A Székesfehérvári Törvényszék P.20907/2016/1. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) 13. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

Székesfehérvári Törvényszék

27.P.20.907/2016/16.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Benn András ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Ocsenás Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,-Ft (azaz ötvenezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírája el, ha ezt a felek közösen kérték; illetőleg, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez utóbbi esetekben a felek fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

Felperes kérte, a bíróság állapítsa meg, alperes megsértette a testi és szellemi egészséghez való jogát, és kötelezze alperest 5.000.000,-Ft sérelemdíj megfizetésére. Ezen túlmenően a sérelem következményeként bekövetkezett vagyoni kárát is rendezze, mely összesen 2.701.949,-Ft. Ebből az összegből 29.151,-Ft gyógyszerköltség, 2.279.878,-Ft a károsodás időpontjától a keresetlevél benyújtásáig keletkezett jövedelemkiesés, 392.930,-Ft pedig a felperes fiának a balesettel összefüggésben álló jövedelemkiesése, amely követelést a felperesre engedményezett a jogosult. Végül 2016. június 1. napjától kezdődően havi 189.969,- Ft járadék megfizetésére is kérte kötelezni a alperest, a perköltségben marasztalás mellett.

Keresete ténybeli alapjaként előadta, hogy a felek között 2015. június 1. napján alvállalkozói kivitelezői szerződés jött létre festési munkára. A munkát 2015. június 8-án, egy hétfői napon kezdte. Az alperes korábban a munka helyszínén bontást végzett, a tulajdonában álló Krause Protec típusú fém guruló állványt a helyszínen hagyta, miután a festési és villanyszerelési munkáknál arra még szükség volt. A felperes a festéshez szükségszerűen használta az állványt, azon nem volt olyan jelzés, miszerint az hibás felépítésű, használatra alkalmatlan.

A 2015. június 9-én munkavégzés során a felperes megkérte a segítségét - miközben az állványon tartózkodott -, hogy azt tolja arrébb. Az állvány ekkor eldőlt, a felperes a padlóra zuhant. Az esés következtében súlyos agysérülést szenvedett, melynek hosszas volt a gyógytartama, és amelynek következtében a felperesnél maradandó fogyatékosság következett be, az egészségi állapota 26 %-ra csökkent.

A hivatalból indított munkavédelmi eljárás során megállapították, hogy az állványt nem a munkavédelmi előírásoknak megfelelően szerelték össze. Az elkerítésről, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet különböző előírásokat tartalmaz a balesetek megelőzése érdekében. Az alperes nem tett eleget az arra vonatkozó jogszabályi előírásnak, miszerint, ha a munkaállvány nem használható, a jogszabály szerint kialakított, az illetékteleneknek belépést megtiltó jelzéssel kell ellátni, és a megközelítést elkerítéssel is meg kell akadályozni.

Az alperes építőipari tevékenység kapcsán foglalkoztatta a felperest, mint alvállalkozót, és ezért az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. §-a, illetőleg a 191/2009.(IX.15.)Korm. rendelet 13. §-a értelmében köteles lett volna felelős műszaki vezetőt alkalmazni. Álláspontja szerint a baleset a műszaki vezető alkalmazásával elkerülhető lett volna, ugyanis a műszaki vezető a biztonsági előírások megtartásáért is felel. A műszaki vezető kijelölésének elmaradásából eredő mulasztás az alperesnek felróható.

Az alperes felróható mulasztást követett el azzal is, hogy koordinátort nem foglalkoztatott. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM. együttes rendelet értelmében a kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni a kivitelezési munkák alatt, mivel több tevékenység végzéséről volt szó. A koordinátor feladatait tartalmazó jogszabályi rendelkezés visszautal a Munka Törvénykönyve 40. § (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségre, miszerint ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejűleg dolgoznak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás megvalósításáért a fővállalkozó viseli a felelősséget. Ezen összehangolás elmulasztásáért az alperest terheli a felelősség.

A fent megjelölt rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja pontosan rögzíti, hogy az állványzatot miként kell összeszerelni, és meggyőződni arról, hogy az a használatra biztonságos állapotban van.

A felperes a balesetet megelőző hétvégén a helyszínen járt, tapasztalta azt, hogy az alperes, illetőleg az alkalmazásában álló munkavállalók az állványzatot használják, így alappal bízhatott abban, hogy az összeállítás és az ellenőrzés a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént. Ennek elmulasztásáért szintén alperest terheli felelősség.

A kereset összegszerűsége körében előadta, hogy a felperes jövőbeni életére, testi és szellemi egészségére lényegesen kihatott az alperesi mulasztás, az őt ért hátrány jelentős, ami magasabb összegű sérelemdíjat indokol. A felperes a balesetet óta dolgozni nem tud, nem várható a jövőben sem a szakmájában való elhelyezkedés vagy egyéni vállalkozásának folytatása. Ezért a kiesett jövedelem megtérítését, illetőleg a jövőre nézve az átlagjövedelemnek megfelelő járadék megállapítását is kérte.

Alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Előadta, hogy a felperesi balesetet, és ennek következtében kialakult felperesi állapot tényét nem vitatja, azonban a felperest ért kárért az alperes felelősséggel nem tartozik.

A kérdéses állványt a helyszínen szétszedett állapotban hagyta, annak használatára a felperes az alperestől engedélyt nem kapott, ilyen engedélyt nem is kért. A hatósági előírásoknak az állvány megfelelt, azt a felperes szabálytalanul használta, illetőleg a szabálytalan használtra a felperes jogszerűtlenül adott utasítást a saját munka-vállalójának.

A keresetet nem csak jogalapjában, de összegszerűségében is vitatta, a sérelemdíjat eltúlzottnak, a vagyoni kártérítést bizonyítatlannak találta.

A bíróság a peres felek előadása, a felperes és KT személyes meghallgatása, KC tanú vallomása, a Járási Hivatalának iratai, valamint a Rendő-rkapitányság 07010/594/2016-bü számú iratai alapján a következő tényállást állapította meg: