáló terméktípust vettek fel az ADK-választékba, ahogy ez az egységáraik növekedéséből is látható.

(11) Az alábbi következtetéseket vonták le:

- megállapították, hogy a közösségi termelők, ahogy az exportáló termelők is, az ADK teljes választékának előállításával foglalkoztak, azaz mind a sajátos felhasználásra szolgáló ADK-t, mind az inkább általános felhasználásra szolgáló ADK-t is előállították,

- a közösségi termelők és az exportáló termelők által előállított termékek közötti átfedést bizonyítja az értékesítések volumene is, amely esetében megegyező ADK-típusokat találtak (az exportáló termelők értékesített mennyiségének 75 %-a és a közösségi iparág értékesített mennyiségének 51 %-a). Ezt az átfedést az a tény is mutatja, hogy a Közösségben előállított ADK és az importált ADK az összes érintett KN-kódot lefedi.

(12) Ezért megerősítik azt az ideiglenes megállapítást, amely szerint a Közösségben előállított ADK és a behozott ADK a 384/96/EK rendelet (továbbiakban: "az alaprendelet") 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

D. DÖMPING

1. Rendes érték

1.1. A rendes érték meghatározása

(13) Egy indiai exportáló termelő azt igényelte, hogy a vizsgálati időszakra (1997. január 1-jétől 1998. március 31-ig, a továbbiakban "VI") vonatkozó gyártási költségeket a VI-t megelőző időszakra vonatkozó adatok alapján állapítsák meg. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján azonban a dömpinggel kapcsolatos reprezentatív eredmények megállapításához egy VI-t választanak ki, s az információkat általában csak a VI tekintetében elemzik. Nem közöltek olyan indokot, amely szerint jobban megfelelne, ha a VI előtti időszakra vonatkozó gyártási költséget alkalmaznák. Különösen azt kell megjegyezni, hogy az exportáló termelő a VI alatt is folytatta az említett terméktípusok gyártását és forgalmazását. Így a VI-ra vonatkozó információ alapján megállapított eredményeket reprezentatívnak tartották, és a kérelmet ezért visszautasították.

(14) A dél-afrikai exportáló termelő és egy indiai exportáló termelő kifogásolta az érintett termék számított rendes értékének meghatározásához használt módszert.

(15) A dél-afrikai exportáló termelő azt állította, hogy a belföldi értékesítések haszonkulcsát helytelenül számították ki, mert a számítás az összes belföldi értékesítésen alapult, beleértve a bányászati célokra értékesített ADK-t is. A Közösségbe nem exportált, bányászati célokra szolgáló ADK sajátos tulajdonságai miatt - bonyolult felszerelést kívánó, jelentős haszonkulccsal értékesített különleges termék - az exportáló termelő azt kérte, hogy a bányászati célokra szolgáló ADK belföldi értékesítése utáni haszonkulcsot ne vegyék figyelembe a többi kötéltípus számított rendes értékének a megállapításakor.

(16) Az indiai exportáló termelő azt kérte, hogy egyes magas értékű terméktípusok belföldi értékesítéseit zárják ki a számított rendes érték megállapításakor, mert ezeket a termékeket a VI alatt egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán exportálták, és mert ezeket a terméktípusokat a hazai piacon a szokásosnál nagyobb nyereséggel értékesítik, s ez eltorzítja az érintett termék tekintetében az átlagnyereség meghatározását.

(17) Megállapították, hogy az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése szerint a dél-afrikai bányászati célokra szolgáló ADK és az indiai magas értékű terméktípusok a kérdéses termékhez "hasonló termékek". A rendes érték kiszámításakor használt haszonkulcsot így helyesen határozták meg az alaprendelet 2. cikke (3), (4) és (6) bekezdésének megfelelően, azaz a hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban történő összes hazai piaci értékesítése alapján. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a haszonkulcsnak az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése szerinti megállapításánál lényegtelen, hogy a kérdéses terméktípusokat exportálták-e a Közösségbe is, amennyiben ezek az alaprendelet értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(18) E kérelmeket ezért elutasították.

(19) Egy másik lehetőségként az indiai vállalat azt kérte, hogy az összes belföldi értékesítés, azaz mind a nyereséges, mind a nem nyereséges terméktípusok értékesítése alapján számítsák ki az átlagnyereséget, és ne csak a nyereséges terméktípusok belföldi értékesítése alapján. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése alapján a nyereség összegének azokon az adatokon kell alapulnia, amelyek a szokásos terméknek az exportáló ország hazai piacán a rendes kereskedelmi forgalomban történő előállítására és értékesítésére vonatkoznak. Ebben az összefüggésben egy bizonyos terméktípus önköltségi ár alatti értékesítését csak akkor lehet figyelembe venni a haszonkulcs meghatározásakor, ha e típus nem nyereségesen értékesített mennyisége nem magasabb a típus teljes értékesítésének 20 %-ánál, vagy ha a súlyozott értékesítési átlagár nincs az egységnyi súlyozott átlagköltség alatt. Ezt a szabályt figyelembe vették a haszonkulcs meghatározásakor, így ezt a kérelmet sem lehetett elfogadni.

(20) Mivel a rendes értékkel kapcsolatban egyéb észrevétel nem történt, az ideiglenes rendelet (9)-(13) preambulum bekezdésének megállapításait megerősítik.

1.2. A nem piacgazdaságú országok esetében az analóg ország kiválasztása

(21) A kínai és az ukrán exportáló termelők kifogásolták India mint analóg ország kiválasztását, és kérték, hogy az analóg ország ideiglenes kiválasztását vizsgálják felül. Az ukrán exportáló termelő a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: "Dél-Korea") kiválasztását javasolta, mert annak nyitott piacgazdasága van.

(22) Indiának, mint analóg országnak a kiválasztásával szemben felhozott érveket gondosan elemezték, és az alábbiakban részletezett indokok alapján úgy határoztak, hogy nem Indiát választják analóg országnak. A jelenlegi vizsgálatban nem érintett, együttműködő, piacgazdaságú harmadik ország hiányában úgy ítélték meg, hogy Kína és Ukrajna esetében a rendes érték kiszámításához Lengyelország a legmegfelelőbb analóg ország.

(23) Az ideiglenes közlés után a kínai és az ukrán exportáló termelők megkérdőjelezték Lengyelország mint analóg ország kiválasztását is; azt állapították meg, hogy a behozatali vám szintje, a hazai piac nagysága és a hazai piacon való verseny tekintetében Dél-Korea megfelelőbb analóg ország lenne. Lengyelországot azonban megfelelőnek találták, tekintettel a behozatali vám alacsony szintjére, a nyílt hazai piacra és annak nagyságára, a helyi termelők közötti versenyre, valamint arra a tényre, hogy a megegyező típusok tekintetében általában a lengyel ADK adta a legreprezentatívabb összehasonlítási alapot a kínai és az ukrán termékekhez.

(24) Dél-Koreát illetően megjegyezték, hogy bár ebben az országban is alacsony a behozatali vám szintje, a belföldi értékesítés százalékaránya viszont jóval alacsonyabb, s ez a KNK-ból a Közösségbe irányuló behozatallal volt összehasonlítható.

(25) Ezek alapján megállapították, hogy mind Ukrajna, mind a KNK esetében Lengyelország volt a legmegfelelőbb analóg ország.

2. Export ár

(26) Mivel az export árral kapcsolatban nem volt állásfoglalás, az ideiglenes rendelet (14)-(17) preambulum bekezdésének megállapításait megerősítik.

3. Összehasonlítás

(27) Egy lengyel exportáló termelő megismételte a rendes érték kiigazítására vonatkozó igényét, amely kiigazítás a raktárkészlet-finanszírozási és raktározási költségek tekintetében figyelembe venné a belföldi értékesítés és az export értékesítés közötti különbségeket. Azonban az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjában előírt új bizonyíték hiányában, amely az említett tényezőknek az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt hatását igazolná, a kérelmet elutasították.

(28) Ugyanez a lengyel exportáló termelő és egy magyar exportáló termelő ismételten kérték a rendes érték kiigazítását a kereskedelmi szintek különbözősége tekintetében. A benyújtott új bizonyíték alapján a kérelmet újra megvizsgálták és elfogadták, mert bebizonyosodott, hogy a kiviteli ár és a rendes érték a kereskedelem különböző szintjeire vonatkoztak, és ez a különbség befolyásolta az árak összehasonlíthatóságát.

(29) Egy indiai exportáló termelő kérelmet nyújtott be a kereskedelmi szintek közötti különbségek kiigazítására, azzal az indokkal, hogy az export értékesítés kizárólag nagykereskedelmi szinten, míg a belföldi értékesítés mind nagykereskedelmi, mind végfelhasználói szinten történt. A kiigazítást a kérelem indokoltságának mértékében elvégezték.

(30) Egy lengyel exportáló termelő kifogásolta, hogy az ideiglenes megállapítások meghatározása során a kiviteli ár nemzeti pénznemre való átszámításához egy havi átlag-valutaárfolyamot használnak. Szerinte a tényleges valutaárfolyamokat kellett volna alkalmazni. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a havi átlag-valutaárfolyamok alkalmazása bevett gyakorlat. Ezenkívül mindkét módszert ellenőrizték, és megállapították, hogy az eredmények közötti különbség csekély, valamint hogy bármelyik pozitív eltérést kiegyenlítették a negatív eltérések, azaz a két módszer közül egyik sem eredményezett egyenletesen magasabb vagy alacsonyabb valutaárfolyamot, és e probléma nem volt lényeges hatással a végső dömpingkülönbözetre. Következésképpen úgy határoztak, hogy a bevett gyakorlat szerint a havi átlag-valutaárfolyamot alkalmazzák.

(31) A dél-afrikai exportáló termelő engedményt kért az export árakra vonatkozó konverzió tekintetében azzal az indokkal, hogy a valuta VI alatti legalacsonyabb valutaárfolyamának és az ECU-nek összehasonlítása az 1999. évi legmagasabb valutaárfolyammal az ECU lényeges leértékelődését mutatta a dél-afrikai valutával szemben.

(32) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjának megfelelően a kérelmet elutasították, mivel a vizsgálati időszak alatt nem volt olyan tartós árfolyam-ingadozás, amely indokolta volna a kiigazítást. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az ECU a dél-afrikai randdal szembeni átlagos leértékelődése a vizsgálati időszak alatt igen csekély volt.

(33) Mivel az összehasonlítással kapcsolatban egyéb állásfoglalás nem történt, az ideiglenes rendelet (17)-(19) és (21)-(23) preambulum bekezdésének megállapításait megerősítik.

4. Dömpingkülönbözet

4.1. Módszerek

(34) Az ideiglenes szakaszban a dömping megállapításából kizárták egy indiai exportáló termelő ADK-exportértékesítését, amely a vele kapcsolatban lévő közösségbeli importőrhöz érkezett, aki ezt követően feldolgozta az ADK-t.

(35) Az ideiglenes megállapításokról való tájékoztatást követően az indiai exportáló termelő kifogásolta ezt a módszert. Kérte, hogy a vizsgált export ügyletekre megállapított dömpinget a teljes CIF-ár százalékában fejezzék ki, beleértve azokhoz a termékekhez kapcsolódó export ügyleteket is, amelyeket a fent leírtak szerint később feldolgoztak. A kérelem alátámasztásaként az exportáló termelő rámutatott, hogy a dömpingellenes intézkedéseket az érintett termék teljes behozatalára alkalmazzák.

(36) Ezt a kérelmet nem lehetett elfogadni. Először is nehéz lett volna megbízhatóan kiszámítani az azokra az importált termékekre vonatkozó megbízható export árat, amelyeket később feldolgozott formában újra értékesítettek. Továbbá a dömpingkülönbözet megállapításakor figyelembe vett export értékesítés az exportáló termelő Közösségbe irányuló összes export viszonteladásainak 80 %-át tette ki a VI alatt. Ezt több mint elegendőnek ítélték meg ahhoz, hogy reprezentatív megállapításokat tegyenek. Végül a később feldolgozott termékekkel kapcsolatos export áruforgalmat nem lehetett figyelembe venni a dömping és a dömpingkülönbözet kiszámításakor, mert ez a dömpingkülönbözet mesterséges csökkentésével torzította volna a megállapításokat.

(37) Ezért megerősítik az ideiglenes rendelet (24)-(26) preambulum bekezdésében előírt, az ideiglenes megállapítások meghatározására használt módszereket, beleértve a maradék különbözetet is.

4.2. A dömpingkülönbözet mértéke

(38) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése alapján a terméktípusonkénti súlyozott átlag rendes értéket az EXW-ár alapján összehasonlították a súlyozott átlag-exportárral a kereskedelem azonos szintjén.

(39) A számítások felülvizsgálata után, különösen amiatt, hogy a KNK és Ukrajna esetében a rendes értékeket a lengyel termelők belföldi értékesítései alapján állapították meg, a véglegesen megállapított dömpingkülönbözetek a következők (a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve):

-DÉL-AFRIKA

Haggie Rand Ltd. (a vállalat megváltoztatta a nevét, és most Haggie a vállalat neve) | 132 % |

Az összes termelő/exportőr | 132 % |

-INDIA:

Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd | 23,8 % |

Mohatta & Heckel | 30,8 % |

Az összes termelő/exportőr: | 30,8 % |

-KOREAI KÖZTÁRSASÁG

Kiswire Ltd. | 1,2 % |

Manho Rope & Wire Ltd. | 0,1 % |

Chung Woo Rope Co. Ltd | 0,2 % |

Chun Kee Steel and Wire Rope Co. Ltd | 0,4 % |

-KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG: | 60,4 % |

-LENGYELORSZÁG:

Drumet SA | 27,9 % |

Slaskie Zaklady Lin i Drutu "Linodrut" Spólka Akeyjna Fabryka Lin i Drutów "Linodrut" Zabrze Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia Fabryka Lin i Drutów "Falind" Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia Górnoslaska Fabryka Lin i Drutu "Linodrut" Bytom Spólka organiczona odpowiedzialnoscia Dolnoslaska Fabryka Lin i Drutu "Linodrut Linmet" Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia | 48,3 % |

Az összes termelő/exportőr: | 48,3 % |

-MAGYARORSZÁG:

Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt. | 28,1 % |

Az összes termelő/exportőr: | 28,1 % |

-MEXIKÓ:

Aceros Camesa SA de CV | 95,6 % |

Az összes termelő/exportőr: | 95,6 % |

-UKRAINE: | 51,8 % |

E. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG

1. Közösségi termelés

(40) Új információ hiányában az ideiglenes rendelet (34)-(36) preambulum bekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik.

2. Közösségi iparág

(41) Az érdekelt felektől kapott állásfoglalásokat követően a közösségi iparág meghatározása a következő.

(42) A következő 16 panasztevő közösségi termelő és további 4, a panaszt támogató, valamint a vizsgálatban együttműködő közösségi termelő alkotja az alaprendelet 4. cikke értelmében a "közösségi iparágat", azaz:

- Bremer Drahtseilerei Lüling GmbH (Németország),

- Bridon Internatonal Limited (UK),

- BTS Drahtseile GmbH (Németország),

- Cables Y Alambres Especiales SA (Spanyolország),

- Casar Drahtseilwerk Saar GmbH (Németország),

- Cordoaria Oliveira SA (Portugália),

- Drahtseilerei Gustav Kocks GmbH (Németország),

- Holding FICADI (Franciaország),

- Iscar Funi Metalliche (Olaszország),

- D. Koronakis SA (Görögország),

- Metalcalvi Wire Ropes (Olaszország),

- Midland Wire Cordage Co. Ltd (Egyesült Királyság),

- Randers Rebslaareri (Dánia),

- Redaelli Tecnacordati SpA (Olaszország),

- Trefileurope (Franciaország),

- Trenzas Y Cables SL (Spanyolország),

- Vereinigte Drahtseilwerke GmbH (Németország),

- Voest-Alpine Austria Draht GmbH (Ausztria),

- Vornbäumen-Stahlseile GmbH (Németország),

- Wadra GmbH (Németország).

3. A közösségi iparág importja

(43) Egyes érdekelt felek kifogásolták a közösségi iparág által behozott termékek mennyiségének kiszámítását.

(44) Szükséges megjegyezni, hogy a behozatalra vonatkozó információ alapjául az exportőrök által átadott, az export-áruforgalmi jegyzékben feltüntetett és megfelelően felülvizsgált adatok szolgáltak. E módon állapították meg, hogy a közösségi iparág importja a vizsgálati időszak alatti fogyasztás 4,4 %-át tette ki.

(45) Megerősítették azt az ideiglenes rendeletben kiadott elemzést, amely szerint a behozatal alacsony szintje miatt a közösségi iparág fő tevékenysége továbbra is az ADK előállítása. Továbbá a fent említett alacsony szint nem védte a közösségi termelőket a dömping káros hatásaitól, illetve azt sem tette lehetővé, hogy a közösségi termelők az érintett behozatalból tisztességtelen előnyt szerezzenek.

F. A KÁR

1. Előzetes megjegyzés - a vizsgálati időszak

(46) Azzal érveltek, hogy az 1994. év bevonása a vizsgálati időszakban torzítja a kárelemzést, mert az importok legnagyobb része 1994 és 1995 között történt, ezt követően pedig az érintett országokból importált mennyiség állandó maradt. Azt is hozzátették, hogy a közösségi iparág helyzete 1995 és a VI között állandó maradt. Ezért azt kérték, hogy a kármegállapításra vonatkozó vizsgálati időszak 1995-ben kezdődjön.

(47) A vizsgálat célja az, hogy értékelje a dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág gazdasági helyzetére gyakorolt hatását a VI alatt. Egy ilyen elemzés elkészítéséhez számos mutató tekintetében tendenciákat állapítanak meg a VI-t megelőző néhány évre vonatkozó információ alapján. Ezért lényegtelen, hogy a tendenciák megállapításához 1994-et vagy 1995-öt veszik-e kezdő időpontnak.

(48) Minden esetben meg kell jegyezni, hogy

- bár az érintett országokból származó importok legnagyobb része 1994 és 1995 között történt, a fenti állítással ellentétben a behozatal 1995 után is tovább nőtt (+ 12 % 1995 és a VI között),

- e behozatal árai jelentősen a közösségi iparág árai alatt maradtak a teljes időszak alatt,

- e behozatal jelentősen csökkentette a közösségi iparág nyereségességét 1994 és 1995 között (1,3 %-ról - 0,3 %-ra), valamint a piaci részesedést (-10 százalékponttal). Ahogy azt az ideiglenes rendeletben kifejtették, 1995 és 1996 között a közösségi iparág az árak csökkentésével megpróbálta visszaszerezni a piaci részesedését, azonban csak további veszteséget halmozott fel (-0,3 %-ról -0,7 %-ra). A veszteség csökkentése érdekében a közösségi iparág újra növelte árait 1996 és 1997 között. Azonban ez a piaci részesedés terhére történt, amely így tovább csökkent,

- a közösségi iparág helyzete tehát az érintett országokból származó behozatal mennyisége és az alacsony behozatali árak következtében romlott.

(49) A fent említettek alapján a tendencia elemzésének kezdő időpontjára vonatkozó állítást elutasították.

(50) Így a vizsgálati időszak, amely alatt a közösségi iparág gazdasági helyzetét elemezték, lehetővé tette az iparág helyzetének megfelelő értékelését, és pontosan tükrözi a Közösségben az ADK piacának alakulását.

2. Felhalmozás (kumuláció)

2.1. A Magyarországról származó behozatal

(51) Egy exportáló termelő megismételte azt az igényét, hogy a Magyarországról származó behozatalt a többi érintett országból származó behozataltól külön összesítsék. Azonban nem támasztották alá új érvekkel a Magyarországról származó behozatal külön összesítését. Ezért az ideiglenes rendelet (47) preambulum bekezdésében megállapított, a felhalmozásra vonatkozó indokokat megerősítik.

2.2. A Mexikóból származó behozatal

(52) Egy exportáló termelő azzal érvelt, hogy a Mexikóból származó behozatalt a többi érintett országból származó behozataltól külön összesítsék, mivel a mexikói behozatal de minimis-nek tekintendő. Ezzel összefüggésben azt állították, hogy a Mexikóból származó behozatal nagyobb része egy közösségi termelővel üzleti kapcsolatban lévő importőr által történt, és így ezt a behozatalt nem kell figyelembe venni a Mexikóból származó behozatal volumenének megállapításakor. Következésképpen a fennmaradó mexikói behozatal de minimis-nek tekinthető, és ezért a Mexikóból származó behozatalt a többi érintett behozataltól külön kell összesíteni a kárelemzés során.

(53) Meg kell jegyezni, hogy amikor megállapítják, hogy az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése szerint egy érintett országból származó behozatal de minimis-nek tekintendő-e, akkor az érintett országból származó behozatal teljes mennyiségével számolnak.

(54) Az ideiglenes rendelet (45) és (48) preambulum bekezdésében megállapított importmennyiséget (a VI alatt a fogyasztás 3 %-a) ezért megerősítik, valamint elutasítják azt az állítást, mely szerint a mexikói behozatal de minimis-nek tekintendő.

3. A dömpingelt import árai

3.1. A közösségi árak és a dömpingelt import árai összehasonlítása

(55) Állítások szerint az ADK besorolása során az áron alul kínálás mértékének kiszámításához használt tényezők nem teszik lehetővé a mérvadó és helyes ár-összehasonlítást. Különösen azzal érveltek, hogy az áron alul kínálás mértékének kiszámítása során figyelmen kívül hagyott tényezők (galvanizáció, szakítószilárdság, mag és burkolat) és a kérdőívben nem említett tényezők (a keresztmetszet változásának tűréshatára, húzó alakváltozás és törési teherbírás) jelentősen befolyásolják az árat. Azt is állították, hogy ugyanazt a termékbesorolást kellene használni mind a dömping, mind a kár kiszámításához.

(56) Az alábbi következtetéseket vonták le:

- az áron alul kínálás mértékének kiszámításához az ADK-t a drótok és a kötélben lévő sodratok száma, a kötél szerkezete és keresztmetszete alapján csoprtosították. Úgy ítélték meg, hogy ezek a tényezők az ADK árának főbb befolyásolói, s az áron alul kínálás mértékének elemzésekor figyelmen kívül hagyott tényezők (galvanizáció, szakítószilárdság, mag és burkolat) csupán másodlagos hatással vannak a közösségi piaci árakra.

Az ADK-t a leírtak alapján csoportosító, az áron alul kínálás mértékére vonatkozó számítások mind az exportáló termelők, mind a közösségi iparág tekintetében ésszerű értékesítési volument mutattak, és ezért mérvadónak és reprezentatívnak tekinthetők.

- a kérdőívben nem említett kiegészítő tényezők figyelembe vételét (azaz a keresztmetszet változásának tűréshatára, húzó alakváltozás és törési teherbírás) szükségtelennek tartották, mivel ezek a tényezők jórészt a termékbesorolás során már figyelembe vett főbb tényezők különböző kombinációjából adódnak. Úgy ítélték meg, hogy a kiegészítő tényezők figyelembe vétele nem biztosította volna a pontosabb ár-öszehasonlítást, ezért kérelmük indokolatlan terhet rótt volna valamennyi érdekelt félre.

- a dömpingkülönbözet kiszámítására használt termékbesorolást nem tekintették jó modellnek az áron alul kínálás mértékének kiszámításához, mivel a dömpingkülönbözet szerinti termékbesorolás nagyrészt egy vállalat termékválasztékának az összehasonlításával kapcsolatos, azaz egy és ugyanazon termelő által előállított, de két különböző piacon értékesített ugyanazon vagy hasonló termékekkel. Az az áron alul kínálás mértékére vonatkozó számítás azonban több fél által értékesített, több ADK összehasonlításán alapult. Ezért úgy ítélték meg, hogy az ideiglenes rendeletben már alkalmazott módszerekkel ésszerűbben meg lehet határozni az áron alul kínálás mértékét: ez a megközelítés figyelembe veszi az árat befolyásoló fő tényezőket, és az értékesítés legnagyobb volumenét fedi le,

- végül az egy csoportban lévő különböző ADK-típusok között nem állapítottak meg jelentős árkülönbséget.

(57) Következésképpen elutasították az áron alul kínálás mértékére vonatkozó számítások során használt termékbesorolással kapcsolatos érveket.

3.2. A kereskedelem szintje

(58) Egyes érdekelt felek azt kérték, hogy módosítsanak az értékesítési árakon azért, hogy azok tükrözzék a kereskedelmi szinteken meglévő állítólagos különbségeket, hiszen a közösségi iparág termékeit végfelhasználóknak, míg a importált termékeket általában nagykereskedőknek vagy közvetítő kereskedőknek értékesítették.

(59) A közösségi iparági értékesítésről megállapították, hogy az különböző értékesítési csatornákon keresztül történt, beleértve mind a nagykereskedőket és közvetítő kereskedőket, mind a végfelhasználókat. Továbbá a különböző értékesítési csatornák tekintetében nem állapítottak meg sem állandó, sem jelentős árkülönbséget.

(60) A kereskedelem szintjére vonatkozó módosító kérelmet ezért elutasították.

4. A közösségi iparág helyzete

(61) Egyes exportáló termelők azt állították, hogy a közösségi iparágat nem érte jelentős kár az alaprendelet 3. cikkének értelmében, mivel a közösségi ipar termelése, teljesítőképessége, árai, beruházásai és termelékenysége 1994 és a VI között állandó maradt, illetve fejlődött.

4.1. Termelés

(62) Megállapították, hogy a termelés a vizsgált időszak alatt stabil maradt (+ 1 %), ezt azonban az ideiglenes rendelet (58)-(60) preambulum bekezdése szerint az árukészletek növekedésével (+ 30 %) és az értékesített mennyiség csökkenésével (- 9 %) együtt kell vizsgálni. Emlékeztetnek arra is, hogy a fogyasztás 5 %-kal nőtt az időszak alatt.

4.2. Teljesítőképesség és beruházások

(63) Megerősítették az ideiglenes rendelet (59) és (65) preambulumbekezdéseinek megállapítását, hogy az ideiglenes rendeletben említett teljesítőképesség-növekedés (+ 11 %) a nagyobb teljesítményű gépekbe befektetett eszközpótló beruházás eredménye.

4.3. Nyereségesség

(64) Egyes exportáló termelők kifogásolták, hogy az ideiglenes rendelet (64) preambulum bekezdésében meghatározottak alapján a közösségi iparág nyereségességének kiszámítására auditált mérlegeket használnak. Azzal érveltek, hogy az auditált mérlegek tartalmazták a nem a vizsgálat körébe tartozó termékek értékesítését is, és nem terjedtek ki a teljes VI-ra.

(65) Megállapították, hogy míg néhány vállalat tudott külön az érintett termékről információt adni, addig más vállalatok nem rendelkeztek egy olyan költségszámítási rendszerrel, amely lehetővé teszi a vizsgált termék külön azonosítását. Ezen információ hiányában úgy ítélték meg, hogy az auditált mérlegek megbízható információt adtak a termékek azon legszűkebb csoportjáról, beleértve az érintett terméket is, amelyről rendelkezésre állt a nyereségességre vonatkozó szükséges adat. Mind a hat, a mintában szereplő vállalat esetében az ADK előállítása jelenti a fő tevékenységet. A vállalatok által gyártott egyéb termékekről (például rozsdamentes drótkötelek, 3 mm-nél kisebb keresztmetszetű ADK, acélhuzalok és előfeszített szálak) megállapították, hogy gyártásuk nagyjából ehhez a fő tevékenységhez kapcsolódik, és előállításuk során általában ugyanazt a nyersanyagot, gépeket és személyzetet használják.

(66) A számításhoz ésszerűnek tartották a VI helyett csak az 1997-re vonatkozó nyereségességet alkalmazni, mivel 1997 jórészt lefedi az 1997 januárjától 1998 márciusáig tartó VI-t.

(67) A fent említett indokok alapján úgy ítélték meg, hogy az alaprendelet 3. cikke (8) bekezdésének megfelelően az auditált mérlegek az érintett termék nyereségességéről reprezentatív és megbízható képet adtak.

(68) Az ideiglenes rendelet időszakában egy közösségi termelő, aki márciusban zárta a pénzügyi évet, csak előzetes nyereségességi adatokkal rendelkezett. Azóta végleges adatok érkeztek, s újra kiszámították a közösségi iparág nyereségességét, amely így -0,3 % lett a VI tekintetében reprezentatív 1997. évben. A közösségi iparág nyereségessége ezért az 1994-es + 1,3 %-ról 1997-ben -0,3 %-ra esett vissza.

4.4. A közösségi iparág helyzetére vonatkozó következtetés

(69) Egyes exportáló termelők azzal érveltek, hogy a közösségi iparág jól teljesített az 1995-öt követő időszakban, és ezért indokolatlan volt a jelentős kár megállapítása.

(70) Emlékeztetni kell arra (lásd F.1 szakasz "Előzetes megjegyzés"), hogy függetlenül attól, hogy 1994-et vagy 1995-öt veszik-e a kárelemzés kiindulópontjának, a közösségi iparág helyzete romlott. Még ha 1995-öt vennék is kiindulópontnak, a termelés, az értékesítés volumene, a foglalkoztatás és a beruházások mértéke csökkent. Az árukészlet nőtt. A piaci részesedés stabil (65,26 %-ról 65,645-ra nőtt), a nyereségesség pedig negatív maradt (- 0,3 %).

(71) Bármely esetben, az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően, a közösségi iparágban okozott kár elemzése a gazdasági mutatók átfogó értékelésén alapul, s egyik mutató sem lehet önmagában döntő jelentőségű.

(72) Ezt az érvet ezért elutasították.

4.5. A kárra vonatkozó következtetés

(73) Megerősítették azt a következtetést, hogy a közösségi iparágat az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti jelentős kár érte.

G. A KÁR OKAI

(74) Új információ hiányában megerősítették az ideiglenes rendelet (69)-(85) preambulum bekezdésében megfogalmazott ideiglenes megállapításokat.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(75) Egyes felek kifogásolták a dömpingellenes intézkedések felhasználó iparágakra gyakorolt hatásának értékelését.

(76) Emlékeztetni kell arra, hogy nem érkezett válasz a Bizottság szolgálatainak kérdőíveire a dömpingellenes eljárás során érintett felhasználó iparágaktól (az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdése). Ezenkívül az ideiglenes rendelet kihirdetését követően sem érkezett további információ. Megemlítendő, hogy az ideiglenes rendeletben felvázolt következtetések jelezték, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős hatást a felhasználókra. Mivel ezt a felhasználók nem vitatták, a következtetést megerősítették.

(77) Számos érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi termelők nem állítanak elő kis átmérőjű ADK-t, s így a dömpingellenes intézkedések az ilyen típusú ADK hiányát eredményezik a közösségi piacon. Továbbá hozzáfűzték, hogy mindennek hátrányos hatása van a jelenleg a Közösségbe kis átmérőjű ADK-t importáló importőrök foglalkoztatási helyzetére.

(78) Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi iparág az ADK teljes választékát előállítja, így a kis átmérőjű ADK-t is. Arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések bevezetése nem vezet olyan árnövekedéshez, amely a közösségi piacon a kis átmérőjű ADK ellátási hiányát eredményezné. Azt is megerősítették, hogy az ADK tekintetében számos más ellátási forrás áll rendelkezésre, amelyek nincsenek alávetve dömpingellenes intézkedéseknek (az ideiglenes rendelet (105) preambulum bekezdése).

(79) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a végleges intézkedések bevezetése nem gyakorol jelentős negatív hatást a közösségbeli gazdasági szereplőkre.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. Az eljárás megszüntetése Dél-Korea tekintetében

(80) Figyelembe véve az ideiglenes rendelet (24) és az azt követő preambulumbekezdések következtetését, mely szerint a dömpingkülönbözet Dél-Korea esetében elhanyagolhatónak (de minimis-nek) tekinthető, a Dél-Koreára vonatkozó eljárás megszüntetését pedig a továbbiakban nem kifogásolták, a Dél-Koreából származó behozatalra vonatkozó eljárást az intézkedések bevezetése nélkül megszüntetik.

2. A kár megszüntetésének mértéke

(81) A véglegesen bevezetendő dömpingellenes intézkedések mértékének megállapítása céljából úgy ítélték meg, hogy a dömpingelt behozatal árait olyan szintre kell emelni, amely már nem okoz kárt. A szükséges árnövekedés, vagyis a kár mértékének kiszámítása céljából a dömpingelt behozatal árait a közösségi iparág értékesítési árainak és az elmaradt haszonnak az összegével, valamint a nyereség ésszerű összegével hasonlították össze. Mivel a közösségi iparág nyereségességét az 1997. évre -0,3 %-ban határozták meg újra (lásd "Nyereségesség" az F.4.3. pontban), ennek megfelelően módosították az áron aluli értékesítés kiszámítása során az elmaradt haszon tételét. Egyébként megerősítették az ideiglenes rendelet (110) preambulum bekezdése alapján a kár mértékének meghatározásához használt módszereket.

3. Kötelezettségvállalások

(82) A vizsgálat késői szakaszában számos kínai népköztársaságbeli, mexikói és ukrajnai exportáló termelő ajánlotta fel kötelezettségvállalásait. Ezenkívül az indiai és dél-afrikai exportáló termelők felülvizsgált, árral kapcsolatos kötelezettségvállalást ajánlottak fel.

- a Kínai Népköztársaság esetében - mivel az ebben az országban lévő vállalatok egyike sem részesült egyéni elbánásban, és a felajánlás nem tartalmazta a kínai hatóságoknak a megfelelő megfigyelést lehetővé tevő garanciáit - a felajánlott kötelezettségvállalást nem tekintették elfogadhatónak.

- India (Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd), Mexikó, Dél-Afrika és Ukrajna esetében az érintett exportáló termelők árral kapcsolatos kötelezettségvállalásait elfogadták.

(83) Az ideiglenes rendelet (112) és az azt követő preambulum bekezdések alapján a magyarországi és lengyelországi exportáló termelők kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel, amelyeket a Bizottság elfogadott. Ezeket a felajánlásokat a vizsgálat végleges megállapításaiban meghatározott minimum árak tekintetében kiigazították.

4. A végleges intézkedések formája és mértéke

(84) A végleges intézkedések értékvámokról szólnak, melyek tételeit minden egyes együttműködő vállalat esetében külön rögzítik. Tekintettel a nagy mértékű együttműködésre más exportáló termelők esetében az érintett országban az együttműködő exportőrökre érvényes legmagasabb, vállalatra megállapított vámot kell alkalmazni. Az elfogadható, árral kapcsolatos kötelezettségvállalásokat felajánló vállalatok esetében a végleges intézkedéseket a kötelezettségvállalás szerint hozzák meg.

(85) Amennyiben az egy adott exportáló termelő tekintetében megállapított dömpingkülönbözet nem éri el a megfelelő, a kár megszüntetéshez szükséges importár-növekedést, az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdése alapján a végleges vámtételeket a megállapított dömpingkülönbözetre korlátozzák.

(86) Ezek a vámtételek a közösségi határparitáson számított CIF-nettóár százalékában kifejezve, vámkezelés előtt a következők:

-DÉL-AFRIKA

Haggie | 38,6 % |

Az összes termelő/exportőr | 38,6 % |

-INDIA:

Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd | 23,8 % |

Mohatta & Heckel | 30,8 % |

Az összes termelő/exportőr: | 30,8 % |

-KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG:

Az összes termelő/exportőr: | 60,4 % |

-LENGYELORSZÁG:

Drumet SA | 27,9 % |

Slaskie Zaklady Lin i Drutu "Linodrut" Spólka Akeyjna Fabryka Lin i Drutów "Linodrut" Zabrze Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia Fabryka Lin i Drutów "Falind" Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia Górnoslaska Fabryka Lin i Drutu "Linodrut" Bytom Spólka organiczona odpowiedzialnoscia Dolnoslaska Fabryka Lin i Drutu "Linodrut Linmet" Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia | 48,3 % |

Az összes termelő/exportőr: | 48,3 % |

-MAGYARORSZÁG:

Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt | 28,1 % |

Az összes termelő/exportőr. | 28,1 % |

-MEXIKÓ:

Aceros Camesa SA de CV | 56,1 % |

Az összes termelő/exportőr: | 56,1 % |

-UKRAJNA:

Az összes termelő/exportőr: | 51,8 % |

(87) Az e rendeletben meghatározott egyedi vámtételeket e dömpingellenes vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért a vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket így kizárólag az érintett országokból származó, a megnevezett jogi személyek által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névszerint nem említett bármely más vállalat által előállított termékek, beleértve a kapcsolodó személyeket is, nem e vámtételek, hanem maradványvám alá esnek.

(88) Az egyedi vámtételek alkalmazása iránti igényt (például a személy nevének változását követően) az összes lényeges adat megadásával a Bizottságnak kell benyújtani, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek e névváltozással összefüggő előállításhoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódnak.

J. AZ IDEIGLENES VÁMOK BESZEDÉSE

(89) Az exportáló termelők esetében megállapított dömpingkülönbözet mértékét, valamint a közösségi iparnak okozott kár nagyságát figyelembe véve szükségesnek tartották, hogy az ideiglenes rendelet keretében megállapított ideiglenes dömpingellenes vámok összegét a végleges vámtétel szerint véglegesen beszedjék, amennyiben az ideiglenes vámtételek nem alacsonyabbak, mert akkor az utóbbi az irányadó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A jelenleg az ex73121082 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 73121082*10 kód), az ex73121084 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 73121084*10 kód), az ex73121086 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 73121086*10 kód), az ex73121088 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 73121088*10 kód) és az ex73121099 (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerében (TARIC) 73121099*10 kód) KN-kód alá tartozó, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Indiából, Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetnek ki.

(2) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF nettó árra alkalmazott végleges dömpingellenes vámtételek az alábbi felsorolt vállalatok termékei esetében a következők:

Ország | Vállalat | Vámtétel (%) | Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszere (TARIC) kiegészítő kód |

Dél-Afrika | Összes vállalat | 38,6 | 8900 |

India | Usha Martien Industries & Usha Beltron Ltd Shakespeare Sarani Calcutta-700 071 India | 23,8 | 8613 |

Összes egyéb vállalat | 30,8 | 8900 |

KNK | Összes vállalat | 60,4 | - |

Lengyelország | Drumet SA 87-880 Wloclawek, ul. Polna 26/74 Polska | 27,9 | 8614 |

Összes vállalat | 48,3 | 8900 |

Magyarország | Összes vállalat | 28,1 | 8900 |

Mexikó | Összes vállalat | 56,1 | 8900 |

Ukrajna | Összes vállalat | 51,8 | 8900 |

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Függetlenül az 1. cikktől nem kell alkalmazni végleges vámot az olyan, az 1. cikk (1) bekezdésében leírt, egy közösségbeli importőr vállalatnak közvetlenül számlázott, a (3) bekezdésben felsorolt vállalatok által előállított és exportált termékek ára, amely vállalatoktól a Bizottság a Dél-Afrikai Köztársaságból, Indiából, Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló, 1999. augusztus 13-i 1999/572 EK határozat [4] alapján kötelezettségvállalást fogadott el.

(2) Amennyiben egy kötelezettségvállalás alapján a szabad forgalomba bocsátásra kérelmet nyújtanak be, a vámmentesség attól függ, hogy az érintett tagállamok vámhivatalainak bemutatták-e az ideiglenes rendelet mellékletében meghatározott formában kiállított, a (3) bekezdésben felsorolt vállalatok valamelyike által kiadott érvényes kötelezettségvállalási számlát. Ukrajnai vállalatok esetében a kötelezettségvállalási számlához mellékelik az ukrán hatóságok által a mellékletben meghatározott formában kiállított érvényes kiviteli engedélyt is.

(3) A felajánlott és elfogadott kötelezettségvállalások keretében történő behozatalt az alábbi TARIC-kiegészítőkód alatt jelentik be:

Ország | Vállalat | Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszere (TARIC) kiegészítő kód |

Dél-Afrika | Haggie Lower Germiston Road Jupiter PO Box 40072 Cleveland South Africa | A023 |

India | Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd. Shakespeare Sarani, Calcutta, 700071 India | A024 |

Lengyelország | Drumet SA 87-880 Wloclawek, ul. Polna 26/74, Polska | 8617 |

Slaskie Zaklady Lin i Drutu "Linodrut" Spólka Akeyjna Fabryka Lin i Drutów "Linodrut" Zabrze Spólka z organiczona odpowiedzialnosciaPL-41-800 Zabre, Sobieskiego utca 1 Fabryka Lin i Drutów Falind Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia PL-41-201 Sosnowiec, Niwecka utca 1 Górnoslaska Fabryka Lin i Drutu Linodrut Bytom Spólka organiczona odpowiedzialnoscia, 41-906 Bytom, Ks. Jerzago Popieluszki utca 1 Dolnoslaska fabryka Lin i Drutu Linodrut Linmet Spólka z organiczona odpowiedzialnoscia, 58-309 Walbrzych, Sluga utca 2 | 8619 |

Magyarország | Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt. Besenyöi utca 18,3527 Miskolc, Hungary | 8616 |

Mexikó | Aceros Camesa SA de CV Margarita Maza de Juárez Nol 154. Col. Nueva Ind. Vallejo México D.F. C.P. 07700 México | A022 |

Ukrajna | Joint Stock Company, Silur, 343700 Khartsyzsk | A025 |

3. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében leírt termék Dél-Afrikai Köztársaságból, Indiából, Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból és Ukrajnából származó behozatala tekintetében az ideiglenes rendelet keretében megállapított ideiglenes dömpingellenes vámok összegét a végleges vámtétel szintjén szedik be. A végleges dömpingellenes vám felett nyújtott biztosítékot feloldják.

4. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében leírt termék Koreai Köztársaságból származó behozatalára vonatkozó eljárást megszüntetik.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. augusztus 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. Halonen

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 45., 1999.2.19, 1. o.

[3] C-175/87 ügy, Matsushita Electric Industrial Co. Ltd kontra Tanács, EBH 1992-I, 1409. o.

[4] HL L 217., 1999.8.17., 63. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2 CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EXPORT ENGEDÉLYBEN FELTÜNTETENDŐ TÉTELEK

1. A terméket jelző kódszám (az érintett exportáló termelő által felajánlott kötelezettségvállalásban megállapítottak szerint), amely tartalmazza a sodratok típusát, számát, sodratonként a huzalok számát és a KN-kódot.

2. Az áruk pontos leírása, beleértve:

- a vállalat termékkódja (VTK),

- KN-kód

- az Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszerének kiegészítő kódja (TARIC-kód), amely alapján a számlán szereplő árukat a közösségi határokon vámkezelhetik,

- mennyiség (kilogramban megadva)

- az alkalmazott minimum ár

3. A számla száma.

4. Az export engedély száma és a kiállítás időpontja.

5. Az importőr neve, akinek a vállalat közvetlenül kiállítja a számlát.

--------------------------------------------------