A Győri Ítélőtábla Pf.20178/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 253. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Mészáros Zsolt, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.178/2017/4/I.szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Benn András Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Ocsenás Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és kártérítés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2017. május 9.napján kelt 27.P.20.907/2016/16. szám alatti ítélete ellen a felperes által 17. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.050,- (Tizenkilencezer-ötven) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

2015. június 1. napján a megrendelő alperes és a vállalkozó felperes között vállalkozási szerződés jött létre irodaépület ebédlője festési munkái elvégzésére 2015. június 8-i munkakezdéssel és 2015. június 20-i teljesítési határidővel. A felperes teljesítése kezdését megelőzően az alperes az ebédlőben a meglévő fa lambéria burkolatot elbontotta és gipszkartonozott. Az alperes ezen munkák befejezését követően a helyszínen hagyta a mintegy 5 méteres belmagasság miatt használt "Krause Protec" típusú több részes, guruló alumínium állványt. A felperes a teljesítése 2015. június 8-i (hétfői) kezdésekor igénybe vette az alperes által a helyszínen hagyott gurulóállványt és glettelte az alperes által kivitelezett gipszkartont. A következő napon, 2015. június 9-én az állványról a mennyezetet festette a felperes, míg segítője ... a földön állva, illetve a létráról elérhető helyeken glettelt. A felperes a gurulóállvány használata során a festésnél azon mindvégig fent maradt és segítőjét, ... t kérte meg, hogy a gurulóállványt (a felperessel együtt) tolja tovább. Az állvány az egyik ilyen alkalommal eldőlt és a felperessel együtt a padlóra zuhant. Az esés következtében a felperes kétoldali koponyatörést, az agy diffúz sérülését, agyödémát, traumás agyvizenyőt szenvedett el, melynek következtében a munkaképessége 26 %-os mértékűre csökkent. A ... Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya a balesetet követően eljárást indított és határozatával a mobil munkaállvány használatát felfüggesztette, mivel az nem a szerelői utasításnak megfelelően volt összeállítva. A munkahelyi baleset miatt büntetőeljárás is indult, azonban a rendőrkapitányság azt bűncselekmény hiányában megszűntette.

A felperes keresetében elsődlegesen személyiségi jogai alperes általi megsértése megállapítását - míg másodlagosan az alperes 5.000.000.-Ft sérelemdíj, 2.701.949. Ft kártérítés továbbá havi 189.989.Ft járadék megfizetésére kötelezését kérte. Kifejtett álláspontja szerint az alperes a helyszínen hagyott állványt nem megfelelően állította fel, arról a biztonsági korlátok hiányoztak, a kerekek nem voltak rögzítve és az állvány falhoz történő felfüggesztésére lehetőség nem volt. A szakszerűtlenül összeszerelt állványt az alperesnek a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 58. §. (2) bekezdése szerint belépést tiltó jellel kellett volna ellátnia, megközelítését elkerítéssel kellett volna megakadályoznia. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Munkavéd.tv.) 26/A §-a szerint az alperesnek a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kellett volna alkalmaznia. Az alperesnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Épt.) 39/A §. (1) bekezdése alapján a vállalkozási szerződés teljesítése során felelős műszaki vezetőt kellett volna alkalmaznia. Az Épt. 40. §. (2) bekezdése d.) pontja szerint a felelős műszaki vezető felel a biztonsági előírások megtartásáért is. Az alperes a felelős műszaki vezető kijelölését elmulasztotta, amely az alperesnek felróható. Ezen túl az alperesnek a 4/2002. (II.20.) SZCSM-EÜM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 3. §. (2) bekezdése szerinti koordinátort kellett volna igénybe vennie. Az együttes rendelet 7. §. a.)-d.) pontjai szerint a koordinátor - más mellett - gondoskodik az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, összeállítja azt az dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik, összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását. Az alperes koordinátort nem jelölt ki, aki megtervezte, felügyelte és ellenőrizte volna az együttműködést a felperes, valamint az alperes között. Az alperes megrendelő és a felperes közötti tevékenység összehangolásáért a fővállalkozó alperes felelt, a munkavédelmi törvény (Munkavéd.tv.) 40. §. (2) bekezdése szerint. Az együttes rendelet 4. számú melléklete 6.1. pontja alapján az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze, vagy ne mozduljanak el. A 6.3. pont szerint az állványt az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálnia. A 6.13.1. pont szerint a vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban kell rögzíteni.

Tekintve, hogy a jogszabályok kötelező rendelkezéseket tartalmaznak egy állvány használatba vétele előtti eljárások elvégzésére vonatkozóan, a felperes okkal feltételezte, hogy a megjelölt ellenőrzéseket az alperes elvégezte. A "használatra alkalmatlan" felhívó jelzések hiánya miatt a felperes az otthagyott állványt a festési munkák elvégzéséhez felhasználhatta. A nem megfelelően összeállított állvány a felperes testi épsége, egészsége megsérülését okozta, így a felperes Ptk. 2:43. §. szerinti személyhez fűződő jogát sértette.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes munkakezdését megelőzően az állványt szétszerelten hagyta, az állvány használatára a felperes engedélyt nem kért és nem kapott. Az állványt a felperes szabálytalanul használta, az nem tolható el, ha azon ember tartózkodik.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában a törvényszék elsődlegesen a felperes által elvégezni vállalt munka körülményei, a nagy belmagasság és az állvány rendelkezésre állása alapján úgy ítélte meg, hogy a felek között megállapodás jött létre az állvány felperes általi használatára. A rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésénél a felperes teljesítésénél közreműködő ... tanúvallomását fogadta el abban a kérdésben, hogy az állvány összeszerelt állapotban volt-e. Eszerint ... mindvégig határozottan állította, hogy a munkavégzés megkezdésekor az állványt összeszerelten találták. A felperes ugyanakkor nem vitatta az eljárás során, hogy az állvány használata során sisakot nem használt és azt sem, hogy amikor a továbbhaladásra szükség volt, az állványról nem jött le, hanem segítője tolta az állvánnyal együtt. Ezért a felperes az alapvető, az állvány használatával együtt járó biztonsági szabályt sértette meg. Ezt követően a bíróság az épület gondnoka, ... és ... büntetőeljárás során tett tanúvallomása alapján megállapította, hogy a balesetre olyan módon került sor, hogy az állvány feldőlését megelőzően maga a felperes kezdte eltolni magát a faltól, egy légkondicionáló berendezést megfogva. Ennek hatására az állvány dőlni kezdett, melyet ... már nem tudott megtartani. Erre figyelemmel a baleset bekövetkezése a felperes magatartására vezethető vissza. A felperes megsértette a Ptk. 1:4. §-a általában elvárható magatartás követelményét, enélkül a baleset nem következett volna be. Így nem a keresetben részletezett összeállítás hibája, a műszaki vezető, vagy koordinátor alkalmazásának elmulasztása miatt szenvedett kárt.