A Szegedi Ítélőtábla Pf.20402/2008/2. számú határozata végrendelet érvényességének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 36. §, 54. §] Bírók: Rakita Zsuzsanna, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.402/2008/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Tomor Attila ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Mocsai Sándor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen végrendelet érvényességének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. április 21. napján kelt 11.P.20.735/2007/12. számú részítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

R É S Z Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatja és a néhai /örökhagyó neve/ örökhagyó 2006. augusztus 25. napján kelt írásbeli magánvégrendelete érvényességének megállapítására irányuló keresetet elutasítja.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a 2006. október 9. napján elhalálozott /örökhagyó neve/ örökhagyó házastársa, az alperes az örökhagyó korábbi házasságából született gyermeke. A néhai a 2006. augusztus 25. napján kelt három különálló lapból és három oldalból álló írásbeli magánvégrendeletének első oldalán a ... helység ... hrsz. alatt nyilvántartott ... m2 területű tanya és szántó megjelölésű ingatlanról úgy rendelkezett, hogy annak ½ részét a felperes, a további ½ részét az alperes örökölje és a teljes ingatlan kizárólagos holtig tartó használatára a felperes legyen jogosult, az ingatlan értékesítése esetén pedig a vételárból a felperest 40 millió forint illesse meg házastársi közös vagyonként. A második lap és oldal tartalmazza, hogy a három számozott oldalból és négy pontból, továbbá a tanúk nyilatkozatából álló végrendelet az örökhagyó végakaratát tükrözi, aki azt az okiratszerkesztő ügyvéd és két tanú együttes és folyamatos jelenlétében írta alá. A harmadik különálló lapon a végrendeleti tanúk nyilatkozata szerepel, amely szerint az örökhagyó belátási

- 2 -

képességének birtokában befolyásmentes körülmények között rendelkezett az általuk tanúként aláírt végrendeletben foglaltak szerint. Ez az oldal tartalmazza továbbá a tanúk személyi adatait, és nevük nyomtatott betűvel történt leírását. Néhai /örökhagyó neve/ a végrendelet harmadik lapját nem írta alá.

Az örökhagyó halálát követően a hagyatéki eljárásban az alperes a végrendelet alaki érvénytelenségére hivatkozott. Az eljárt közjegyző a hagyatéki ingatlant törvényes öröklés jogcímén ideiglenesen az alperesnek adta át a felperes özvegyi jogával terhelten, arra hivatkozva, hogy az örökhagyó nem írta alá a végintézkedés minden különálló lapját.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2006. augusztus 25. napján kelt írásbeli magánvégrendelet érvényes, valamint, hogy a hagyatéki ingatlan további ½ része házastársi közös vagyon jogcímén a tulajdonát képezi.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a végrendelet annak alaki hibája miatt érvénytelen. Nem tartalmazza ugyanis a harmadik lap és oldal az örökhagyó aláírását, a végrendeleti tanúk olvashatatlan kézjegye pedig nem tekinthető aláírásnak. Viszontkeresetet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy a ... helység ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon lévő felülépítményt ráépítés jogcímén tulajdonul megszerezte, és kérte a felperes özvegyi haszonélvezeti jogának a korlátozását.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság részítéletében megállapította, hogy néhai /örökhagyó neve/ 2006. augusztus 25. napján kelt írásbeli magánvégrendelete érvényes. Jogi okfejtéséből megállapíthatóan az örökhagyó végrendelete három lapból áll ugyan, de az érdemi rendelkezések az első és második lapon találhatók, amelyeket az örökhagyó, a végrendeleti tanúk és az okiratszerkesztő ügyvéd aláírtak. A második lapon feltüntették a végintézkedés helyét és idejét, továbbá azt, hogy a végrendelet három számozott oldalból és négy pontból áll, amelyet a végrendeleti tanúk együttes és folyamatos jelenlétében írta alá az örökhagyó. A harmadik lap csupán a végrendeleti tanúk adatait és nyilatkozatait foglalja magában. Ezen alaki és akarati kellékek értékelése mellett az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az első és második lap és oldal megfelel a Ptk. 629. § (1) bekezdés b.) pontjában előírt követelményeknek, a több lapból álló végrendelet egyes lapjai ugyanis önálló írásbeli magánvégrendeletnek minősülhetnek, ha az ezeken történt végintézkedés önállóan is megtehető és a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben. Ezért nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az örökhagyó a harmadik lapot nem írta alá. Alaptalannak találta az alperes arra történt hivatkozását, hogy a végrendeleti tanúk szignója található

- 3 -

Pf.II.20.402/2008/2. szám

csupán az okiraton. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie, és nem érvényességi kellék a teljes név aláírása, a kusza vonalvezetésű, betűhiányos aláírás is elfogadható, ha az nem minősül kézjegynek. Bár a végrendelet első és második lapján és oldalán a végrendeleti tanúk aláírása nem olvasható, de az nem csak kezdőbetűket tartalmaz. Az olvashatatlan írásjelek jelen esetben aláírásnak minősülnek, ami a tanúvallomásokból és a végrendelet harmadik lapján és oldalán szereplő aláírásokból kitűnően egyértelműen a végrendeleti tanúktól származik.

Az elsőfokú részítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatását és a végrendelet érvénytelenségének a megállapítását kérve. Jogi okfejtése szerint a perbeli végrendelet harmadik oldalán az örökhagyó aláírása nem szerepel, amely döntő jelentőségű, annál is inkább, mert ezen az oldalon található még egy olyan nyilatkozat, amely a végrendelkezőtől származóként van feltüntetve. Az első és második oldalon elhelyezett aláírások mellől hiányzik a tanúkénti minőségre való utalás, emellett ezek a kézjelek olvashatatlanok, így nem állapítható meg, hogy tanúként kik írták alá a végrendeletet. Az okiratszerkesztő ügyvéd aláírása csupán abból azonosítható, hogy mellette van az ügyvédi bélyegzőlenyomata. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor bizonyítást folytatott le az alaki hiba orvoslására és a végintézkedést érvényesnek találta.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.

A belföldi lakóhellyel rendelkező thaiföldi állampolgárságú felperes és a német állampolgárságú alperes között folyamatban lévő jogvita részítélettel elbírált tárgya az, hogy a német állampolgárként elhunyt /örökhagyó neve/ 2006. augusztus 25. napján kelt írásbeli magánvégrendelete érvényes-e. Mivel egyik peres fél sem magyar állampolgár, s az örökhagyó sem volt az, az ítélőtábla elsődlegesen a joghatóság kérdését vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 54. § (1) bekezdése értelmében az ügyben magyar bíróság eljárhat tekintettel arra, hogy az alperes lakóhelye Magyarországon van, továbbá hogy a jogvitát - a 36. § (2) bekezdés c.) és d.) pontjában foglaltakra figyelemmel - a magyar jog alapján kell elbírálni.