A Győri Ítélőtábla Gf.20125/2021/7. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bek., (5) bek.] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Mészáros Zsolt

A határozat elvi tartalma:

A bizonyítási teher (érdek) alakulása a Cstv. 33/A. §-ának 2017. július 1-től hatályos rendelkezései alapján.

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.125/2021/7.

A Győri Ítélőtábla a felperesi képviselő ügyvédi iroda neve (cím1; ügyintéző: ügyvéd neve ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím1) felperesnek a dr. Kovácsházy Eszter ügyvéd (cím8) által képviselt Alperes1 (cím3, cím megnevezése) I.r., a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda (cím7; ügyintéző: dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd) által képviselt Alperes2 (Cím5.) II.r. és a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda (cím7; ügyintéző: dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd) által képviselt Alperes3 (cím9; tartózkodási helye: cím10) III.r. alperes ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2021. május 28. napján kelt 1.G.40.047/2019/68. számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről 70., a II.r. alperes részéről 71. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 273.050 (kettőszázhetvenháromezer-ötven) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) forint, a II. rendű alperest ugyanilyen módon 33.000 (harmincháromezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az cégjegyzékbe Cg.Cégjegyzékszám3 cégjegyzékszámon bejegyzett felszámolási ügy adósa1. névre (a továbbiakban: adós) főtevékenysége 2014. március 25-től csomagküldő internetes kiskereskedelem volt. Az I. rendű alperes 2015. június 1-től tagja és 2017. február 7. napja és 2018. november 7. napja között önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt az adósnak. 2014. január 22-től a II. rendű alperes szintén tagja és önálló képviseltre jogosult ügyvezetője volt az adósnak, a vele szemben elrendelt felszámolási eljárás kezdő időpontjáig. A III. rendű alperes a II. rendű alperes házastársa, az adósnak nem tagja, nem vezető tisztségviselője, de az adós ügyfeleivel folytatott tárgyalásokon részt vett, tanácsokkal látta el az adós vezető tisztségviselőit. Az adós utoljára a 2016. évre vonatkozóan tette közzé az általános üzleti évet záró számviteli beszámolóját, melyben 2016. december 31-i fordulónappal 48.085.000 Ft nettó árbevétel és 888.000 Ft adózott nyereség mellett az eszközök (aktívák) soron 29.607.000 Ft szerepelt. Az I. és II. rendű alperesek a 2017. évtől kezdődően nem tettek eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek.

[2] Az adós mint vevő és a felperes mint eladó 2017. április 11-én halasztott fizetésű adásvételi keretszerződést kötött gyógytermékek, gyógyteakeverékek, gyógyhatású készítmények, étrendkiegészítők, bio élelmiszerek, kozmetikai készítmények, illatszerek, háztartási vegyiáruk adásvételére. Az adós a megvásárolt termékek vételárát nem teljes mértékben egyenlítette ki, ezért a Debreceni Járásbíróság - a Debreceni Törvényszék 2.Gf.41.034/2018/3. számú ítéletével 2018. október 10-én jogerőre emelkedett - 9.G.40.157/2017/2. számú ítéletével 6.386.377 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes javára. A legkorábban esedékessé vált, de ki nem egyenlített számla teljesítési határideje 2017. május 27. napja volt. Mivel az adós a kötelezésnek nem tett eleget, a felperes felszámolási eljárást kezdeményezett vele szemben.

[3] A Veszprémi Törvényszék 2019. március 11-én benyújtott hitelezői kérelem alapján 2019. április 24-én kelt ügyszám1 számú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja 2019. június 14. napja volt. A felszámoló a felperes 7.909.325 Ft összegű hitelezői igényét nyilvántartásba vette és visszaigazolta, a felszámolási eljárásban az összes bejelentett és nyilvántartásba vett hitelezői igény 37.340.636 Ft volt. A II. rendű alperes a felszámolási eljárásban az iratanyag-átadási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámolás során a hitelezői igények kielégítésére fedezet nem volt. A Veszprémi Törvényszék a 2020. június 15-én kelt 6.Fpk.53/2019/22. számú végzésével az adós elleni felszámolási eljárást, mint egyszerűsített felszámolást befejezte, és az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. A cégbíróság az adóst 2020. július 16-i hatállyal törölte a cégjegyzékből.

[4] A felperes utóbb módosított keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - 2017. július 1-től hatályos - 33/A.§ (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű és II. rendű alperesek mint az adós vezető tisztségviselői, továbbá a III. r. alperes, mint az adós vezetőjének minősülő személy (árnyékvezető) nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével járt el azt követően, hogy az adósnál a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett, és ennek következményeként az adós vagyona 29.607.000 forinttal csökkent, továbbá a hitelezői igények kielégítése - a felszámolási eljárásban a felperes által ismerten bejelentett és visszaigazolt - 8.842.081 forint összegig meghiúsulhat. Álláspontja szerint a szerződéses kapcsolatuk során elsőként megfizetni elmulasztott számla teljesítési határideje, azaz 2017. május 28. napja volt az az időpont, amikor az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete bekövetkezett, mert ez volt az az időpont, amikor az alpereseknek már fel kellett ismerniük az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének fennállását, hiszen az ügyvezetőknek az elvárható gondosság mellett látniuk kellett volna, hogy az adós nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Az I. rendű és a II. rendű alperes felelősségét az is megalapozza, hogy a 2016. gazdasági évet követően nem tettek eleget a beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségüknek, továbbá a felszámolási eljárásban nem tettek eleget az iratátadási kötelezettségüknek, ezért a perben a Cstv. 33/A. § (5) bekezdése értelmében rájuk hárul annak bizonyítása, hogy a vezetői tisztségük időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladataik ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vették. A vagyoncsökkenés mértékét az utoljára közzétett beszámolóban az eszköz soron szereplő összegben határozta meg arra figyelemmel, hogy a felszámolás során a hitelezői igények kielégítésére nem volt fedezet, azaz a 2016. évi mérlegben az adós még meglevőként feltüntetett vagyona eltűnt.