6/1986. (VI. 26.) IM rendelet

a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban

A Polgári perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel - a 17. § (2) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel is - egyetértésben a következőket rendelem:

I. Költségmentesség

Személyes költségmentesség

1. § Személyes költségmentesség [Pp. 84. § (1) bekezdés] engedélyezése esetén a felet a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények illetik meg.

Tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog[1]

2. §[2] (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a külön jogszabályban megállapított bírósági eljárásokban költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg.

(2) Tárgyi költségmentesség esetén a feleket a Pp. 84. §-ában meghatározott teljes költségmentesség illeti meg.

3. §[3] (1) A feleket - ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következő perekben:[4]

a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;

b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;

c)[5]

d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per;

e)[6] a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is;

f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;

g) a bányakár megtérítése iránti per;

h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.

(2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetén a feleket - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pp. 85/A. §-ában foglalt kedvezmények illetik meg.

(3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít.

Költségmentesség a nemperes eljárásban

4. §[7] A Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.], valamint az alábbi kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések

a) cégeljárásban,

b) a közjegyző eljárásában, kivéve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,

c) arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel,

d) előzetes bizonyítás során,

e) a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatóra, illetve bányavállalkozóra,

f)[8] végrehajtói kézbesítés során.

II. A mentesség engedélyezése és megvonása

A személyes költségmentesség engedélyezése

5. § (1)[9] Annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia.

(2)[10] A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 7. § (2) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.

(3)[11] A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt, amelyet a fél az ellenféllel szemben érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ahhoz a bírósághoz kell megküldeni.

(4) A bíróság a kérelem elbírálásakor a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja.

(5)[12] Ha a fél a költségmentesség engedélyezését az eljárás megindítását követően kéri, a költségmentesség hatálya - ha e rendelet másként nem rendelkezik - nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára.

6. § (1)[13] Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

(2)[14] Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

7. § (1) A költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.

(2)[15] A költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja.

A személyes költségmentesség felülvizsgálata és megvonása

8. §[16] (1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja

a) az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente,

b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá

c) az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

(2) A felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a külön jogszabályban megjelölt igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le. Ha a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a bíróság megvonja a személyes költségmentességet.

(3) Ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására. A bíróság végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül

a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,

b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket,

c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában foglalt feltételei fennállnak,

d)[17]

(4) Ha a bíróság a költségmentességet azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő illetéket leróni, és a költségeket előlegezni.

9. §[18] Ha a felet pártfogó ügyvéd képviseli és a bíróság a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedő költségmentességet megvonja, a bíróság erről a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.

Költségmentesség engedélyezése az elsőfokú eljárást követően

10. §[19] (1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha

a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,

b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve

c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

(2)[20] Ha a fél kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg terjeszti elő, a költségmentesség tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság dönt. Egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetőleg a Kúria.

(3) Ha a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.

A tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állásának megállapítása[21]

11. §[22] (1) Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség nem áll fenn, a felet lelet készítésének terhével kötelezni kell arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.

(2)[23] Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a tárgyi költségmentesség fenn nem állásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot. Így kell eljárni akkor is, ha a bíróság a tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állását állapítja meg.

III. A költség állam általi előlegezése, valamint az illeték és a költség viselése[24]

A költségek előlegezése és a költségjegyzék kiállítása

12. §[25] (1) A költség előlegezéséről az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában a költség felmerült. A költséget bírósági határozat alapján lehet előlegezni, és a jogosultaknak kifizetni. A határozatban fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a bíróság ügyszámát, a peres felek nevét és perbeli állását, az ügy tárgyát, a jogosult nevét és lakcímét, valamint az előlegezett összeget és a kifizetés jogcímét.

(2)[26] Az előlegezett összeget a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH), illetőleg a törvényszék székhelyén kívül működő járásbíróság esetén az ellátmány kezelésével megbízott dolgozó (a továbbiakban: az ellátmány kezelője) fizeti ki a jogosultnak.

(3)[27] A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségekről a bíróság, illetve a bírósági végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket - a Kúria eljárása során felmerült költségek kivételével - azok felmerülésekor kell bejegyezni.

(4)[28]

(5) Bírói utasításra a perbíróság kezelő irodája állítja ki a költségjegyzéket, illetve vezeti be az illetéket és a költségeket. Ez a rendelkezés irányadó akkor is - függetlenül az előlegezést elrendelő bíróságtól -, ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel.

12/A. §[29] A költségjegyzék kiállításával egyidejűleg a kezelőiroda a költségjegyzéket nyilvántartásba veszi, és csatolja az iratokhoz. A nyilvántartás tételszámát a költségjegyzéken fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a költségjegyzék kiállításának időpontját, a felek nevét és az ügyszámot. A bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtási ügy lajstromozásakor a költségjegyzéket a végrehajtási ügy borítóján állítja ki a bíróság, feltüntetve a bíróság eljárásában vezetett költségjegyzék tételszámát is.

A költségek viselése[30]

13. § (1)[31] A felet, ha költségmentességben részesült - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezni.

(2)[32] Költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének [Pp. 78-83. §, 290. § (4) bekezdés stb.].

(3) Egyezség esetén a felek a meg nem fizetett illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget az egyezség tartalma szerinti pervesztesség arányában, ha pedig ez az arány nem állapítható meg, vagy ha a bíróság határozata szerint mindegyik fél maga viseli a költségét, egyenlő arányban kötelesek megfizetni.

(4) A keresettől elállás és a per megszüntetésére irányuló közös kérelem esetén [Pp. 157. § e) és f) pont] a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget a felperes köteles megfizetni, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg. Ha a felperes olyan okirati bizonyítékot csatolt, amelyből kitűnik, hogy az elállásra, illetőleg a per megszüntetésére irányuló közös kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a követelést a kereset benyújtása után elismerte vagy teljesítette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére az alperest kell kötelezni.

(5)[33] Ha a jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell indítani [Pp. 281., 295., 302., 312. § Ptk. 4:139. §), az ügygondnok költségeit és díját, valamint az őt terhelő perköltséget az állam viseli.

(6)[34] Az alperes részére kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült illetéket és költséget az állam előlegezi, illetőleg viseli a felperes pernyertessége esetén.

(7)[35] A részleges költségmentességben részesült felet nem lehet kötelezni a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek közül azok megfizetésére, amelyekre a költségmentesség kiterjedt.

14. § A 13. § szerint meg nem térülő költséget az állam viseli.

15. § (1) A meg nem fizetett illetéknek, valamint az állam által előlegezett költségnek a megtérítésére a felet e rendelet szerint kötelezi a bíróság az eljárást befejező, illetőleg a perköltség viseléséről döntő határozatában. Ha a marasztalás összegének a megállapítása bírói mérlegeléstől függ, vagy a bíróság a marasztalás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben, vagy részben mentesítheti.

(2) Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, továbbá, ha az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala után merült fel, annak megfizetéséről a bíróság külön határozatban rendelkezik.

(3)[36] A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket és az állam által előlegezett költséget összegszerűen megjelöli, és felhívja az adóst, hogy az illetéket az állam javára a lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára, az állam által előlegezett költséget pedig a törvényszék költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be.

(4) Ha az adós a felhívásnak nem tesz eleget, az illeték behajtására, illetőleg megfizetésére a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit, az állam által előlegezett költség behajtására pedig a bírósági végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről nem kell intézkedni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a bíróságnak a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről külön határozatban rendelkeznie kell.

(6)[37] A pártfogó ügyvéd díjának előlegezése és megfizetése külön jogszabály rendelkezései szerint történik.

A költségjegyzék lezárása és költségek behajtásával kapcsolatos eljárás

15/A. §[38] (1) Ha az eljárás jogerősen befejeződött, vagy ha a bíróság a személyes költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) jogerősen megvonta, az első fokon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője a költségjegyzéket - bírói utasításra - lezárja.

(2) A kezelőiroda vezetője a költségjegyzék lezárásakor ellenőrzi, hogy valamennyi tételt bejegyeztek-e. Az illeték és a költség megállapítása, valamint viselése kérdésében hozott jogerős határozat alapján a kezelőiroda a költségjegyzék záradékában feltünteti a megfizetésre köteles személy (a továbbiakban: adós) nevét, születési adatait, anyja nevét, lakóhelyét, esetlegesen a munkáltatóját, továbbá külön az illeték és külön a költség összegét.

(2a)[39] Ha a Kúria eljárása során állam által előlegezett költség merül fel, az elsőfokú bíróság kezelőirodájának vezetője bírói utasításra a költségjegyzéket újból megnyitja, és abban feltünteti - a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatának megfelelő tartalommal - a már lezárt tételek tekintetében a módosítás tényét és idejét, továbbá a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket és költséget, majd a költségjegyzéket bírói utasításra ismét lezárja.

(3) Ha a bíróság az eljárás során kötelezi a felet meghatározott illeték vagy költség megfizetésére, az irodavezető a költségjegyzéket a felet terhelő összeg tekintetében a (2) bekezdésnek megfelelően zárja le. A kezelőiroda feltünteti, ha az illeték behajtása lelet alapján történik.

(4) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetén az irodavezető a költségjegyzéket a (2) bekezdésnek megfelelően lezárja. A záradékban és a nyilvántartásban csak azt tünteti fel, hogy a behajtást félbeszakadás, szünetelés vagy felfüggesztés folytán mellőzni kell.

(5) Ha az eljárás újból megindul, a felmerülő további illetéket és költséget a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ilyen esetben új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

15/B. § (1) A kezelőiroda a nyilvántartásban feltünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, az illeték, valamint a költség elkülönített összegét, továbbá - a költségjegyzék záradéka alapján - azt, hogy azokat ki és milyen összegben köteles megfizetni.

(2) A költségjegyzékben foglalt összeg behajtására tett intézkedést, illetve mellőzésének okát a nyilvántartásba a költségjegyzék lezárása után kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartás alapján a kezelőiroda minden év április és október hónapjában ellenőrzi, hogy a fél évnél régebben kiállított költségjegyzékben foglalt összeg behajtása iránt a szükséges intézkedés megtörtént-e. Ha az ellenőrzés során késedelem állapítható meg, a behajtás iránt intézkedni kell.

(4) A kezelőiroda az adóstól - tartozásának kiegyenlítéseként - sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át. Köteles azonban az adósnak a megfizetés módjára vonatkozó tájékoztatást megadni.

15/C. § (1)[40] A kezelőiroda az adóst terhelő illeték és költség összegéről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat, ideértve az adós belföldi vagyonára vonatkozó adatokat is. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az adós lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnak, a költségről szóló értesítést a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak küldi meg.

(2)[41] Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság - ha erről tudomása van - az értesítésben az adó- és vámigazgatóságot és a BGH-t az adós belföldön levő vagyonának hollétéről is tájékoztatja.

(2a)[42] Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott jogszabálysértő határozat helyett új határozatot hoz, haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti értesítés megküldéséről, mellékelve hozzá a Kúria határozatának egy példányát is.

(2b)[43] Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyező végzést hoz és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új eljárásra utasított bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - a költségjegyzéket újból megnyitja, és a Kúria határozatának egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti az adóhatóságot és az illetékes BGH-t arról, hogy a lezárt költségjegyzékre tekintettel korábban megküldött értesítés alapján végrehajtásnak nincs helye.

(3) Ha az az összeg, amelynek megfizetésére az adós köteles, 500 forintot nem haladja meg, az értesítést mellőzni kell.

(4) Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre, és az egyetemleges adóstárs személyi adataira is utalni kell.

(5)[44] Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer - a következő hónap 15. napjáig - kísérőjegyzékkel küldi meg az adó- és vámigazgatóságnak, illetve a BGH-nak. A kísérőjegyzékben - minden értesítésre vonatkozóan - fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó illeték, illetve költség összegét.

(6) Az értesítés elküldésének időpontját a kezelőiroda a nyilvántartásban feljegyzi, a kísérőjegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja.

(7)[45]

15/D. § (1) A kezelőirodától kísérőjegyzékkel érkezett értesítések átvétele után a BGH ellenőrzi, hogy a kísérőjegyzék és az értesítések adatait a kísérőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.

(2) A BGH az értesítés alapján az államot illető követelést előírja, és az adóst azzal a figyelmeztetéssel hívja fel teljesítésre, hogy ha a követelést a felhívásban megjelölt határidő alatt nem fizeti meg - a teljesítésre felhívás postaköltségeivel együtt -, annak behajtása iránt bírósági végrehajtást kezdeményez.

(3) Ha az adós a felhívásnak nem tett eleget, a BGH megkeresi az értesítést kiállító bíróságot a végrehajtás elrendelése iránt. Az értesítéshez csatolni kell a BGH felhívásának másolatát. Ha az ügyben a végrehajtást a pernyertes fél kérelmére már - az előlegezett költségekre is - elrendelték, újabb végrehajtható okirat kiállításának nincs helye. Erről a bíróság a BGH-t haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A bíróság a megkeresés beérkezését követően haladéktalanul elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtható okiratban feltünteti a költség megállapítására és viselésére vonatkozó határozatot hozó bíróságot, a határozat ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, a végrehajtandó költség összegét, az adós személyi adatait, valamint a végrehajtási eljárásban felmerült illetéket.

A költségek kifizetésének a bírósági végrehajtásban irányadó szabályai[46]

15/E. § (1)[47] A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét. A bíróság a végrehajtható okiraton feltünteti annak a tényét is, hogy a végrehajtási ügyben a (11) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.

(2)[48] A bírósági végrehajtási eljárásban a költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) 18-22. §-ai szerinti végrehajtási költséget (a továbbiakban: költség) a végrehajtható okirat alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve fizeti ki a bírósági végrehajtónak. A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a Kar hivatali szervének a díjrendelet 19. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvét, amelyhez csatolja a végrehajtható okirat fénymásolatát.

(3)[49] A Kar hivatali szerve 15 napon belül intézkedik a költség átutalása iránt, ha pedig a költségfelszámítás nem felel meg a díjrendeletben foglalt rendelkezéseknek, vagy a készkiadás összegével a Kar hivatali szerve nem ért egyet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217. §-a alapján végrehajtási kifogást terjeszt elő a költség megállapítása ellen és erről - a végrehajtási kifogás másolatának megküldésével - értesíti a végrehajtót. A Kar hivatali szerve a kifizetni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó számlájára. A végrehajtó az átutalt költség összegéről kiállított végrehajtási bevételi bizonylatot haladéktalanul megküldi a Kar hivatali szervének.

(4)[50] Ha a Kar hivatali szerve a kifizetni kért összeg nem vitatott részét, de legalább a kifizetni kért összeg felét kifizette, a végrehajtó köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni.

(5)[51] A végrehajtó köteles folyamatosan tájékoztatni a Kar hivatali szervét az ügyben foganatosított lényeges eljárási cselekményekről, illetve az ügy állásáról.

(6) A költségjegyzék vezetése, lezárása a végrehajtó feladata.

(7)[52] A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - a le nem rótt végrehajtási illeték fedezésére befolyt összeget a törvényszék költségvetési számlájára, a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget a Kar hivatali szervének utalja át. Az átutaláson feltünteti az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.

(8)[53] A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illetékre és az előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.

(9)[54]

(10)[55] A gyermektartás végrehajtása során e § rendelkezései szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy

a) a Kar hivatali szerve a bírósági végrehajtó részére az eljárása kezdetén költséget nem fizet,

b) a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért a díjrendelet 22. §-a szerinti mértékben megillető munkadíj összegét részére a Kar hivatali szerve a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján - a (3) bekezdés alkalmazásával - 15 napon belül kifizeti.

(11)[56] Ha a végrehajtás során befolyt összegből a Pp. 85/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása miatt a végrehajtás költségei és a le nem rótt végrehajtási illeték nem vonhatók le a végrehajtandó követelés kielégítését megelőzően, a végrehajtó a követelés kielégítése után fennmaradó összeget számolja el a végrehajtási költségre és a le nem rótt végrehajtási illetékre. A végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért a díjrendelet 22. §-a szerinti mértékben megillető díjazás összegét - a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján, szükség esetén a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a Kar hivatali szerve 15 napon belül kifizeti a végrehajtó részére.

15/F. §[57] A törvényszéki végrehajtó a felvett összeggel - a kifizetést igazoló okirat alapján - a visszaérkezését követő 48 órán belül köteles elszámolni.

A munkáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltató eljárása az illeték, illetve a kifizetett végrehajtási költség behajtása során[58]

15/G. § (1)[59] Közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. és 25. §), a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §), átutalási végzés (Vht. 80. és 81. §) esetén a bíróság, a bírósági végrehajtó a munkáltatót, illetve a pénzforgalmi szolgáltatót arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből, illetőleg a fizetési számlájáról elsősorban a meg nem fizetett illeték és a kifizetett végrehajtási költség összegét vonja le.

(2)[60] A végrehajtási lap helyett kibocsátott közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. §) és a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §) esetén a munkáltató a levont összeget köteles haladéktalanul a törvényszéki költségvetési elszámolási számlára átutalni.

(3)[61] A végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést (Vht. 25. §), vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzforgalmi szolgáltatót, a levont és visszatartott összeget az említett 45 nap, illetve a jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a munkáltató, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltató köteles átutalni a törvényszéki költségvetési számlára.

(4)[62] Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt végzéseket a bíróság megküldi a székhelye szerint illetékes BGH-nak.

IV. Záró rendelkezések

Fellebbezés

16. § A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság

a) a személyes költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,

b) a személyes költségmentességet megvonja, végül

c)[63] a tárgyi költségmentesség vagy tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állását állapítja meg.

16/A. §[64] (1) E rendelet szabályait az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megtagadására, felülvizsgálatára, valamint megvonására megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a fél a személyes költségmentesség engedélyezése mellett vagylagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kéri, és a személyes költségmentesség feltételei nem állnak fenn, a bíróság ennek megállapításával egyidejűleg illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet.

Hatálybalépés

17. § (1) Ez a rendelet 1986. július hó 1. napján lép hatályba.

(2)[65]

18. §[66] E rendeletnek a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 15/E. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult végrehajtási ügyekben kell alkalmazni.