A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20815/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. § (2) bek., 3. §, 23. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:44. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek., (2) bek.] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

A határozat elvi tartalma:

Adott esetben a felperes neve és a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás ténye olyan, a tárgybeli cikkel érintett közüggyel kapcsolatos személyes adat, amely ezen közügy megvitatása érdekében nem tekinthető önkényes, indokolatlan nyilvánosságra hozatalnak. Ha a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik, a magánérdek háttérbe szorul, az érintett félnek tűrnie kell a magánéletébe történő beavatkozást. (PK. 14. számú állásfoglalás, 2016/679/EU Európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 2. cikk (1) bekezdés, 4. cikk 1. és 2. pont, 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 10. cikk, 17. cikk (1) bekezdés d) pont, 85. § (2) és (3) bekezdés)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.815/2021/4.

A felperes:

felperes, felperes címe

A felperes képviselője:

Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Szabados Gergő ügyvéd

Az alperes:

alperes, alperes címe

Az alperes képviselője:

Dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd,ügyvéd címe

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.22.150/2020/15.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint elsőfokú perköltséget.

Mellőzi az alperest elsőfokú illeték megfizetésére kötelező rendelkezést.

A felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 60.000 (hatvanezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott portál portálon dátum napján közzétett "cikk címe" című cikkben közölte a felperes bűnügyi személyes adatát, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül törölje a cikkből a felperes nevét, továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forint sérelemdíjat, valamint ez után 2020. május 6. napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Akként rendelkezett, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik.

Kötelezte a felperest és az alperest, hogy személyenként 30.000-30.000 forint eljárási illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

[2] Ítéletének indokolásában idézte a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK. irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU Európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 2. cikk (1) bekezdésében, 4. cikk 1. és 2. pontjában, 10. cikkében, 17. cikk (1) bekezdés d) pontjában, az Információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. § (2) bekezdésében, 3. § 4. pontjában és 23. § (1) bekezdésében, a Ptk. 2:42. § (1) bekezdésében, 2:52. § (1)-(3) bekezdéseiben, a PK 14. számú állásfoglalásban foglaltakat, utalt a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban és a 6:48. §-ában írtakra.

[3] Megállapítása szerint a felperes a szó köznapi értelmében nem minősül közszereplőnek, ugyanakkor a perbeli esetben jelentősége van az adott ügy megítélésének (közügy), valamint annak, hogy a felperes közvagyonnal is kapcsolatba került, így rá emiatt alkalmazható a közszereplőkre irányadó szabályozás. Ugyanakkor az alperes - a GDPR hivatkozott rendelkezései alapján - nem jogszerűen kezelte a felperes bűnügyi személyes adatait. A bűnügyi személyes adat a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően, a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Ez alapján az alperesnél kellene fennállnia a jogos érdeknek, azonban önmagában az újságírási célú felhasználás nem meríti ki ezt, már csak azért sem, mert a cikk nagy része olyan adatokat tartalmaz, amelyek nem köthetőek a felpereshez. Az alperes által hivatkozott kúriai döntés alapján (Pfv.IV.20.900/2017/10.) a teljes név közlése nem minősül minden esetben jogsértőnek, így nem jogszerűtlen, ha az érintett neve egyébként kikövetkeztethető; valamint, ha a közlés hitelességének is fontos eleme lehet. Azonban ez nem mentesíti az alperest a jogszerű adatkezelés alól, azaz, ha az adatkezelése nem felel meg az erre irányadó jogszabályoknak, úgy nem hivatkozhat a teljes név közlése körében a kúriai döntésben írtakra.