A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20637/2013/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 83. §, 348. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 24. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.637/2013/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Németh és Társa Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Németh Mónika Regina ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a személyesen eljárt (I.rendű alperes neve, címe) I. rendű és a Jaczkovics Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Góg Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. február 5. napján kelt 22.P.24.840/2011/11. számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a felperes részéről Pf. 3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy az alperesek a felperes egészségi állapotára vonatkozó valótlan és jogosulatlan adatkezelésével, valamint az I. rendű alperes által ezen adatok jogosulatlan továbbításával sértették meg a felperes jóhírnév és személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési, valamint 40.000 (Negyvenezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

A peres felek a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek az egészségi állapotára vonatkozó jogosulatlan adatkezeléssel, és az I. rendű alperes az adatok jogosulatlan továbbításával megsértették a személyes adatok védelméhez, valamint a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kérte az I. rendű alperes kötelezését arra, hogy nyilatkozat tételével nyújtson elégtételt az elszenvedett hátrányok miatt, míg a II. rendű alperest kérte kötelezni az adatbázisában szereplő, személyére vonatkozó bejegyzés megsemmisítésére, továbbá 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és az összeg után 2010. február 11. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére.

Előadta, hogy a II. rendű alperes alkalmazásában álló I. rendű alperes jogszerűtlenül állított ki 2010. február 10. napján ... kérésére a személyes adatait tartalmazó igazolást, mely szerint kezelésük alatt állt F2000 diagnózissal, mely jelölés a paranoid skizofrénia kódja. A megjelölt betegségben nem szenved, azonban ennek tényét az orvosi igazolással szemben folyamatosan bizonyítania kellett, mivel ... az igazolást az ellene folyó rendőrségi, bírósági eljárásokban felhasználta. Az igazolás kiállításának napján nevezett már nem volt az élettársa, írásbeli kérelmet nem terjesztett elő az I. rendű alperes felé, aki egyébként nem volt a kezelőorvosa sem.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I. rendű alperes védekezésében előadta, hogy a perbeli igazolást a kórház adatbázisában szereplő adatok alapján állította ki. Az igazolást kérő ... arra hivatkozott, hogy krízishelyzetben van és miután a felperesre vonatkozóan nyilvántartott betegség jellemzője az agresszivitás, a változó állapot, az esetleges veszélyhelyzetek kezelése érdekében került sor az igazolás kiadására. Utóbb a felperes kérésére igazolást állított ki arra vonatkozóan is, hogy kezelése alatt nem állt és tőle elnézést kért. Álláspontja szerint jóhiszeműen járt el, őt a kérelmező megtévesztette.

A II. rendű alperes védekezése szerint abban az esetben, ha a számítógépes rendszerben a felperes személyi adataival nyilvántartott diagnózis valós, a jóhírnév megsértése nem állapítható meg. Az egészségügyi adatkezelés megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelem jogalapját nem vitatta, azonban hivatkozott arra, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kezelőorvos a rendelésen nem tudja ellenőrizni az életközösség fennállását. Miután a felperes adatait ... ismerte, az I. rendű alperes joggal tételezhette fel, hogy jogosult az adatkérésre. Kárenyhítési kötelezettségének eleget tett, amikor utóbb igazolást állított ki arról, hogy a felperes kezelés alatt nem állt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes esetleges kárai az alperesi magatartással nem állnak okozati összefüggésben, tekintettel arra, hogy azok ... magatartására vezethetők vissza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogait, ezen belül a jóhírnevét, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogait.

Kötelezte az I-II. rendű alperest, hogy magánlevélben, közösen kérjenek elnézést a felperestől a jogsértés miatt, 15 napon belül.

Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül az adatbázisában a felperesre vonatkozó és jelen eljárással érintett valótlan adatokat semmisítse meg.

Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, valamint ezen összeg után 2010. február 11-től a kifizetésig járó és a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező összegű kamatait.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy a le nem rótt 120.000 forint illetéket az állam viseli, valamint egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a Ptk. 75. § (1) bekezdésében, a 78. § (1)-(2) bekezdésében, a 83. § (1), (2), (3) bekezdésében, a 84. § (1) bekezdésében, a 348. §-ában; a perbeli időszakban hatályos 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 2. b) pontjában, 18. § (1)-(2) bekezdésében; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény perbeli időszakban hatályos 25. § (1), (2), (3), (4) bekezdésében, 24. § (9) bekezdésében, (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozott.

Rögzítette, hogy sem a pert megelőzően, sem az eljárás során nem vitatta a II. rendű alperes azt, hogy adatbázisában a felperesre vonatkozóan téves adatok szerepeltek, melyeket az alkalmazásában álló I. rendű alperes jogosulatlanul adott ki. A téves adatkezelés tényét ... tanú vallomása is megerősítette, bár azt nem sikerült tisztázni, hogy a téves adatok miként kerültek a kórház adatbázisába, azonban ez a II. rendű alperes felelősségét nem befolyásolta. A Ptk. 83. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelem jogalapja ekként nem volt vitás, az ott és a 84. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott objektív jogkövetkezmények alkalmazását a felperes joggal igényelte.

Megállapította, hogy a téves adatkezelés a felperes jóhírnevét is sértette. Köztudomású tényként elfogadhatónak tartotta, hogy ha valakiről valótlanul azt állítják, hogy súlyos pszichiátriai betegségben szenved, az számára negatív megítélést eredményez.

Nem fogadta el az alperesek azon védekezését, miszerint az I. rendű alperes az egyébként téves adatokat jogszerűen adta ki ... részére. Az I. rendű alperes ugyanis semmilyen módon nem győződött meg arról, hogy az ő elmondásának megfelelő állapotban van a felperes, ezért indokolt az igazolás kiállítása. Önmagában az Eütv. 25. § (3) bekezdés b) pontja szerinti indokot az egyszerű szóbeli elmondás nem alapozhatja meg. Figyelemmel volt arra, hogy az I. rendű alperes sem a felperest, sem ...ot személyesen nem ismerte, körülményeikkel nem volt tisztában, egymáshoz fűződő kapcsolatukról, a felperes egészségi állapotáról egyáltalán nem győződött meg. Az Eütv. 24. §-ában meghatározott írásbeli kérelem benyújtására nem került sor. Mindezekre figyelemmel a felperes keresetét megalapozottnak találta.