A Budapest Környéki Törvényszék P.20903/2014/80. számú határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 177. §, 206. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 30. §] Bíró: Tóth Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.20903/2014/80.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20477/2017/4.

***********

Budapest Környéki Törvényszék

22.P. 20.903/2014/80.

A Budapest Környéki Törvényszék Dr. Winkler Mária ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek - Dr. Tasnádi Gábor ... ügyvéd által képviselt ... alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 33.750 (harmincháromezer-hétszázötven) Ft. perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e bíróságnál 3 példányban benyújtott, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, a tanúk vallomásai alapján a következő tényállást állapította meg:

A ... ...i székhelyű cég volt, tulajdonosa .... A cég földrajzi térképi adatokat, térképeket, várostérképeket készített.

... ... lakos személyes kapcsolatban állt ...rel. ...i munkavállalása befejezését követően magyarországi székhellyel megalakult a ... (1990. január 18.), amelynek egyik ügyvezetői feladatát ... látta el. A .... térképek készítésére vonatkozó megrendeléseket kapott a ...-tól, de Magyarországról is voltak megrendelői. A kezdeti időszakban a térképeket kézzel, 1998-tól kezdődően pedig számítógéppel készítették.

A .... jogutódja 2005. január 27-től a ... lett.

2011. augusztus 9-én a ... képviseletében eljárva ... és a ... képviseletében eljárva ... ügyvezető megállapodtak abban, hogy mivel ... a vállalkozását 2011. végétől megszünteti, ezért valamennyi, az őt illető térképadatokhoz és térképekhez fűződő szerzői jogot, a hasznosítás lehetőségét a ... ruházza át. A szerződés 3.§ (1) bekezdésében meghatározták azt, hogy a szerződés értelmében mik minősülnek olyan adatoknak, amelyekre az átruházás, illetve az ahhoz kapcsolódó jogosítványok vonatkoznak: elkészült, nyitott és zárt adatállományok, az összes térképészeti anyag, beleértve a térképészeti törzsadat állományokat, a származékos és alárendelt adatállományokat, valamint a nyílt, illetve feldolgozható grafikus programokból, térinformatikai felhasználói programokból és térképészeti programokból származó összes alkotó megjelenítést,

adatbázis kivonatok és adatbázisok, mutatók (utcanév, név és helyiségjegyzékek),

várostérképek, térképek és digitális térképek.

A szerződés 2-3 §-a szerint az 1. sz. melléklet tételesen külön felsorolva tartalmazza azokat az adatokat, amelyekre az átruházás vonatkozott.

A szerződés 2. § (1) bekezdése alapján az engedélyező megengedi az engedélyes számára, hogy kizárólagosan használja az 1. sz. mellékletben felsorolt adatokat. Jogosult az engedélyes arra, hogy az adatokat az engedélyező szerzői jogával lássa el, ezeket az adatokat forgalomba hozza és a szerzői joggal reklámozza magát.

A 3.§ (5) bekezdése szerint a használat időtartama az adatok rendelkezésre bocsátásának napján kezdődik és határozatlan ideig tart.

Az 5.§ (1) bekezdése tartalmazza, hogy az engedélyes a szerződésben meghatározott felhasználási engedélyekért 15.000 euró összegű egyszeri teljes díjat fizet az engedélyező számára.

A szerződés 6.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy az engedélyező megadja az engedélyesnek a kizárólagos jogot arra, hogy a harmadik fél által az engedélyezőt egyébként megillető jogokkal szemben elkövetett - nemcsak ezt a szerződést érintő - összes szerzői jogsértést megállapítsa és ellene jogi eszközökkel fellépjen. Az elkövetett jogsértésekből származó és érvényesített követeléseket és bevételeket az engedélyes vételezi be.

A ... weboldalra töltött fel térképeket. A térkép- részleteken is szerepel a ... mint a szerzői jog jogosultja.

2013. VII. hó 1-jén a ... képviseletében ... és a .... képviseletében ... megállapodást kötött, miszerint a ... átruházza a szerzői jogvédelem alá eső azon műveinek a felhasználói jogát, amely művekkel kapcsolatban Magyarországon szerzői jogsértés történt. A .... (felperes) az átruházás révén jogosult arra, hogy a saját nevében a harmadik személyek általi szerzői jogsértéseket kiderítse,

a szerzői jog megsértőivel szemben a szerzői jogi követelések érvényesítése érdekében fellépjen, a saját nevében másodlagos licencia szerződéseket kössön a szerzői jog megsértőivel, a szerzői jogvédelem megsértésével érintett művekre vonatkozóan,

a realizált bevételeket, díjakat bevételezze.