A Fővárosi Törvényszék P.23628/2017/20. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, (2) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, (4) bek., 328. §, (1) bek., 329. §, (1) bek., 339. §, (1) bek., 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 39. §, 2011. évi CXXV. törvény 27. §, (10) bek.] Bíró: Megyes Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/20.

A Fővárosi Törvényszék

a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kardos Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Detvai Lúcia ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

r é s z- és k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes felelősséggel tartozik a felperesnek a cég neve Kft. által 2011. október 31. napján üzemeltetett pénznyerő automaták üzemeltetése megszűnéséhez kapcsolódó elmaradt haszonból eredő kár megtérítéséért.

A bíróság a felperes fentieket meghaladó keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000,-(kétszázezer)Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, ellenkező esetben a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést.

Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, tárgyaláson dönt a másodfokú bíróság. Kivételesen a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve amennyiben a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésére bocsátott okiratok, a felek előadásai, 1-es tanú és 2-es tanú tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A cég neve Kft. [a továbbiakban: kft.] 1992. november 30. napján jött létre, kizárólagos tevékenysége szerencsejáték, fogadás, ezen belül pénznyerő automaták üzemeltetése volt. A kft. tulajdonosa a 2-es cég neve Zrt. [a továbbiakban: a kft. tulajdonosa] volt.

Az 1991. augusztus 16. napján hatályba lépett szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény [a továbbiakban: Szjtv.] alapján pénznyerő automatát csak játékkaszinó, továbbá kizárólag e célból alapított olyan gazdasági társaság működtethetett, amely 100%-ban magyar tulajdonban volt. Pénznyerő automatát gazdasági társaság kizárólag játékteremben üzemeltethetett, pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem volt kiadható engedély. A pénznyerő automata játékadója automatánként a havi tiszta játékbevétel 40%-a, míg a játékteremben üzemeltetett játékautomata játékadója a játékautomata működtetése által elért bevétel 25%-a volt.

Az Szjtv.-t 1995. június 30-i hatállyal módosító 1995. évi XLVIII. törvény rendelkezése szerint pénznyerő automata csak játékkaszinóban vagy - kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által - játékteremben volt üzemeltethető; a törvény a továbbiakban a pénznyerő automatákat és a játéktermeket is I. és II. kategóriájúra osztotta. A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonötezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tízezer forint volt. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kellett megfizetni.

Az Szjtv.-t 2005. november 1-jei hatállyal módosító 2005. évi LXXXIV. törvény alapján a pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 100 000 forint volt.

Az Szjtv.-t 2006. augusztus 1-jei hatállyal módosító 2006. évi LXI. törvény az elektronikus kaszinó szabályozását vezette be. A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 100 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 120 000 forint volt.

A kft. a fenti jogszabályi háttérrel 2011 októberében 146 darab játékhelyet üzemeltetett.

Az Szjtv.-t 2011. november 1-jei hatállyal módosító 2011. évi CXXV. törvény [a továbbiakban: Mód1.] alapján a pénznyerő automata tételes játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 700 000 forint volt, továbbá a pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles volt, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot elérte vagy meghaladta. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a volt. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kellett a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata volt üzemeltethető, míg az elektronikus kaszinóban szerver alapú pénznyerő automata is üzemeltethető volt.

Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig voltak érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint voltak üzemeltethetők. A szerver alapú pénznyerő automata esetén a szerencsejáték szervező mentesült a fentiekben meghatározott százalékos mértékű játékadó megfizetésének kötelezettsége alól, helyette a tiszta játékbevétel 33%-nak megfizetésére volt köteles.

Az Szjtv. felhatalmazást adott az államháztartásért felelős miniszternek arra, hogy a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezhette.