30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás

a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggő rendőri tevékenység egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervére (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre;

c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra;

d) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;[1]

e) a rendőrkapitányságokra;

f) a határrendészeti kirendeltségekre.

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) előítélet-indikátorok: olyan tények vagy objektív körülmények, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el;

b) előítélet-indikátorok listája: az előítéletes indítékkal elkövetett gyűlölet-bűncselekmények felismerésében és bizonyításában nyújt segítséget, bármely elem megléte önmagában az előítéletes indítékot nem bizonyítja, azonban már egy előítélet-indikátor észlelése is indokolja a nyomozás előítéletes indíték vizsgálatára történő kiterjesztését;

c) gyűlölet-bűncselekmény: a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a közösség tagja elleni erőszak, a közösség elleni uszítás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelkép használata, továbbá minden olyan személy vagy vagyon elleni bűncselekmény, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött az áldozat, a helyszín vagy a tárgy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása áll, amely a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága;

d) gyűlöletcsoport: olyan szervezett, formális vagy informális csoport, amely a gyűlöletre alapozva valamely ideológia nevében szóbeli, szimbolikus vagy fizikai agressziót valósít meg, vagy erre hív fel, emberek meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása miatt, amely a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága;

e) gyűlölet motiválta incidens: olyan előítélet-motivált cselekmény, amellyel az elkövető nem valósít meg büntető törvénykönyvi tényállást.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A rendőr eljárása során valamennyi bűncselekmény esetén köteles mérlegelni az előítéletes indíték esetleges jelenlétét. Ha a bűncselekménnyel összefüggésben előítélet gyanúja merül fel, úgy a nyomozó hatóságnak a tényállás felderítése során figyelmet kell fordítani az előítéletes indíték megállapíthatóságának tisztázására.

4. Ha az elsődleges adatok alapján gyűlölet-bűncselekmény gyanúja állapítható meg, a büntetőeljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozat, valamint - az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nyilvánosságra kerülése esetén - az áldozattal azonos, a gyanúsított előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok irányában olyan tartalmú üzenet közvetítésére, amely szerint a gyűlölet-bűncselekmények minden esetben kivizsgálásra kerülnek.

5. A gyűlölet motiválta incidens gyanúja esetén a potenciálisan veszélyt jelentő helyzet közömbösítése, illetve az előítéleten alapuló bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében a rendőr köteles soron kívül megtenni a feladatkörébe tartozó intézkedéseket, a feladatkörén esetlegesen túlmutató intézkedéseket pedig köteles a döntésre jogosultnál kezdeményezni.

6. A gyűlölet motiválta incidensek vagy gyűlölet-bűncselekmények érintettjei előtt a rendőr nem tehet - akár tagadó, akár megerősítő - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt-e.

7. Az intézkedő rendőr az áldozattal nyugodt, objektív és a szakszerűség keretein belül az áldozatot támogató kommunikációt köteles folytatni. A rendőr az áldozat viselkedésével, kultúrájával, származásával, közösségével kapcsolatban nem jeleníthet meg személyes értékítéletet, köteles tartózkodni a sztereotip, előítéletet hordozó vagy az áldozat hibáztatására utaló szavak és kifejezések használatától.

8. Gyűlölet motiválta incidens felmerülése esetén a helyszíni intézkedésről készült rendőri jelentésben rögzíteni, valamint a büntetőeljárás során vizsgálni kell a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő alábbi előítélet-indikátorokat:

a) a sértett vagy más tanú észlelése, véleménye, különös tekintettel az esetleges szégyenérzetből fakadó sértetti elfedésre;

b) a gyanúsított jellemzői, megjelenése, megnyilvánulása a cselekménnyel összefüggésben, különösen az általa használt többletelemet hordozó gesztusok, általa viselt ruházat, alkalmazott verbális megnyilvánulások;

c) a gyanúsított és a sértett közötti vélt vagy valós csoportkülönbség, amely kiterjedhet a sértett érdekében fellépő vagy hozzá tartozó személyekre is;

d) a sértett megjelenése, viselkedése, így jellemzően az általa preferált/megválasztott helyszín, az általa használt idegen nyelv vagy akcentus, faji, vallási hovatartozást szimbolizáló ruházat;

e) a gyanúsított előítéletes beállítottsága, amelyre utalhatnak általa látogatott programok/rendezvények, preferált zenekarok, olvasmányok, közösségimédia-felületek;

f) szervezett gyűlöletcsoportok részvétele, amelyre utalhat a gyanúsítotti csoport szimbolikáját hordozó megjelenése, gesztusai, illetve a csoport maga (elkövetésben való szerepvállalással);

g) a cselekmény helyszíne, amely utalhat a sértett közösségi hovatartozására, vagy köthető korábban elkövetett gyűlölet-bűncselekményhez;

h) a cselekmény időpontja, amely kapcsolódhat a sértetti közösség ünnepeihez, rendezvényeihez vagy a gyanúsított által preferált történelmi eseményekhez;

i) az erőszak mértéke, módja, eszköze, elsősorban annak eltúlzott vagy különösen megalázó, öncélú vagy szimbolikus eszközökkel kivitelezett módja;

j) a nyilvánosság, amely elsősorban az elkövetői üzenetet hivatott közvetíteni;

k) más indíték hiánya, így különösen ismeretlen sértett előzmény nélküli bántalmazása, megalázása.

9. A helyszínen intézkedő rendőr általános intézkedési kötelezettségén túl

a) biztosítja az áldozatok, a szemtanúk, valamint a gyanúsítottak biztonságát;

b) az előélet-indikátorok alapján azonosítja, és jelentésében kellő részletességgel rögzíti az összes olyan bizonyítékot, amely az előítélet-motiváció jelenlétére utalhat;

c) megállapítja és rögzíti az áldozat, a tanúk és a gyanúsítottak személyazonosságát, lehetőség szerint védve a tanúk és az áldozat anonimitását;

d) jelentésében rögzíti a korábbi hasonló cselekmények előfordulását a bűncselekmény elkövetésének környezetében, valamint az áldozat vagy a vele azonos, az elkövetett cselekmény előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen esetlegesen korábban elkövetett cselekményt, a helyszínen lévők megjelenését, példálózó jelleggel a viselkedésüket, szószerinti kijelentéseiket, nonverbális megnyilvánulásaikat;

e) az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával kellő mértékű tájékoztatást ad az áldozatnak a rendőri intézkedés menetéről, a Rendőrséggel történő kapcsolattartás lehetőségeiről;

f) a gyűlölet-bűncselekmény gyanúját jelenti a tevékenységirányítási központnak.

10. A szolgálatparancsnok

a) szolgálata megkezdésekor tájékozódik azon releváns információkról, amelyek az érintett rendőri szerv illetékességi területén gyűlölet-bűncselekmény elkövetésére utalhatnak;

b) a bűncselekmény helyszínén intézkedő alárendelt rendőri állomány irányítása során kiemelt figyelmet fordít az előítélet-indikátorok feltárására;

c) feltételezett gyűlölet-bűncselekmény esetén a már rendelkezésre álló elsődleges adatok alapján tájékoztatja a helyszíni intézkedést lefolytató rendőri állományt a feltárandó előítélet-indikátorokról, utasítást ad azok feltárására és jelentésben történő részletes rögzítésére, amelynek megtörténtét a parancsnoki revízió során ellenőrzi;

d) bűncselekmény helyszínén észlelt előítélet-indikátorok esetén intézkedik azok lehetőség szerint fényképpel vagy hang- és képfelvétellel történő rögzítésére;

e) beszámoltatás során köteles a helyszínen foganatosított intézkedésnek a jelen utasítás szerinti szakszerűségéről is meggyőződni.

11. A büntetőeljárás során a rendőr

a) feltárja és részletesen dokumentálja az előítélet-indikátorokat, a cselekmény motivációjára utaló jeleket és bizonyítékokat;

b) kiemelt hangsúllyal vizsgálja az áldozat különleges bánásmódra való igényét;

c) az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával tájékoztatja az áldozatot a nyomozás menetéről, a nyomozó hatósággal történő kapcsolattartási lehetőségekről;

d) a tanúkihallgatások során vizsgálja és rögzíti az áldozat és a tanúk észlelését a gyanúsított esetleges indítékára vonatkozóan;

e) a tanúk felkutatása céljából a közösség bevonásával szükség esetén felhívást tesz közzé;

f) együttműködik más bűnüldöző szervekkel a gyűlölet-bűncselekmény jellemzőinek és a gyűlöletcsoportok esetleges érintettségének feltárása érdekében;

g) feltárja az áldozat és a gyanúsított közötti különbségeket, ideértve a gyanúsított által vélt vagy valós különbséget, az adott környéken elkövetett hasonló eseményeket, az esemény egybeesését a támadott tulajdonsághoz kapcsolódó valamely ünneppel vagy különleges jelentőségű dátummal;

h) szükség szerint nyílt forrású adatgyűjtést végez az Interneten a gyanúsított előítéletére vonatkozóan;

i) a gyanúsított tartózkodási helyén, ismeretségi körében adatgyűjtést végez a gyanúsítottnak az általa támadott közösséghez fűződő viszonyával kapcsolatban;

j) intézkedik minden olyan, a gyanúsított birtokában lévő bizonyíték dokumentálására, szükség szerint lefoglalására, amely a gyanúsított esetleges előítéletét alátámaszthatja;

k) az áldozatnak tájékoztatást ad a rendelkezésre álló, az állam és a civil szervezetek által nyújtott, az áldozat védelmét és támogatását biztosító lehetőségekről;

l) értesíti a gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartóját a büntetőeljárás megindításáról.

12. Az eljárás során a különleges személyes adatra vonatkozó kérdés az eljárásban érintetteknek feltehető, és az arra adott válasz jegyzőkönyvezhető, ha az a konkrét ügy megítélése szempontjából releváns tény bizonyítása céljából szükséges, valamint a tény kiderítéséhez elengedhetetlen, és arra alkalmas. A rendőr intézkedése, eljárása során az áldozat méltóságát, szükségleteit és érzékenységét szem előtt tartva kizárólagosan az esemény feltárása és bizonyítása céljából és csak a szükséges és elengedhetetlen mértékben rögzíti a támadott vélt vagy valós tulajdonságot.

13. Minden rendőrkapitányságon mentort kell kijelölni a gyűlölet-bűncselekmények felismerésének elősegítése céljából, akinek személyéről és elérhetőségéről a rendőrkapitányság állományát tájékoztatni kell.

14. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályon egy fő országos szakvonalvezetőt kell kijelölni. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon legalább egy fő területi gyűlölet-bűncselekmény szakvonaltartót kell kijelölni, akiknek személyéről és elérhetőségéről az illetékességi területén található helyi rendőri szerveket, valamint az országos szakvonalvezetőt tájékoztatni kell.[2]

15. A gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartója megismeri és figyelemmel kíséri az Alkotmánybíróság, valamint a bíróságok gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos döntéseit, valamint az érintett területi szerv illetékességi területén

a) figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlöletbűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére;

b) figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket;

c) figyelemmel kíséri a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanújának észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;

d) az elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket rövid úton jelenti a gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetőjének;

e) szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat;

f) a területi intranetes oldalakon gondoskodik a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről;

g) szolgálatot teljesítő rendőri állomány részére a gyűlölet-bűncselekmények tárgyában szervezett képzéseken közreműködik, kiemelt figyelmet fordítva az állomány megfelelő szakmai ismeretének kialakítására és fenntartására.

16. A gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetője

a) figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlöletbűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére;

b) figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket;

c) figyelemmel kíséri a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;

d) szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat;

e) gondoskodik a Rendőrség intranetes oldalán a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről;

f) a rendészeti szolgálati ág bevonásával évi rendszerességgel szakmai továbbképzést szervez a gyűlöletbűncselekmények területi szakvonaltartóinak.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

18. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglaltakra tekintettel kötelesek felülvizsgálni a szervezeti és működési szabályzatukat és az érintett szervezeti elemek ügyrendjeit, és az esetlegesen szükséges módosításokat legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül végre kell hajtani.

19. A rendőri szervek vezetői intézkednek az utasítás hatálybalépését követő egy hónapon belül a közrendvédelmi és bűnügyi állománynak az utasításban foglaltak dokumentált módon történő oktatására.

20. A rendőri szervek vezetői dokumentált módon intézkednek a közrendvédelmi és bűnügyi állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek 2019. december 31. napjáig, majd azt követően évente legalább egy alkalommal történő oktatására.

21. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül dokumentált módon intézkednek a szolgálatparancsnoki, valamint az állandó vagy ideiglenes jelleggel szolgálatparancsnoki feladatokat ellátó állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek oktatására.[3]

22. A gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetője az utasítás hatálybalépését követő 8. napig intézkedik a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő - magyarázattal és példákkal ellátott - előítélet-indikátorok listájának hozzáférhetővé tételére a Rendőrség intranetes oldalán.

Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány