24/2001. (IV. 20.) OGY határozat

a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. § e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjáig terjedő időszakra a következő határozatot hozza:

I.

A területfejlesztési támogatások átfogó elvei

1. A területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejezeti célelőirányzatokat és egyéb állami pénzeszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell működtetni és felhasználni.

2. A központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódása a területfejlesztés támogatási elveivel összhangban történjen. Ennek érdekében mind országos, mind térségi szinten biztosítani kell a támogatások koordinált felhasználását, illetve a felhasználások átláthatóságát.

2.1. A regionális és megyei területfejlesztési programok állami támogatását alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített pénzügyi eszközökkel - területfejlesztési célelőirányzat, önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás - szükséges elősegíteni.

Az Országgyűlés e területfejlesztési eszközrendszer korszerűsítése érdekében:

A) szükségesnek tartja a decentralizált döntési rendszerben működő eszközök növelését, és egyidejűleg a központi döntési körben működő eszközöknek a legsúlyosabb helyzetű térségek többlettámogatására való koncentrált felhasználását;

B) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök régiók és megyék közötti differenciált elosztása az eddiginél fokozottabban segítse a legsúlyosabb helyzetű, hátrányos térségek fejlesztési programjainak megvalósítását;

C) az átfedések kiküszöbölése érdekében indokoltnak tartja, hogy a területi gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési célokat elsődlegesen a területfejlesztési célelőirányzat, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig az önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló támogatás finanszírozza.

2.2. A területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra. A pénzügyi szabályozás ösztönözze a hosszú távú regionális, illetve megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását.

2.2.1. A térség társadalmi-gazdasági helyzetének vizsgálata és értékelése alapján, az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban kidolgozott, hosszú és középtávú területfejlesztési programok és munkarészeinek megvalósítása céljából készített pénzügyi terv alapján, a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fogalmazzák meg elképzeléseiket és tegyenek intézkedéseket a nemzetközi, a központi, a térségi és a helyi források bevonására.

2.2.2. A regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében folytassanak aktív szervezőtevékenységet a nemzetközi és a magántőke bevonása érdekében.

2.2.3. A regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében kezdeményezzenek megállapodásokat a kormányzati szervekkel, valamint az önkormányzatokkal.

2.2.4. A programfinanszírozásra való áttérés során, a programok végrehajtásának értékelése és a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tétele céljából monitoring bizottságokat kell létrehozni.

3. A kormányzati, regionális és megyei területfejlesztési programok megvalósítását az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek összehangolt felhasználásával szükséges elősegíteni. Az összehangolás érdekében a támogatások odaítélésének folyamatába be kell vonni a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsokat. A koordináció javítása érdekében a fejlesztési célú államháztartási pénzügyi eszközrendszer teljes körű átvilágítása, az indokolatlan átfedések kiküszöbölése, az eljárási és ellenőrzési rendszerek közelítése, a területi kiegyenlítés követelményeinek erősítése, továbbá az EU állami támogatásokra vonatkozó előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevétele szükséges.

4. Az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek a felhasználása során a területfejlesztésben adható támogatások elsősorban az egyes térségek gazdasági fejlődését szolgálják, ugyanakkor biztosítani kell a fejlesztésekhez kapcsolódó oktatási, képzési, marketing és egyéb kísérő programok társfinanszírozási lehetőségét is.

5. A települések közötti jelentős különbségek mérséklése érdekében - az önkormányzati szabályozás keretében - külön normatív támogatással segíteni szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait, település szintű vizsgálatok alapján történt besorolás szerint.

6. A Strukturális Alapok fogadására való felkészülést szolgálja az Európai Unió előcsatlakozási támogatásainak keretén belül a 2000. évi - és a csatlakozásig további évek - PHARE programjainak társadalmi és gazdasági kohéziós része. Mivel a PHARE program csak három kelet-magyarországi régióra terjed ki, az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy - a Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében - a PHARE program által nem támogatott országrészre, a további négy tervezési-statisztikai régióra, illetve ezen belül a Balaton térségére is készüljenek előzetes regionális fejlesztési programok. Az állami költségvetés tervezése során ezeknek a programoknak a végrehajtásához forrást kell biztosítani.

II.

A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizálásának elvei

1. Az országos jelentőségű, és a több régiót érintő fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési előirányzat központi pénzügyi kerete, a regionális jelentőségű, és a több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a regionális fejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei, a megyei jelentőségű és a kistérségi, illetve települési fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák.

2. A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizált kereteit (a területfejlesztési célelőirányzat 65%-a, és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások) elsősorban a régiók és a megyék fejlettségi szintje és lakónépessége, valamint a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kell meghatározni. A területfejlesztési célelőirányzat 35%-át regionális, 30%-át megyei szintre kell decentralizálni.

3. A decentralizált keretek megállapítását régiónként és megyénként differenciáltan, a fejlettség mutatójával fordított arányban kell megállapítani.

4. A regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe utalt keret régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

a) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 50%-a mértékéig (az 1. számú melléklet szerint),

b) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

c) a régió lakónépességét, a keret 30%-a mértékéig.

5. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe utalt keret megyék közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

A) a területfejlesztési célelőirányzat tekintetében:

a) a megye lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

b) a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

c) a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a keret 50%-a mértékéig;

B) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások tekintetében:

a) a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

b) a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a keret 70%-a mértékéig.

III.

A területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvei

1. A területfejlesztést szolgáló kiemelt pénzügyi előirányzatok felhasználása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott célokkal összhangban segítse elő a gazdaság fejlődését megalapozó, a fenntartható fejlődés követelményeit biztosító területfejlesztési koncepciók és programok megvalósítását.

2. A támogatások szolgálják a helyi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, humán és termelő, infrastrukturális erőforrások jobb hasznosítását és a gazdaság szerkezeti átalakítását. Ezzel elősegítik az új, értéktermelő tevékenységek meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítő feltételek javítását.

3. A támogatások erősítsék a területi kötődést, a kulturális örökség megőrzését szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését.

4. A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyekkel együtt a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma terhelhetőségét.

5. A területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során prioritást kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek.

6. A támogatható célok és területek meghatározásánál ügyelni kell a források és igények összhangjának megteremtésére, a pályázati célokat a források és térségi adottságok, illetve fejlesztési célok függvényében kell meghirdetni.

7. Mindezeket figyelembe véve a következő térségi programok, illetve fejlesztések támogatandók regionális, valamint megyei szinten a területfejlesztési célelőirányzatból:

A) regionális szinten:

a) a vállalkozásokat segítő innovációs központok, ipari és agroparkok kiépítése,

b) a térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek kiépítését szolgáló, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások,

c) a vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések,

d) a felsőoktatási intézményekben, valamint a kutatási intézetekben megvalósuló, a tudásalapú társadalom kialakulását elősegítő fejlesztések,

e) a jelentős, legalább 50 munkahelyet teremtő fejlesztések,

f) az elfogadott regionális fejlesztési program megvalósítása;

B) megyei szinten:

a) munkahelyteremtő beruházások, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő fejlesztések, beruházások,

b) ipari területek és inkubátorházak kiépítése,

c) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítése,

d) a regionális fejlesztési tanácsok által nem támogatott, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, és vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban halastó kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések kiépítése,

e) a humánerőforrást - beleértve az oktatást, a szakipari képzést, a munkanélküliek reintegrációját, valamint az egészségi állapot megőrzését is - biztosító fejlesztések,

f) a falusi idegenforgalmi fejlesztések,

g) az elfogadott megyei területfejlesztési programok megvalósítása,

h) a megyei területfejlesztési tanács határozatában rögzített roma programok.

8. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a következő fejlesztések érdekében vehetik igénybe:

a) a településeken vagy egyes településrészeken a termelő infrastruktúra kiépítéséhez;

b) a bel- és külterületi meglévő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő-, összekötő utak kiépítését és felújítását;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához;

d) ipari területek előkészítéséhez;

e) a címzett támogatásokban részesülő humánerőforrás fejlesztésekhez;

f) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;

g) önkormányzati tulajdonú és alapfeladataihoz kapcsolódó intézmények beruházásaihoz;

h) településrendezési tervek készítéséhez;

i) céltámogatásban részesülő beruházások kapcsolódó támogatása.

9. A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.

10. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete a működtetési, a tervezési és a kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozása mellett biztosítson támogatást:

a) az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;

b) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő feladatokhoz;

c) más központi forrásokkal közös finanszírozással meghirdetett központi fejlesztési programokhoz;

d) a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott területfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló programokhoz;

e) működő tőke bevonásával összefüggő beruházásokhoz.

11. A területfejlesztési célelőirányzat központi, valamint decentralizált regionális és megyei kereteiből együttesen is megítélhető támogatás.

12. A Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében a PHARE program társadalmi és gazdasági kohéziós részéhez az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régiók fejlesztési programjai megvalósítására biztosítani kell a társfinanszírozáshoz a hazai forrásokat. Az Országgyűlés indokoltnak tartja a PHARE programmal azonos célrendszer támogatását a PHARE támogatásban nem részesülő régiókban. Ennek keretében:

A) a Dél-Dunántúli, a Közép-Dunántúli, a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régiók, illetve a Balaton térségében a regionális, valamint a térségi fejlesztési programok támogatását, a környezetvédelem követelményeit szem előtt tartva kell biztosítani;

B) az előzetes regionális fejlesztési programok végrehajtásához a PHARE programhoz kapcsolódó forrásokhoz hasonló nagyságrendű fejlesztési forrásokat a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe kell utalni. A regionális fejlesztési tanácsok részére a forrásokat a következőképpen kell biztosítani:

a) a PHARE segélyből fedezett társfinanszírozás kiváltását a területfejlesztési támogatási rendszerben (a PHARE segélyt, és a PHARE segély kiváltására rendelkezésre álló együttes forrást a II. fejezet 2. pont rendelkezései szerint kell felosztani a régiók között),

b) a területfejlesztési támogatási rendszert kezelő tárca társfinanszírozását a területfejlesztési támogatási rendszerben,

c) a programok végrehajtásában érintett más tárcák társfinanszírozását az érintett tárcák előirányzataiban.

IV.

A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere

1. Kedvezményezett térségként, a statisztikai kistérségek területi lehatárolása alapján a következő térségtípusokat kell meghatározni:

- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;

- az ipari szerkezetátalakítás térségei;

- a vidékfejlesztési térségek.

2. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyeknek a 3. számú mellékletben szereplő 4 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az országos átlagot.

4. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladja.

5. A vidékfejlesztési térségek közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az adott terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.

6. A külön rendelet szerinti szabályozás keretében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni.

7. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának egyharmadát. Amennyiben a 2-6. pontokban meghatározott feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az ország lakosságának az egyharmadát, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy összességében az egyharmados felső határ teljesíthető legyen.

8. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni és azt a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a regionális fejlesztési programok forrásait - beleértve a PHARE által támogatott regionális programok társfinanszírozását, illetve a PHARE által nem támogatott régiókban és a Balaton térségében a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülést szolgáló forrásokat a központi költségvetésben elkülönítve tervezze.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a határozatban foglaltak végrehajtása során a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokat használja fel.

3. Ez az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2001. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat hatályát veszti.

4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjának elhúzódása esetén e határozatban foglaltakat legkésőbb 2003-ban felül kell vizsgálni.

Dr. ÁderJános s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr: Juhászné Lévai Katalin s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Vidoven Árpád s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

1. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök régiókhoz rendeléséhez

A régiókhoz rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a régiók közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Di:

az i régió rendelkezésre álló decentralizált összeg, (Ft) (i=1-7)

ni:

az i régió 1 főre jutó GDP mutatójának az aránya az országos átlaghoz viszonyítva

li:

az i régió lakónépessége

xi = li x 1/ni:

a régió lakónépességének és súlyszámának szorzata

1/ni:

az i régió súlyszáma

2. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök megyékhez rendeléséhez

A megyéhez rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a megyék közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Dj:

a j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg, (Ft) (j=1-19)

nj:

j megye lakónépessége

xj:

j megye egy főre jutó GDP-jéből képzett a 0-1 intervallumra arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezőtlenebb megyében 1.000, a legkedvezőbbnél 0.000

xjnj:

j megye népességszámának és súlyszámának szorzata

19 megye és Budapest súlyozott népességszámának összege

j megye súlyozott népességszámának aránya az összes népességszámhoz

3. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz