A Fővárosi Törvényszék G.40567/2020/22. számú határozata használati díj tárgyában. Bíró: Tóth-Bihary Dávid

A Fővárosi Törvényszék

a Holczer, Jákó & Boross Ügyvédi Iroda (cím1., eljáró ügyvéd: dr. Boross Ildikó) által képviselt

Felperes (képviseli: Zrt.1. - cím2.) felperesnek

dr. Halász Judit ügyvéd (cím3.) által képviselt

Alperes. (cím4.) alperes ellen

használati díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 251.612.367 (kétszázötvenegymillió-hatszáztizenkétezer-háromszázhatvanhét) forintot, valamint 133.949.412 (százharminchárommillió-kilencszáznegyvenkilencezer-négyszáztizenegy) forint után 2010. július 1. napjától, míg 117.662.955 (száztizennégymillió-hatszázhatvankétezer-kilencszázötvenöt) forint után 2015. május 4. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi képviselő részére 16.292.715 (tizenhatmillió-kétszázkilencvenkétezer-hétszáztizenöt) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az állam javára, az állami adó- és vámhatóság külön felhívására az ott írt időben és módon, fizessen meg 225.000 (kétszázhuszonötezer) forint feljegyzett kereseti illetéket, 1.275.000 (egymillió-kétszázhetvenötezer) forint kereseti illetéket pedig az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál elektronikusan benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a fellebbező fél azonban a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A helyrajziszám1. szám alatt nyilvántartott Citadella a Felperes tulajdonában és a Zrt.1 kezelésében áll. A Citadella 1987. óta a világörökség része, 1965-től műemlék, míg 1997-től természetvédelmi terület.

A felperes képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 1999. október 11. napján bérleti szerződést kötött a kft1.-vel (2003. április 22-től kezdődően az elnevezése Ckft2.) a helyrajziszám1.-ú ingatlannak (Citadella) bérbeadása céljából. A bérleti szerződést a bérbeadó Felperes képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2002. október 20-án felmondta. A Budai Központi Kerületi Bíróság a ügyszám3 szám alatti jogerős ítéletével a felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította. 2000. május 4-én a Felperes képviseletében a KVI és a kft1 a helyrajziszám1.-ú ingatlan vonatkozásában vagyonkezelési szerződést írtak alá. A vagyonkezelési szerződést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem hagyta jóvá, a jóváhagyást 2000. szeptember 12-ei nyilatkozatával megtagadta. A kft1 nyilatkozat pótlásra irányuló keresetét a Fővárosi Bíróság a ügyszám4. szám alatti jogerős ítéletével elutasította. A Fővárosi Bíróság 2004. május 6. napján értesítette az érintett peres feleket, hogy a határozat 2003. június 18. napján jogerőre emelkedett. Ezt követően 2004. június 23. napján, mint vagyonkezelő a kft2 több bérleti szerződést kötött a kft3.-vel, Bkft.4.-vel, a Alperes-vel, a kft.5.-vel és az S.G.C. 2002. Kft.-vel. A 2004. június 23. napján a kft2 mint bérbeadó, valamint az alperes mint bérlő bérleti szerződéseket kötöttek, amely bérleti szerződés a szerződés mellékletét képző alaprajzon megjelölt területre, mindösszesen 3.230,14 m2 vonatkozott. A bérleti szerződések előzményeként azt rögzítették, hogy a bérbeadó az ingatlant az 1999 októberében aláírt bérleti, illetve a 2000 május 4-én aláírt vagyonkezelési szerződés alapján használhatja. Az ingatlanrész bérbeadása 2015. december 31-éig határozott időre történt azzal, hogy a bérlő a bérlemény után minden hónapban 100.000 forint + áfa, valamint a Bunker után 50.000 forint + áfa bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti szerződéseken szerepelt a KVI bélyegzőlenyomata és egy szignó azzal, hogy a bérleti szerződéseket a KVI jóváhagyta. Jóváhagyás azonban hamisítvány, ilyen jóváhagyó határozatot a KVI nem hozott. Feljelentés alapján a szerződést aláíró szerződést aláíró1 és szerződést aláíró2 ellen büntetőeljárás indult, ami során a Budai Központi Kerületi Bíróság ügyszám1. számú ítéletével megállapította, hogy a vádlottak közokirathamisítás bűntettének kísérletében bűnösek. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság ügyszám2. számú ítéletével megváltoztatta, mindkét vádlott bűncselekményét a Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A KVI-nek nem volt tudomása az alperessel kötött bérleti szerződésről. igazgató KVI igazgató 2006. március 7. napján kelt és az alperesnek címzett levelében rögzítette, hogy nincsen tudomása a Citadella tekintetében alperessel kötött albérleti szerződésről. Továbbá szintén a KVI igazgatójától származó 2007. szeptember 24. napján kelt levél tudatta az alperes jogi képviselőjével, hogy a büntetőfeljelentést az alperessel kötött bérleti szerződésekre is kiterjesztette.

A felperes 2010. június 10-én az alperest használati díj fizetésére szólította fel.

Az emberi erőforrások miniszterének határozatszámKULTUR számon meghozott 2013. október 1. napján kelt, jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata megállapította, hogy az alperes a Citadellát a világörökségi törvénnyel ellentétesen használja és kötelezte az alperest arra, hogy az általa használt ingatlanrészeket a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül adja a felperes birtokába, így a határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes minden jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnt.

A felperes 2013. október 9. napján hatályba lépett vagyonkezelési szerződést kötött a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzatával a Citadella vonatkozásában. A használók, így az alperes is 2013. október 1. napját követően az ingatlanban maradtak. 2013. november 11. napján a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata mint vagyonkezelő és az alperes mint vagyonhasználó között ideiglenes használati szerződés megkötésére került sor 2014. április 30-i lejárattal. A felperes és a Budapest Fővárosi XI. Kerület Újbuda Önkormányzata a vagyonkezelési szerződést 2014. február 13-án közös megegyezéssel megszüntették, ezt követően ismételten a felperes lett a Citadella ingatlanegyüttes vagyonkezelője. Minderről a felperes 2014. március 28. napján kelt levelében tájékoztatta az alperest és egyben felhívta az ingatlan visszaadására. A felperes a felszólítólevelet 2014. április 2. napján kelt levelében kiegészítette. Az ideiglenes használati szerződés lejártát követően 2014. május 5-én, végrehajtás útján került a felperes birtokába a Citadella ingatlanegyüttes.