A Kecskeméti Törvényszék P.20735/2007/12. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 213. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §] Bíró: Maróti Rozália

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

11.P.20.735/2007/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Tomor Attila ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Mocsai Sándor ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen végrendelet érvénytelenségének a megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

RÉSZÍTÉLETET:

A megyei bíróság megállapítja, hogy néhai AB 2006. augusztusában kelt írásbeli magánvégrendelete érvényes.

A részítélet ellen 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a per költségviselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 (Kettőszázezer) forintot, vagy a kereseti (viszontkereseti) kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet.

Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú tanács elnöke hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS:

A megyei bíróság néhai AB 2006. augusztusában kelt végrendelete, dr. XY közjegyző 5115.Kjö.468/2006. számú hagyatéki iratai, a peres felek előadása, DF, GH, IJ tanúk vallomása és a per egyéb iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Néhai AB 2006. októberben napján halt meg. A felperes a néhai túlélő házastársa, az alperes pedig a fia. Az örökhagyó 2006. augusztusában kelt írásbeli magánvégrendeletet hagyott hátra, melyben a kizárólagos tulajdonaként megjelölt k-i L helyrajzi számú ingatlant 1/2 részben a felperesre, 1/2 részben az alperesre hagyta azzal, hogy a teljes ingatlanra a felperes javára holtigtartó haszonélvezeti jog kerüljön bejegyzésre.

A hagyatéki eljárásban a felperes alaki hiányosságra hivatkozva nem fogadta el az örökhagyó végrendeletének érvényességét. Dr. XY kecskeméti közjegyző az 5115/Kjö.468/2006/3. számú hagyatékátadó végzésével, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Pkf.20.757/2007/2. számú végzésével a k-i L helyrajzi számú tanya, szántó K, M szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét ideiglenes hatállyal adta át a felperesnek mint törvényes örökösnek az alperes özvegyi jogával terhelten, míg a fennmaradó 1/2 tulajdoni illetőség vonatkozásában a hagyatéki eljárást függőben tartotta.

A felperes keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az örökhagyó végrendelete érvényes, valamint, hogy a hagyaték tárgyaként megjelölt ingatlan 1/2 - ed részben a tulajdonát képezi házastársi közös vagyon jogcímén.

Az alperes a felperes kereseti kérelmének az elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy a néhai végrendelete alakilag hibás, ezért érvénytelen. Nem tartalmazza ugyanis a végrendelet 3. oldala az örökhagyó aláírását, valamint a végrendeleten a végrendeleti tanúk szignója nem pedig aláírása szerepel.

Egyben viszontkeresetet terjesztett elő, melyben kérte annak megállapítását, hogy a hagyaték tárgyaként megjelölt k-i L helyrajzi számú ingatlanon lévő felépítmény a tulajdonát képezi, így azt mellőzni kérte a hagyatékból, továbbá korlátozni kérte a felperes özvegyi jogát is ugyanezen ingatlan földterületére.

A végrendelet érvényességének megállapítása iránti kereseti kérelem alapos.

A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdésének b/ pontja szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényes akkor, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják.

Ugyanezen szakasz második bekezdése értelmében a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.