A Fővárosi Törvényszék Kf.650099/2013/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78. §, 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Rácz Krisztina

A Fővárosi Törvényszék

2.Kf.650.099/2013/8. szám

A Fővárosi Törvényszék a jogtanácsos által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., hivatkozási szám: VJ/093-38/2011.) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. évi február hó 5. napján kelt 3.K.33.382/2012/6. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2013. évi október hó 9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 160.000 (azaz százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a Vj/093-034/2011. számú határozatával megállapította, hogy felperes és a perben nem álló Zrt. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3.§-ának (1) bekezdésébe ütköző, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor 2010. április és 2011. november 29. között elhallgatták az ajándékként felkínált 120 perc ingyenes beszélgetést tartalmazó SIM kártya esetén, hogy a 120 perc ingyenes beszélgetés 12 hónapon át havi 10 perc ingyenes beszélgetést jelent, illetőleg ezen percek csak a hálózaton belüli hívásokra, valamint a hangposta és kék számok hívására használhatók fel. Megállapította azt is, hogy a felperes fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata 2011. március 29. és 2011. november 29. között is fennállt, mivel elhallgatta, hogy a 120 perc ingyenes beszélgetés az előfizetői szerződés 90 napos határozott időtartamának lejártát követően is a fogyasztók rendelkezésére áll. Ezért a felperest, illetve a perben nem álló Zrt.-t 2.000.000 - 2.000.000 forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint a telefonos megkeresés során a fogyasztók csak az ajánlat két eleméről - a pénzügyi felmérésről és egy ajándék SIM kártyáról - kaptak tájékoztatást, ugyanakkor elhallgatásra került, hogy a 120 perc ingyenes beszélgetés 12 hónapon át havi 10 perc ingyenes beszélgetést jelent, illetve csak a felperes hálózatán belüli hívásokra, továbbá a hangposta és kék számok hívására használható fel. Jelentős információként arról sem tájékoztatták a fogyasztókat, hogy újabb feltöltés nélkül a 90 napos határidőn túl is lehetőség van az ingyenes percek felhasználására. Az alperes megállapításai szerint ezen jelentős információk elhallgatása miatt a fogyasztók a részükre nyújtott tájékoztatás eredményeképpen nem kaptak reális képet a 120 perc ingyenes beszélgetés összes körülményéről. Az alperes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 77. és 78.§-ainak megfelelően döntött a jogkövetkezményről, annak mértékéről; e körben értékelte az enyhítő és súlyosbító körülményeket egyaránt.

A felperes keresetében jogsértés hiányában a határozat megváltoztatását, a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint az alperes által kifogásolt magatartása nem volt jogsértő, a fogyasztók minden lényeges információk megkaptak. Az ajánlat elfogadása esetén a fogyasztóknak semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kellett teljesíteniük, nem kerültek kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha nem vették volna igénybe a felajánlott lehetőséget. Az adott kommunikáció nem befolyásolta jogsértő módon a fogyasztók ügyleti döntését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatban foglalt álláspontját fenntartva.

A Zrt. a perbe - felhívás ellenére - nem kívánt beavatkozni.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A becsatolt iratokból, valamint a felek nyilatkozataiból megállapította, hogy az adott felperesi kommunikáció alkalmas volt a fogyasztók ügyleti döntéseinek jogsértő módon történő befolyásolására. Kiemelte, hogy nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett hátrányos eredmény, önmagában az erre való alkalmasság megalapozza a jogsértés megállapíthatóságának tényét. Alátámasztja a megtévesztésre alkalmasságot azon körülmény, hogy a felperes által készített felmérés során volt olyan fogyasztó, aki úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ismeri az elhallgatott körülményeket, visszalépett volna. Megállapította, hogy az alkalmasság körében nem szükséges a tényleges megtévesztés bármilyen fokú vagy dimenziójú bizonyítása, miután azon körülmény, hogy volt olyan fogyasztó (az ilyen fogyasztók számától függetlenül), akit megtévesztett a felperesi tájékoztatás, önmagában bizonyítja az alkalmasságot. Egyetértett az alperessel abban, hogy a megtévesztésre alkalmasság teljesen független az ingyenességtől. Az "ingyenesség" alapján létrejövő kapcsolat is generálhat később üzleti aspektusokat, előzménye, oka, kiváltója lehet későbbi konkrét üzleti magatartásoknak. Az "ingyenes" aktust nem lehet kategorikusan elválasztani a fogyasztók későbbi magatartásától, különös tekintettel a felperessel már fennálló üzleti kapcsolatuk alakításának, bővítésének dinamikus lehetőségeire. A fogyasztóban az "ingyenes" akció révén fixálóhatnak olyan benyomások, attitűdök, látens percepciók, amelyek később akár konkrét üzleti magatartásokban is manifesztálódhatnak. Az alapkoncepció quasi ingyessége növelheti a felperesi imázst, ez pedig jövőbeni ügyleti döntések kiindulási alapja lehet. Az információ akkor is értékkel bír, ha közvetlen felhasználásra később ténylegesen nem kerül sor. Megítélése szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az akció keretében olyan információk juthattak a felperes (és partnere) birtokába, amelyek a jövőben akár egyértelmű üzleti magatartás alapjául is szolgálhatnak. Az alperes által kifogásolt hiányok releváns részei voltak a fogyasztók szempontjából az ajánlatnak. A mobiltelefont rendszeresen használók körében jelentősége van annak, hogy egyszerre vagy csak 12 havi részletben beszélhető le az adott percmennyiség, illetve annak is - különös tekintettel a versenyhelyzetre és a szolgáltatók közötti átjárhatóságra, hogy a SIM kártya csak a felperes hálózatán belül használható. Az adott esetben nem lett volna semmiféle fizikai vagy technikai akadálya a hiányzó információk átadásának. Kifejtette az elsőfokú bíróság azt is, hogy nem csökkenti a jogsértés súlyát azon körülmény sem, hogy az érintett fogyasztók megfelelő utánjárással, aktivitással beszerezhették a hiányzó információkat, miután a releváns információk szempontjából teljes körű tájékozódás csak a szükséges és elvárható mértékben hárítható át a fogyasztóra. Az adott kommunikáció nem épülhet arra a feltevésre, hogy a fogyasztó majd úgyis utánajár minden lényeges részletnek. A Pp. 339/B.§-ára utalással megállapította, hogy az alperes a jogkövetkezményekről mérlegelési jogkörben döntött, és megfelelő módon értékelte az enyhítő és súlyosbító körülményeket. A kiszabott jogkövetkezmény nem tekinthető túlzottnak, az megfelel a generális és speciális prevenció céljainak, figyelemmel a felperes adott piacon elfoglalt helyzetére.