A Fővárosi Törvényszék P.22150/2020/15. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.] Bíró: Kovács András Tamás

Fővárosi Törvényszék

33.P.22.150/2020/15.

A Fővárosi Törvényszék

a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Szabados Gergő; ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek -

a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott portál portálon 2020. március 6. napján közzétett "cikk címe" című cikkben közölte a felperes bűnügyi személyes adatát ezzel, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül törölje a cikkből a felperes nevét.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000,- (Ötszázezer) forint sérelemdíjat, valamint ez után 2020. május 6. napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság akként rendelkezik, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 30.000,- (Harmincezer) forint eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 30.000,- (Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, tanú1 tanú vallomása, valamint az egyéb írásbeliségek alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes magánszemély, akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi Bűnügyi Igazgatósága előtt.

[3] Az alperes a kiadója a portál internetes portálnak.

[4] A portál internetes portálon 2020. március 6. napján "cikk címe" címmel cikk jelent meg, melynek a 3. pontja "cikk alcíme" alcím alatt az alábbiakat tartalmazta:

[5] "felperes ellen tavaly indult eljárás 2 milliárd forintos költségvetési csalás ügyében. Az üzletember a városházi források szerint a polgármester mentora, és jó barátja. Ezen kívül az őrző-védő cégei biztosítják az összes önkormányzati ingatlant a városban. Nem kevés pénzért. Nagy egyfajta helyi személyként üzemel. Ő alapította azt az egyesületet, aminek álcájával a párt elindult tavaly az önkormányzati választáson. Az egyesület pedig pont abba a lakásba van bejegyezve, ahol most házkutatást tartottak a 2 milliárdos csalás miatt. Ha a vád beigazolódik, akkor 20 évet is kaphat a mentor."

[6] Az alperes a felperes bűnügyi személyes adatainak a kezeléséhez, illetve a felperes személyes adatainak a kezeléséhez a felperes hozzájárulását nem kérte, ilyet a felperes nem is adott számára.

[7] Az alperesi cikk miatt a felperessel szembeni büntetőeljárás ténye a felperes lakókörnyezetében széles körben ismertté vált. A felperessel addig közvetlen kapcsolatot ápolók egy része a felperessel megszakította az érintkezést.

[8] A felperes 2020. március 18. napján felszólító levelet küldött az alpereshez, melyben kérte az személyes adatainak törlését, illetve sérelemdíj megfizetését. Az alperestől a felperesi felszólító levélre válasz nem érkezett.

[9] A felperes ezt követően fordult a bírósághoz, és keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett portál internetes portálon 2020. március 6. napján közzétett "cikk címe" című cikkében közölte a felperes nevét, illetve a vele szembeni büntetőeljárás tényét, a felperes személyes adatait jogellenesen kezelte. Kérte továbbá, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett portál internetes portálon 2020. március 6. napján közzétett a "cikk címe" című cikkében közölte a felperessel szembeni büntetőeljárás tényét, megsértette a felperes magánéletvédelméhez való jogát.

[10] Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy 15 napon belül törölje a fenti cikkből a felperes nevét, valamint a vele szembeni büntetőeljárásra való utalást. Ezen felül kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- forint sérelemdíjat, és ennek 2020. március 6. napjától a késedelmi kamatát.

[11] Ezen felül perköltség megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében egyrészt hivatkozott az Alaptörvény IX. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében foglaltakra, valamint a Ptk. 2:44. §-ában írtakra. Továbbá felhívta az Smtv. 4. § (1) és (3) bekezdését, valamint az Smtv. 10. §-át. Utalt továbbá az Európai parlamenti és tanácsi 2016. évi április 27-i 2016/679/EU rendeletre (GDPR). Felhívta annak 6. cikk (1), és 85. cikk (1), (2) bekezdésében foglaltakat. Kiemelte, hogy a felperes közszereplő, mivel maga a cikk is közüggyel kapcsolatos. Utalt e körben az EJEB Thorgeirson kontra Izland ügyre, azaz ha az adott közérdekű kérdés magánszemélyeket is érint akkor utóbb ebben az esetben a magánszemélyek tűrésküszöbének is emelkednie kell. Utalt továbbá a 7/2014. (III.7.) AB határozat (30)-(30) bekezdéseire. Hivatkozott arra az alperes, hogy a felperes ellen a cikk megjelenését megelőző évben kétmilliárd forintos költségvetési csalás ügyében büntetőeljárás indult, e tény valóságát a felperes keresetében kifejezetten el is ismerte. Az alperes álláspontja szerint az a tény, hogy a felperessel szemben a nyomozóhatóság alapos gyanúja alapján különösen jelentős összegre elkövetett, a költségvetést megkárosító bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, a közpénzek közvetlen érintettségére tekintettel önmagában is kiemelkedő jelentőségű közügy. Hozzátette, hogy a felperes ráadásul a békéscsabai polgármester bizalmasa, és ő alapította azt az egyesületet, ami a választáson jelölteket indított, valamint őrző-védő cégei jelentős közpénzhez jutnak. A büntetőeljárásról való tájékoztatás jogszerűsége tekintetében kiemelte a Pk. 14-ben foglaltakat, azaz, hogy a büntetőeljárás bármely szakaszáról beszámolhat a sajtó, melyben annyi a követelmény, hogy az összhangban álljon az adott eljárás aktuális állásával, és ne tartalmazzon előzetes ítéletmondást, vagyis tartsa tiszteletben az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét (Pfv.IV.20.900/2017/10. 60. bekezdés). Ugyanezen kúriai döntésre utalva kiemelte, hogy a személyiségi jogi szempontból a büntetőeljárás adatainak valós közlése esetén önmagában a teljes név közlése nem minősül jogsértőnek, figyelemmel arra is, hogy az érintett neve a leírt tisztségekből önmagában is kikövetkeztethető. A név feltüntetése egyébként a közlés hitelességének is fontos eleme lehet. Az adatkezelés jogszerűsége körében kiemelte, hogy a felperes nevét és az ellene indult büntetőeljárás tényére vonatkozó, a támadott cikkben szereplő személyes adatait a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdekből kezeli. A jogos érdek, mint minden közügyek megvitatásával és közpénzek felhasználásával szorosan összefüggő, a közéleti vita lefolytatásához nem nélkülözhető személyes adat tekintetében a közvélemény egészének és tagjainak a közügyek szabad és tájékozott megvitatásához fűződő jogos érdeke, valamint az alperesnek, mint médiaszolgáltatónak a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága által is védett, a tájékoztatáshoz fűződő jog érdeke. Utalt továbbá a GDPR 85. cikkére is, azaz, hogy a személyes adatok GDPR szerinti védelméhez való jogot a tagállamok, így Magyarország is köteles a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal összeegyeztetni. Az Infotv. 2. § (2) bekezdésére valamint az Infotv. 5. § (7) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a bűnügyi személyes adat kezelésére a törvény, nemzetközi szerződés, vagy az EU kötelező jogi aktusa vonatkozik, eltérő szabályozás híján pedig a különleges adatok adatkezelési szabályait kell alkalmazni. Az alperesi álláspont szerint a cikkben közölt adatokra, így a büntetőeljárás tényére, és annak a felperes személyéhez kapcsolására az Alaptörvény IX. cikk (1), (2) bekezdésének rendelkezései, a Ptk. 2:44. §-a, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke és az ezekre épülő strasbourgi, magyar alkotmánybíróság és rendesbírósági gyakorlat irányadó. Ez egyben kizárja az Infotv. 5. § (7) bekezdésében kifejezetten szubszidiárius szabályként rögzített rendelkezések alkalmazhatóságát. Hivatkozott arra, hogy az Infotv. felperes által hivatkozott 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi személyes adattal kapcsolatos jogsértő adatkezelés esetére a 23. § (1) bekezdés a bírói utat biztosítja, míg a (2) bekezdés a bizonyítási teherről rendelkezik. Azonban az ügyben az alperes álláspontja szerint nem bírnak olyan tartalommal, aminek alapján az adatkezelés jogellenessége megállapítható lenne. A jogsértés hiányára tekintettel álláspontja szerint nincs helye a felperes által kért szankciók alkalmazásának. Az alperes is terjesztett elő perköltség iránti igényt.