67/2007. (VI. 28.) OGY határozat

a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről[1]

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. § e) pontja alapján, ezen országgyűlési határozat hatálybalépése, és 2013. december 31-e közötti időszakra a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről a következő határozatot hozza:

I.

A hazai és a közösségi forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások általános elvei

1. A területfejlesztési politika átfogó célja - a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram és az Aktualizált Konvergencia Program célkitűzéseivel összhangban - az ország és térségei harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése. Alapvető követelmény, hogy a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos, de egymással összhangban álló fejlesztési stratégiát valósítsanak meg. Ennek eredményeként javul a térségek versenyképessége, mérséklődnek a térségi és a települési szintű különbségek, fenntartható a fejlődés és biztosítható az örökségvédelem, valamint a környezeti szempontok integrációja. Az ország - térségeivel együtt - szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe, erősödik a decentralizáció, valamint a regionalizmus.

2. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció alapján az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott középtávú országos és térségi területfejlesztési célok elérését jelentős részben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, az ágazati és regionális operatív programokban meghatározott közösségi és hazai források által támogatott fejlesztések megvalósítása szolgálja.

3. A regionális fejlesztési tanácsok az ország átfogó fejlesztési irányait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepcióval, az Országos Területrendezési Tervvel, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal, a regionális operatív programokkal összhangban a tisztán hazai források felhasználásával megvalósítandó fejlesztési programjaikkal teszik teljessé a régiók fejlesztési eszközrendszerét. A tervezési folyamatban a régiók stratégiai céljait meghatározó regionális fejlesztési koncepciókból indokolt kiindulni. Követelmény, hogy a különböző szintű térségi fejlesztési programok egymásra épüljenek. A regionális fejlesztési programok tartalmazzák a Balaton, a Budapesti Agglomeráció és a Tisza-térsége, valamint a Duna-mente és más komplex térségi programok, illetve a megyei és kistérségi fejlesztési programok célkitűzéseit is.

4. Központi és regionális szinten egymással összhangban lévő döntésekkel célszerű támogatást biztosítani az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét regionális operatív programjában szereplő, valamint a régiókat közvetlenül érintő más programok célkitűzései megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez.

5. A projektek kiválasztásának eljárási formáit célszerű összehangolni. A nagyprojekt, a kiemelt projekt, a kétfordulós pályázat, az egyfordulós pályázat, valamint a közvetett támogatás eljárási forma alkalmazása egyaránt indokolt. Az eljárási formák közül az elérendő célhoz leginkább illeszkedő formát szükséges kiválasztani és alkalmazni.

6. A projekt-támogatás formáit célszerű összehangolni. A visszatérítendő, a vissza nem térítendő, a kamattámogatási formák alkalmazása egyaránt indokolt. A támogatási formák közül az elérendő célhoz leginkább illeszkedő formát szükséges kiválasztani és alkalmazni.

7. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat differenciált támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni. A kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni.

8. Az információ ellátottság és az információ minőségének javításával a források hatékony felhasználása céljából szakmai segítséget szükséges nyújtani az optimális pályázati lehetőség kiválasztásához, a pályázat megírásához, különös tekintettel a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségekre.

9. A támogatások erősítsék a területi kötődést, a regionális identitás tudat fejlődését, a kulturális örökség és a kulturális értékek megőrzését szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését, a Kárpát-medencei kapcsolatok kibontakozását.

10. A területfejlesztési támogatások felhasználásával is indokolt csökkenteni az oktatásban és a lakhatásban tapasztalható elkülönülést/elkülönítést, hozzájárulva ezzel a szegregáció megszüntetéséhez,

11. Támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyek megvalósulása esetén a környezet igénybevételének mértéke, illetve terhelése nem haladja meg a környezeti elemek (azok összetevőinek és rendszereinek, ökoszisztémáinak) terhelhetőségét és eltartó képességét, önfenntartók és gazdaságosan működtethetők. Megfelelnek az Országos Területfejlesztési Koncepció térségi fenntarthatósági és térhasználati elveinek, az Országos Területrendezési Terv szabályozásának és a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek.

II.

A tisztán hazai területfejlesztési támogatások sajátos elvei

1. A költségvetés tervezése során a nem társfinanszírozásra szolgáló tisztán hazai fejlesztési forrásokat - a fejlesztéspolitika prioritásai alapján - a hatékony felhasználás érdekében koncentrálni szükséges. A régiók fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló területfejlesztési forrásokat a szubszidiaritás elvének megfelelően a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe indokolt utalni.

2. A tisztán hazai fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében a támogatható fejlesztési célterületek és célok kialakításánál figyelemmel kell lenni a források, valamint az igények és a fejlesztések fenntarthatósága összhangjának megteremtésére, a források szétaprózódásának megakadályozására. A decentralizált támogatási rendszer céljait a források és területi adottságok, illetve a helyi fejlesztési szükségletek figyelembevételével szükséges meghatározni.

3. Az Európai Unió támogatási rendszerével összhangban a decentralizált területfejlesztési támogatási rendszerben is át kell térni a projektfinanszírozásról a programfinanszírozásra. A programfinanszírozás rendszerére való áttérés szükséges az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő hét regionális operatív program, valamint a tisztán hazai forrásból támogatott fejlesztési programok harmonizálásához, az addicionális források hatékony, a stratégiai célok megvalósulását szolgáló felhasználásához.

4. A regionális fejlesztési tanácsok a tisztán hazai decentralizált fejlesztési források felhasználására készítsenek középtávú regionális fejlesztési programot és indikatív pénzügyi tervet éves ütemezéssel, amely bemutatja a finanszírozás addicionális forrásösszetételét is. A programkészítéssel párhuzamosan szükség van a területi tervek rendszerének felülvizsgálatára. Ennek keretében pontosítani kell a központi és a területi szintek tervezési feladatait, a regionális programkészítés tartalmi elemeit.

5. A regionális fejlesztési programokban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban nem tervezett, illetve az azokban tervezett intézkedések hatását felerősítő célterületeket, célokat lehet meghatározni. A programok végrehajtásának nyomon-követhetősége érdekében meg kell határozni azokat az indikátorokat (mérőszámokat), valamint monitoring folyamatokat, amelyekkel mérhető a programok megvalósítása, és értékelhető a támogatások felhasználásának hatékonysága.

6. A Kormány - a középtávú költségvetési program kialakításával összhangban - a regionális fejlesztési programokba, valamint az ágazati fejlesztési programokba foglalt és regionális szinten megvalósítható fejlesztések megvalósítása érdekében a regionális fejlesztési tanácsokkal tervszerződést köt. A tervszerződés tartalmazza a Kormány és a regionális fejlesztési tanács által elfogadott középtávú fejlesztési program elemeket, a program elemek megvalósításához szükséges források indikatív összegeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, a közösségvállalás, a versenyképesség, a társadalmi szolidaritást kifejező felzárkóztatás és a társadalmi-gazdasági kohézió követelményeit. A tervszerződések részei továbbá azon szándéknyilatkozatok, amelyekben a Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetés tervezése során - az államháztartás teherbíró képességével arányban - szerepelteti a tervek megvalósításához szükséges forrásokat az éves költségvetési törvényjavaslatokban.

7. A tervszerződések megvalósítását szolgáló tárgyévi fejlesztési források a több évre szóló kötelezettség vállalás feltételeinek biztosítása mellett az Európai Unió forrásainak felhasználásával azonos módon, azaz az első három évben a tárgyévet követő harmadik év végéig, azt követően a tárgyévet követő második év végéig használhatók fel.

8. A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt költségvetési források meghatározó részét pályázati rendszerben szükséges felhasználni, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani egyedi fejlesztési döntések meghozatalára is egyes kiemelt integrált önkormányzati fejlesztések, vagy rendkívüli helyzetek kezelése érdekében.

9. A kistérségi fejlesztési tanács, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a kiemelt térségi fejlesztési tanács területi fejlesztésben betöltött szerepének erősítése érdekében a fejlesztési célú támogatások odaítélése során előnyben szükséges részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek a kistérség, valamint az érintett kiemelt térség fejlesztési programjában, valamint cselekvési tervében meghatározott célok megvalósítását segítik elő. Ennek érdekében a regionális fejlesztési tanácsok egyedi fejlesztési döntéseiknél figyelembe kell, hogy vegyék az érintett kistérségi fejlesztési tanács, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács véleményét. A kistérségi fejlesztési tanács, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács véleménye, állásfoglalása nélkül - kivéve, ha az a véleményezésre rendelkezésre álló ésszerű határidő alatt nem foglal állást - nem hozható döntés adott fejlesztés támogatásáról.

10. Tisztán hazai forrásokból is indokolt támogatást biztosítani a területfejlesztési feladatok ellátását megalapozó kutatásokhoz, oktatásokhoz, képzésekhez, kommunikációkhoz, valamint - az Európai Unió szabályaival összhangban - a decentralizált támogatási rendszer működtetéséhez.

11. A Lipcsei Charta célkitűzéseivel összhangban indokolt a városok és a velük szervesen összefüggő városkörnyéki települések gazdaságilag, szociálisan és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégián alapuló fejlesztése, különös tekintettel az elmaradott helyzetű városrészek felemelkedésének szorgalmazására, mivel a lisszaboni célokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a városok dinamikus gazdaságfejlesztése szociálisan kiegyensúlyozott fejlődéssel ötvöződik. Ebből következően tisztán hazai forrásokból is indokolt támogatni a városokat a szerepük betöltéséhez szükséges fejlesztések megvalósításában, továbbá a hátrányos és leghátrányosabb helyzetűnek minősített településeket felzárkóztatásuk érdekében.

12. Az átláthatóság, a nyomon követhetőség és a kettős finanszírozás elkerülésének biztosítása, valamint az irányítás és a vezetés naprakész tájékoztatása érdekében meg kell teremteni a különböző támogatási forrásokból igényelt és megítélt támogatások egységes elektronikus nyilvántartását és információs rendszerét. A rendelkezésre álló források felhasználását a kontrolling, a különböző programok előrehaladást a monitoring eszközeivel indokolt figyelemmel kísérni. A programok megvalósításáról a közösségi szabályok figyelembevételével szükséges értékelést készíteni.

III.

A területfejlesztési célokat szolgáló tisztán hazai decentralizált források tervezésének, felosztásának elvei

1. A területfejlesztési támogatáspolitika megvalósítását szolgáló tisztán hazai decentralizált forrásokat a költségvetési törvényjavaslatban önálló, regionális fejezetben kell tervezni a feladat és a hatáskörök, valamint a felelősség egyidejű meghatározása mellett. A regionális fejlesztési tanácsok működési és döntési hatáskörébe utalt, illetve a kormánnyal kötött tervszerződések fejlesztési forrásait régiónként külön költségvetési sorokon indokolt tervezni. Ezen belül külön előirányzatok szolgálják a területfejlesztés közvetlen gazdaságfejlesztési, önkormányzati fejlesztési, valamint a regionális szinten megvalósuló sajátos ágazati fejlesztési célkitűzések megvalósítását.

2. A régiók, megyék, kistérségek és települések közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése, a felzárkóztatás elősegítése érdekében a tisztán hazai decentralizált források felosztásánál az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a gazdaságfejlesztési célkitűzéseket támogató források régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

aa) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 40%-a mértékéig (az 1. számú melléklet szerint),

ab) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 30%-a mértékéig,

ac) a régió lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

ad) a régió települési önkormányzatainak számát, a keret 10%-a mértékéig;

b) az önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseit támogató források régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

ba) minden kistérségben felhasználható forrás esetében:

baa) a régió lakónépességét, a keret 40%-a mértékéig,

bab) a régiókban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradását, a keret 40%-a mértékéig,

bac) a régió települési önkormányzatainak számát, a keret 20%-a mértékéig,

bb) területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségekben felhasználható forrás esetében:

bba) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

bbb) a kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 70%-os mértékéig,

bc) a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű kistérségekben felhasználható forrás esetében:

bca) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépességét, a keret 100%-os mértékéig.

Az önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseit támogató előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett rész országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi.

3. A 2. pontban meghatározott arányok érvényesítéséhez szükséges számításoknál a felosztás időpontjában a Központi Statisztikai Hivatalban rendelkezésére álló legfrissebb adatokat kell felhasználni.

4. A területfejlesztés közvetlen gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló forrás

a) központi keretéből az alábbi célkitűzések támogathatók:

aa) technikai segítségnyújtás (pályázati rendszer működtetése, tervezéssel, módszertannal, értékeléssel, moni-toringgal kapcsolatos szakmai feladatok ellátása, kutatások-fejlesztések, szakmai kommunikációs feladatok és képzési programok),

ab) területi információszolgáltatás (Területi Információs Rendszer működtetése és fejlesztése),

ac) központi szinten kezelendő támogatási programok (régióhatárokon átnyúló programok, decentralizált pályázati rendszerben nem támogatható, vagy kiemelt térségi fejlesztések, valamint központi fejlesztési programban szereplő országos fejlesztési célok),

ad) területfejlesztési nemzetközi együttműködés;

b) decentralizált keretéből az alábbi célkitűzések támogathatók:

ba) humán erőforrás fejlesztés (közösségfejlesztési akciók, közszolgáltatási intézmények közötti együttműködés fejlesztése, rendezvények szervezése, hagyományőrző tevékenységek támogatása, bűnmegelőzési tevékenységek támogatása),

bb) foglalkoztatás (munkahelyteremtés, közmunkaprogramok támogatása, szociális földprogram),

bc) kulturális örökségvédelem.

5. Az önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló decentralizált fejlesztési forrásokból az alábbi célkitűzések támogathatók:

a) humán infrastruktúra fejlesztés (közösségi terek kialakítása, fejlesztése, alapfokú oktatási-nevelési intézmények fejlesztése, szociális szolgáltatások és egészségügyi alapellátás színvonalának javítása),

b) települési infrastruktúra fejlesztése (önkormányzati tulajdonú közlekedési hálózatok fejlesztése, közvilágítás fejlesztése, hulladékgazdálkodási projektek, belterületi vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, kegyeleti infrastruktúra fejlesztés, belterületi zöld területek kialakítása, közintézmények akadálymentesítése),

c) telepszerű lakókörzetekben megvalósuló fejlesztések támogatása,

d) falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése.

IV.

A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere

1. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni.

2. A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásánál - a megyei jogú várossal rendelkező kistérségek kivételével - gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. A megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a 2. pontban szereplő komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a megyei jogú város mutatói nélkül is indokolt elvégezni. Ezen kistérségek besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát kell figyelembe venni.

4. Kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek.

5. Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga.

6. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni.

6a. A leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősíthető az a súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség, amelyben a károk felszámolása, a helyi társadalmi-gazdasági élet normál működésének beindítása tartós, több éves fejlesztést igényel, ahol a térség fejlődési lehetőségeit a katasztrófa több évre súlyosan korlátozza. A súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott települések a súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kistérségekkel azonos elbírálásban részesülnek. A természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térségek, települések meghatározásának szempontjait a 4. számú melléklet tartalmazza.[2]

7. Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni. A 6a. pontban meghatározott súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térségekre külön komplex programot kell kidolgozni.[3]

8. Azokban a régiókban ahol az 5. pont szerint meghatározott hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok a 2. és a 3. pont szerint meghatározott komplex mutató figyelembevételével regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhetnek ki. A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács a komplex mutató alapján besorolt kistérségek közül a besorolási rangsorban soron következő és a régió területén lévő kistérségeket veheti figyelembe. A régió területén lévő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át. A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek lakónépességét a III. fejezet 2. pontjában meghatározott tisztán hazai decentralizált források felosztásánál nem kell figyelembe venni.

9. A települések között is jelentősek a fejlettségbeli különbségek, ezért indokolt meghatározni egyrészt a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített településeket, másrészt a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések besorolásánál a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglakoztatási mutatókból képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes település komplex mutatójának átlaga. Jelentős munkanélküliséggel sújtottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladja az országos átlag 1, 75-szeresét.

10. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a hátrányos, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni.

11. A kedvezményezett kistérségek és települések besorolásánál használt dinamikus mutatók esetében a rendelkezésre álló utolsó öt év időtartamának adatait, a statikus mutatók esetében a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat kell felhasználni.

12. A kedvezményezett kistérségeket és településeket, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása illetékességi területének felülvizsgálatát követően, felül kell vizsgálni. A kedvezményezett kistérségek és települések köréből kikerülő kistérségeket és településeket a fejlesztési célú támogatások igénybevételénél egy évig átmenetileg kedvezményezettnek indokolt tekinteni, esetükben a kedvezményezett kistérségeknél alacsonyabb támogatási intenzitást biztosítva.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az országgyűlési határozatban meghatározott feladatok megvalósítására készítsen Intézkedési Tervet.

2. Ez az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba. Egyidejűleg a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat "A területfejlesztési célok érvényesítését szolgáló intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai" című V. fejezet 3. pont b) pontja hatályát veszti.

3. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeket ezen országgyűlési határozat hatálybalépését követően újra meg kell állapítani. A kedvezményezett kistérségek és települések körét a települési önkormányzatok kistérségi lehatárolása módosítását követően kell újra megállapítani.

4. A tisztán hazai decentralizált források felosztásánál, valamint a kistérségek és a települések területfejlesztési szempontú besorolásánál alkalmazott mutatókról és a számítás módszeréről tájékoztató kiadványt kell készíteni, és azt a regionális fejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Kis Zoltán s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Móring József s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

1. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló források régiók közötti felosztásához

A régiókhoz rendelt, tisztán hazai decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum): a régiók közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Di: az i régió rendelkezésre álló decentralizált összeg, (Ft) (i=1-7)

ni: az i régió 1 főre jutó GDP mutatójának az aránya az országos átlaghoz viszonyítva

li: az i régió lakónépessége

xi = lixl/i: a régió lakónépességének és súlyszámának szorzata

l/ni: az i régió súlyszáma

2. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz

Allokációs képlet az önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló területi kötöttséggel felhasználható források régiók közötti felosztásához

A régiókhoz rendelt, tisztán hazai decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakóné-nessése alapján:

ahol:

D(sum): a régiók közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Dj. a j régió rendelkezésére álló, decentralizált összeg, (Ft) (j=1-7)

nj: j régió lakónépessége

xj: j régió egy főre jutó GDP-jéből képzett a 0-1 intervallumra arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezőtlenebb régióban 1. 000, a legkedvezőbbnél 0. 000

xjnj: j régió népességszámának és súlyszámának szorzata

7 régió súlyozott népességszámának összege

j régió súlyozott népességszámának aránya az összes népességszámhoz

3. számú melléklet a 67/2007. (VI 28.) OGY határozathoz

A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre

I. Gazdasági mutatók:

1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db

2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db

3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db

4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %

5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %

6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, %

7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft

8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db*

II. Infrastrukturális mutatók:

1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter

3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %

4. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

5. A hétköznapi elérés mutatója

6. A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db

7. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db

8. A szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő

9. A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója

III. Társadalmi mutatók:

1. Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %

2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db

3. Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő

4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db

5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft

6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány%-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %*

7. Népsűrűség, fő/km2**

IV. Szociális mutatók:

1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), %

2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %

3. A 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %

4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő

5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %

V. Foglalkoztatási mutatók:

1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, % 2006 átlaga

2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %

3. Aktivitási ráta, %

Magyarázat:

* Csak a kistérségi komplex mutató kiszámításánál használt mutató.

** Csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések besorolásánál használt mutató.

4. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz[4]

Természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térségek, települések meghatározásának szempontjai

Természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térségnek, településnek kell minősíteni azt a kistérséget, vagy települést, ahol

a) ár- vagy belvízi elöntés, töltésszakadás,

b) rendkívüli időjárás,

c) a térséget vagy települést fokozottan veszélyeztető környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés, így például felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg - szennyeződése; légszennyezettség; veszélyes hulladék okozta környezetkárosítás; tűzpusztítás,

d) súlyos károkat okozó felszínmozgások,

e) a veszélyes tevékenység során fellépő havária,

f) a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény,

g) tömeges megbetegedést előidéző kórokozók megjelenése

a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, alapvető ellátását, a terület megközelíthetőségét, a mezőgazdasági vagy ipari termelést, és ezen tényezők együttesét súlyosan veszélyezteti, azokat tartósan ellehetetlenítő állapot alakult ki.