Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31084/2021/5. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit az Mt. kártérítési szabályai alapján lefolytatott bizonyítás eredményeként lehet alkalmazni. A kárenyhítési kötelezettség kapcsán a bizonyítás a munkáltatót terheli, e körben meg kell jelölnie azokat a tényeket, körülményeket, hogy a munkavállaló reálisan milyen jövedelmet érhetett volna el, a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.084/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a S. Nagy és Koczor Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Koczor Péter ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek - a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Lékó László ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 4.M.70.203/2020/21. számú ítélete ellen az alperes 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint külön felhívásra az állam javára 161.400 (egyszázhatvanegyezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a 2021. február 12-én kelt 4.M.70.203/2020/21. számú ítéletében kötelezte az alperest kártérítésként elmaradt jövedelem címén 2.817.400 forint és ennek késedelmi kamata, 120.636 forint SZÉP kártya juttatás és 300.000 forint + Áfa perköltség megfizetésére a felperes javára, valamint 176.000 forint eljárási illeték viselésére.

[2] Az általa megállapított tényállás szerint a felperes 2017. október 9-től állt munkaviszonyban az alperessel üzletvezető munkakörben és munkáját az alperes cím5 alatti két - szomszédos - üzletében végezte. A munkaviszony keretében a felperes havonta 250.000 forint alapbérben, 60.000 forint forgalmi jutalékban és 10.000 forint SZÉP kártya juttatásban részesült.

[3] 2019. december 21-én a zárást megelőzően az ügyvezető közölte a felperessel, hogy az online forgalom visszaesése miatt meg kíván válni tőle. Ezt követően december 23-án e-mailben is elküldte felperesnek a felmondást, amelyben indokolás nélkül mindösszesen annyit rögzített, hogy a munkaviszony 30 napos felmondási idővel, 2020. január 21-én megszűnik és a felperes a teljes időre felmentést kapott a munkavégzés alól.

[4] A felperes 2020. január 22-től álláskeresési járadékot vett igénybe és közben próbált elhelyezkedni. Az álláskeresési járadék letelte után munkaszerződést kötött a testvére tulajdonában álló cég1 Kft-vel adminisztrátor munkakör betöltésére, napi 2 órás részmunkaidővel, havi 56.000 forint munkabérért. Az új munkáltató székhelye a felperes lakóhelye, amelyért a felperes - helyesen - 150.000 forint bérleti díjban részesült.

[5] Az elsőfokú bíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. § (1)-(2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ténykérdésnek tekintette, hogy a felmondásnak indoka nem volt, ezért rögzítette, hogy e körben alperesi állítást vizsgálnia nem kellett, az indok kapcsán szóban közölt tájékoztatás pedig az írásbeli indokolás elmaradása miatt jelentőséggel nem bírt. Megállapította, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt az alperes kártérítési felelősséggel tartozott.

[6] A 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény alapján az anyagi pervezetés körében kioktatta az alperest arra nézve, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatosan a bizonyítás a terhére esik. Nem találta megalapozottnak azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes valójában visszaél a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti helyzettel, holott a referenciájával, kvalitásaival rövid időn belül el tudna helyezkedni.

[7] A felperes által becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a felperes a munkaviszony megszüntetésének másnapjától álláskeresési járadékot igényelt, azaz e körben rögtön intézkedett a végett, hogy ne maradjon ellátás nélkül. Rámutatott, hogy a felperes 2020. február 18-án a cég3 Zrt-nél kétszer személyes találkozón vett részt, azonban ez a pályázata eredménytelen volt. Az aktív álláskeresést alátámasztották a cég4, a cég5., a cég6., valamint a cég7 üzlet vonatkozásában megküldött jelentkezések is. Kifejtette, hogy a felperes az alperesi hivatkozással ellentétben nem járt el felróhatóan azzal, hogy a cég1 Kft-nél helyezkedett el napi 2 órás részmunkaidőben, mivel igazolta azt, hogy azt megelőzően is állást keresett és ezt jelenleg is megteszi és mindez a kárenyhítési kötelezettség megszegésének sem minősül. Nem számította be a máshonnan megtérült jövedelembe a cég1 Kft által a felperes részére ingatlana bérbeadásáért fizetett bérleti díj összegét, ugyanis abban nem munkavégzéssel összefüggésben részesül a felperes és a bérleti jogviszony már 2018. június 1-től létesült, amely korábbi, mint az új munkaviszony kezdete.

[8] A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésénél utalt a BH2020.4.119. számú döntésre és hangsúlyozta, hogy amennyiben munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keres, az a kárenyhítési kötelezettség aktív teljesítésének minősül. A felperes által becsatolt álláskeresés kapcsán keletkezett levelezésekből megállapította, hogy a felperes eladó munkakörben igyekezett állást találni, állásinterjúkon vett részt és mérlegelte azt a körülményt is, hogy a koronavírus okozta pandémia gazdasági visszaesést okozott, amely azzal jár, hogy nehezebb ebben a munkakörben elhelyezkedni.

[9] Az összegszerűség tekintetében elfogadta a felperes számításait és az alapbér, valamint a jutalék figyelembevételével számított 3.779.814 forint elmaradt jövedelemből megtérült jövedelemként levonásba helyezte az álláskeresési járadék és munkabér összegét, amely 962.414 forintot tett ki, ezek különbözete, azaz 2.817.400 forint jár a felperesnek elmaradt jövedelem jogcímén, valamint a 120.636 forint összegű SZÉP kártya juttatás is. A 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 8. pontja alapján határozott középarányos időponttól a késedelmi kamatról.

[10] A pertárgy értékét 2.938.036 forintban állapította meg és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. § (1)-(2) bekezdése, valamint 83. § (2) bekezdése alapján marasztalta a pervesztes alperest a felperes perköltségében. Ennek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (6) bekezdése szerint mérsékelt összegben számította, melynek mérlegelése kapcsán figyelemmel volt az ügy kevésbé bonyolult megítélésére, a megtartott tárgyalások számára és a beadott előkészítő iratok mennyiségére. Az alperest a pertárgyérték figyelembevételével az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint számított illeték viselésére is kötelezte.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!