A Fővárosi Törvényszék M.70203/2020/21. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.] Bírók: Bihari Nóra, Nedbál József, Somogyi Sándor

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

4.M. 70.203/2020/21.

A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

a dr. Koczor Péter ügyvéd (S. Nagy és Koczor Ügyvédi Iroda, cím4) jogi képviselő által képviselt

Felperes1 (cím2) felperesnek

dr. Lékó László ügyvéd (Lékó és Társa Ügyvédi Iroda, cím3) jogi képviselő által képviselt

Alperes1 (cím1) alperessel szemben

munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel 15 napon belül fizessen meg a felperesnek kártérítésként elmaradt jövedelem címén 2.817.400.-(kettőmillió-nyolcszáztizenhétezer-négyszáz) Ft-ot és ezen összeg után 2020. július 22. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, 120.636.- (százhúszezer-hatszázharminchat) Ft SZÉP kártya juttatást, valamint 300.000.-(háromszázezer) Ft+ÁFA perköltséget.

Köteles az alperes az állam részére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - az abban megjelölt módon és időben - 176.000.-(százhetvenhatezer) Ft eljárási illetéket megfizetni.

Az ítélet ellen Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának központi ügyfélkapuján keresztül lehet előterjeszteni.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

Indokolás

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a felperes személyes nyilatkozata, az alperesi törvényes képviselő személyes nyilatkozata, valamint a perben becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[1] A felperes 2017. október 9. napján került az alperes alkalmazásába üzletvezető munkakörben az alperes cím5 szám alatt található cipő márka1 cipőket árusító, egymás mellett található két üzletében, amelyek közül az egyik outlet üzlet volt. A felperes felettese törvényes képviselő1 ügyvezető volt. A felperes bruttó 250.000.-Ft-os havi alapbért kapott, amin felül bruttó 60.000.-Ft havi forgalmi jutalékot, valamint 10.000.-Ft összegű SZÉP kártya juttatást.

[2] A felperes 2019. karácsonya előtt december 21. napján dolgozott utoljára, utána szabadságra készült. Az utolsó munkanapon a zárást megelőzően az ügyvezető szóban közölte vele, hogy meg kíván válni a felperestől mivel az online forgalom visszaesett. Ezt követően december 23-án az ügyvezető emailben küldte meg a felperes részére a felmondást, ami indokolást nem tartalmazott csupán annyit, hogy a munkaviszony 30 napos felmondási idővel 2020. január 21-én szűnik meg, a felmondási időre az alperes felperest felmenti a munkavégzés alól.

[3] A felperes a munkaviszony megszüntetését követő naptól álláskeresési járadékot vett igénybe, közben próbált elhelyezkedni. Az álláskeresési járadék letelte után munkaszerződést kötött a testvére tulajdonában álló cég1 kft.-vel adminisztrátor munkakörbe napi 2 órás részmunkaidővel havi bruttó 56.000.-Ft munkabér fizetése mellett.

[4] A felperes 2020. január 21. napján keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, amelyben a munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felmondás nem tartalmazott indokolást sem jogorvoslati kioktatást. Álláspontja szerint a kárenyhítési kötelezettségének eleget tett, ugyanis rögtön álláskeresési járadékért folyamodott, miközben folyamatosan keresett munkát. A covid helyzetre tekintettel nagyon nehéz elhelyezkedni ezért, hogy folyamatos maradjon a biztosítása, a testvére cégénél helyezkedett el adminisztrátori munka végzésére. Pontosított keresetében a felperes az Mt. 82.§ (2) bekezdésére figyelemmel elmaradt alapbér, jutalék és SZÉP kártya juttatás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes perköltséget is igényelt.

[5] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint bár valóban kimaradt az indokolás a felmondásból, de szóban tájékoztatva lett a felperes a valós indokról, miszerint lehetett látni, hogy csökkenni fog a forgalom mivel más cégek is elkezdték forgalmazni a cipő márka1 cipőket.

Az összegszerűség tekintetében is vitatta a keresetben foglaltakat arra hivatkozással, hogy a felperes nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének ugyanis nem tett meg mindent annak érdekében, hogy elhelyezkedjen. A felperes ugyanis igen jó referenciával rendelkezik, kellően talpraesett, ekként talált volna magának hasonló munkát. Ehelyett inkább azt választotta, hogy a testvére cégénél lett bejelentve napi 2 órás részmunkaidőre, amivel az alperesre hárítja a kár megtérítését. Az alperes a máshonnan megtérülő jövedelembe kérte beszámítani azon bérleti díj összegét is, amelyet a felperes kap a munkáltatójától arra figyelemmel, hogy a cég székhelyének egy helyiséget bérbead. Kérte azt is figyelembe venni, hogy a vállalkozás a covid járvány miatt igen nehéz helyzetbe került. Az alperes is igényelt perköltséget.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos