A Mezőkövesdi Járásbíróság P.20249/2011/23. számú határozata tartásdíj megállapítása (GYERMEKTARTÁSDÍJ megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §, 69. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Nahóczki Péterné

Mezőkövesdi Városi Bíróság

P.20.249/2011/23.

A városi bíróság dr. felpresi ügyvéd neve, ügyvéd címe sz. alatti ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe sz. alatti lakos felperesnek dr. alperesi ügyvéd neve, címe sz. alatti ügyvéd által képviselt alperes neve, címe sz. alatti lakos alperes ellen gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése, illetve gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A városi bíróság a felperest a ...-iVárosi Bíróság P....../2009/4. sorszámú határozata alapján az 1991. ........ napján született név1 utónevű gyermek vonatkozásában terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét 2011. január 31. napjával bezárólag m e g s z ü n t e t i.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság arra a peres feleket, hogy fizessenek meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal B.A.Z. Megyei Adóigazgatósága felhívására a felhívásban közölt időben és módon felperes is és alperes is 14.400,-Ft (Tizennégyezer-négyszáz forint) feljegyzett eljárási illetéket.

A peres felek perköltségeiket saját maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Miskolci Törvényszékhez címezve, de a Mezőkövesdi Városi Bíróságnál lehet előterjeszteni három egyező példányban.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Amennyiben azonban a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a felek kérhetik ez esetekben, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A városi bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt és beszerzett iratok, a meghallgatott tanúk vallomásai és a ...-iVárosi Bíróság P..../2010. sz., és a ...-iVárosi Bíróság Sze.../2011. sz. iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek házastársak voltak. Házasságukból 1985. ..... napján név2, 1991. ..... napján név1 utónevű gyermekeik születtek. A felek házasságát a ...-i Városi Bíróság P...../2009/4. sorszám alatti ítéletével bontotta fel 2009. október 13. napján. A felek a bontóper során 4. sorszám alatt egyezséget kötöttek az 1991. ....napján született név1 utónevű gyermek tartása tekintetében is, miszerint az apa vállalta, hogy minden hónapban havi 20.000.-Ft tartásdíjat fizet az anya részére a gyermek tartása fejében. Ugyancsak megállapodtak a felek az utolsó közös lakásuk, a közös tulajdonukat képező cím1 sz. alatti ingatlan használatában is. Ezen megállapodás szerint a főépület kizárólagos használatára a volt feleség, az ingatlanon található un. melléképület kizárólagos használatára a volt férj vált jogosulttá. A főépületben lakott az anyával együtt a már nagykorú név1 nevű gyermek is.

A házasság felbontása után a felek között az ingatlan használatát illetően nem volt semmi nézeteltérés egészen addig, amíg a volt feleség 2010. április hónapban el nem költözött élettársához, későbbi házastársához az utolsó közös lakásból. Az elköltözésére azonban úgy került sor, hogy elköltözése ellenére rendszeresen visszajárt az utolsó közös lakásba, különösen hétvégeken, amikor a nagykorú gyermek is hazatért a kollégiumból. Az anya továbbra is fizette a lakás rezsikiadásait, mosott a gyermekre, takarította a lakást, ellátta a gyermeket élelemmel, fizette a kollégiumi díját, a bérletét, és kb. havi 10.000.-Ft zsebpénzt is biztosított számára, valamint az egyéb iskolai kiadásait is fedezte, közben az apa alkalmanként szintén biztosított élelmet a gyermek részére. Az anya 2010. ..... napján kötött újabb házasságot élettársával. Az elköltözése és házasságkötése ellenére azonban igényt tartott a főépület kizárólagos használatára, és ebből adódóan rendszeressé váltak a viták, nézeteltérések közte és volt férje - jelen per felperese között - azzal kapcsolatosan, hogy a felperes hétvégén, amikor a nagykorú gyermek hazatért, bement a gyermekhez a főépületbe és ezt alperes észlelte. A viták rendszerint a gyermek jelenlétében zajlottak és az anya - jelen per alperese - magát a gyermeket kérte arra, hogy érje el az apjánál azt, hogy ne menyjen be a főépületbe még akkor sem, ha a gyermek otthon tartózkodik. Mivel a gyermek az alperes ezen kérését nem teljesítette, elvette a gyermektől a lakáskulcsot, és azért a gyermeknek minden hazatérése alkalmával külön el kellett mennie anyjáékhoz, ahol a postaládában volt részére a kulcs elhelyezve. A gyermek a kialakult viták, nézeteltérések során nem adott igazat az édesanyjának, majd egy alkalommal 2010. november hónapban az anya és lánya között fizikális összetűzésre is sor került, egy a szülők között kialakult vitából adódóan, majd a kapcsolat az anya és a gyermek között jelentősen megromlott. A gyermek ezt követően az édesanyját nem hívta meg a szalagavatójára, nem fogadta el az édesanyja által hétvégén összekészített ennivalót, nem fogadta el a karácsonyra szóló ebéd meghívását, és egy ideig fel sem bontotta az anya által részére küldött karácsonyi ajándékot. 2011. január hónapban írt ugyan az édesanyjának egy békülést célzó levelet, mely után kis időre rendeződni látszott a kapcsolatuk, de néhány hónap elteltével a gyermek különösebb ok nélkül ismételten minden kapcsolatot megszakított anyjával, őt az iskolai dolgairól nem tájékoztatta, majd őt a ballagására sem hívta meg, sőt ha találkoztak valahol egyik sem köszönt a másiknak. A név1 utónevű gyermek közben középiskolai tanulmányait befejezte, és főiskolai tanulmányokat kezdett el. 2011. február hónaptól kezdve az anya már csak kismértékben támogatta lányát, még néhány kiadást fizetett a lakással kapcsolatosan, majd 2011. április hónaptól kezdve egyáltalán semmilyen módon nem támogatta őt anyagilag, és természetben sem. A felperes 2011. január végéig fizette, teljesítette alperes részére a havi 20.000.-Ft tartásdíjat, melyet az anya, az utolsó hónapokban átvételi elismervénnyel, illetve postán a gyermeknek küldött tovább.

A felperes - az apa - 2010. november 23. napján terjesztett elő kereseti kérelmet a városi bíróságnál, és ebben egyrészt a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége megszüntetését kérte 2010. április 30. napjával bezárólag arra hivatkozással, hogy ezen időponttól kezdve kizárólagosan egyedül ő gondoskodik név1 és az anya, alperes egyáltalán semmivel sem járul hozzá a gyermek tartásához. Ugyanakkor kérte, hogy a bíróság 2010. május 1. napjától kezdődően kötelezze az anyát, alperest havi 20.000.-Ft gyermektartásdíj megfizetésére a név1 nevű gyermek tartása fejében.

Az alperes először mindkét kereseti kérelem teljes elutasítását kérte, majd nyilatkozatát annyiban módosította, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége megszüntetését 2011. január 30. napjával bezárólag nem ellenezte. Ellenezte viszont a saját gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének a megállapítását a felperes által kért időponttól, egyrészt azért mert vitatta a felperes azon állítását, hogy 2010. május 1. napjától felperes tartotta volna a gyermeket, másrészt azért mert arra hivatkozott, hogy a nagykorú gyermek érdemtelenné vált a tartásra.