A Fővárosi Törvényszék P.24840/2011/11. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 83. §, 84. §, 348. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 18. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 25. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Törvényszék

22.P..................../2011/11.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Németh Ferenc (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (cím.) felperesnek,

a személyesen eljárt

dr. I.rendű alperes neve (cím.) I. r. alperesnek,

a dr. Góg Zsuzsanna (cím.) ügyvéd által képviselt

II.rendű alperes neve (cím.) alperes ellen

jó hírnév megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

Megállapítja a bíróság, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogait, ezen belül a jó hírnevét, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

Kötelezi a bíróság az I. és II. r. alperest, hogy magánlevélben, közösen kérjenek elnézést a felperestől, a jogsértés miatt, 15 napon belül.

Kötelezi a bíróság a II. r. alperest, hogy 15 napon belül, az adatbázisában a felperesre vonatkozó és jelen eljárással érintett valótlan adatokat semmisítse meg.

Kötelezi a bíróság a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000.- (egymillió) Ft nem vagyoni kártérítést, valamint ezen összeg után 2010. február 11-től a kifizetésig járó és a mindenkor jegybanki alapkamattal megegyező összegű kamatait.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A le nem rótt 120.000.- (százhúszezer) Ft illetéket az állam viseli.

Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 4 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

2010. február 10-én .....felkereste az I. r. alperest, mint a II. r. alperesi kórház Pszichiátriai Gondozójának orvosát abból a célból, hogy állítson ki igazolást, miszerint a felperes az intézményben kezelés alatt állt. Előadta, hogy a felperes élettársa és otthon problémák vannak a felperessel.

Az I. r. alperes által kiállított igazolás szerint: "nevezett páciens kezelésünk alatt állott F2000 diagnózissal". Ez a jelölés a paranoid skizofrénia. Az igazoláson a felperes személyes adatai szerepelnek. Ezen a napon fel is hívta a felperest, hogy keresse fel vizsgálat céljából. Az igazolást ..... a felperessel szemben számos hatósági, bírósági eljárásban felhasználta, több helyen az abban foglaltakat figyelembe is vették.

Az igazolás valótlan adatokat tartalmaz, mert a felperes nem szenved a nevezett betegségben, alperesek őt nem gyógykezelték.

A felperes kérelmére az I. r. alperes 2010. április 29-én igazolást állított ki arról, hogy a felperes kezelése alatt soha sem állt.

A felperes panaszára a II. r. alperes képviseletében eljáró.... 2010. május 3-án kelt levélben tájékoztatta arról, hogy a kórház informatikai rendszerében mind a felperes, mind a vele azonos nevű fia szerepel. A felperes fia szenved az igazolás szerinti betegségben, valószínűleg adminisztrációs hiba történt. A tévedésért elnézést kért. Elismerte, hogy az I., r. alperes hibát követett el, mert igazolást adott ki egy arra nem jogosult személynek, ez azonban azért történt, mert az igazolást kérő személy őt megtévesztette. Az I. r. alperest figyelmeztetésben részesítette.

A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek a felperes egészségi állapotára vonatkozó jogosulatlan adatkezeléssel és az I. r. alperes az adatok jogosulatlan továbbításával megsértették a felperes személyes adatok védelméhez, valamint a jóhírnévhez fűződő jogait. A II. r. alperest kötelezze az adatbázisában a felperesre vonatkozó bejegyzés megsemmisítésére. Kötelezze az I. r. alperest, hogy nyilatkozatával nyújtson elégtételt az elszenvedett hátrányok miatt, továbbá kötelezze a II. r. alperest a Ptk. 84. § (1) bekezdés e.) pontja és az 1992. évi LXIII. Törvény 18. § (1) bekezdése alapján 2 000 000.-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére, figyelemmel a Ptk. 348. §-ra és arra, hogy az I. r. alperes a II. r. alperes alkalmazásában áll. Ezen összeg után kamatot 2010. február 11-től igényelt.

Hivatkozott arra, hogy az 1992. évi LXIII. Törvény 2. § szerint az egészségi állapotra vonatkozó adat különleges adat. A 8. § (1) bekezdése alapján csak akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy a törvény megengedi. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 25. § (1) bekezdése szerint a beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek az ellátása során tudomására jutott egészségügyi személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, azokat bizalmasan kezeljék. A 25. § (2) bekezdés szerint a betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről kinek adható felvilágosítás. A felperes .... nem nevezte meg ilyen személyként.

A 24. § (9) bekezdés szerint a beteg élettársa, írásos kérelem alapján akkor is jogosult megismerni az egészségügyi adatot, ha arra az élettárs, valamint leszármazói életét, egészségét befolyásoló ok feltárása céljából van szükség és más módon való megismerése ill. arra való következtetés nem lehetséges. Az igazolás napján azonban .... már nem volt élettársa a felperesnek, az I. r. alperes nem volt kezelő orvosa a felperesnek, írásbeli kérelem sem volt.

Az alperesi védekezéssel szemben arra hivatkozott, hogy a perbeli igazolás a felperes személyes adatait tartalmazza, így tehát, az róla került kiállításra. Csatolta a 2011. január 31-én kelt rendőrségi határozatot, amely tényként fogadta el, hogy a sérelmezett igazolás valós adatokon nyugszik,... jogi képviselője által egy büntető bírósági eljárásban benyújtott előkészítő iratot. Ebben tényként állította, hogy a felperes a nevezett betegségben szenved, csatolta az igazolást.

Csatolta továbbá OEP nyilvántartásából származó adatokat. E szerint a felperes adataival három pszichiátriai ellátást tartanak nyilván. Az első 1999. szeptember 30-i dátumú, a második 2010. február 10., a harmadik 2010. április 29. Ez utóbbi azon a napon történt, amikor az alperes igazolta, hogy a felperes nem áll kezelés alatt a II. r. alperesnél. A február 10-i dátum a perbeli igazolás kiállításának dátuma. Az első ismeretlen eredetű bejegyzés. Álláspontja szerint ebből is megállapítható mind az adatkezelés jogszerűtlensége, mind a jó hírnév sérelme. A téves adatok alapján a felperes személyére vonatkoztatható az a közlés, hogy pszichiátriai kezelés alatt áll, holott ez a valóságnak nem felel meg. A perbeli igazolás szerinti betegség pszichiátriai betegség, mely betegségben szenvedők, így a skizofrén betegek is, jelentős társadalmi előítélettel kénytelenek szembe nézni. A perbeli esetben a felperes ilyen betegségben nem szenved, azonban a csatolt dokumentumok is igazolják, hogy ezt a tényt, az orvosi igazolással szemben, folyamatosan bizonygatni kényszerül. Ez a törekvése általában nem jár eredménnyel, amit igazol a büntetőeljárásban hozott megszüntető határozat tartalma is. Mindez indokolja az igényelt nem vagyoni kártérítést.