EH 2000.315 A beszámítási kifogás útján érvényesített ellenköveteléshez csak akkor fűződik az ítélt dolog, illetve az anyagi jogerő hatása, ha annak a bíróság helyt adott [Pp. 229. § (1) és (3) bek.].

Az első fokú bíróság végzésével a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy a keresettel érvényesített követelés tárgyában a bíróság korábban már jogerős ítéletet hozott.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az első fokú bíróság végzését rámutatva arra, hogy a korábbi perben a bíróság a felperes (a korábbi per alperese) beszámítási kifogását érdemben már elbírálta, amikor azt a szembenálló követeléssel szemben nem találta elszámolhatónak.

A jogerős végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására utasítása iránt. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az újabb perben korábbi követelése jogcímét megváltoztatta: elsődlegesen az általa ténylegesen elvégzett pótmunka ellenértéke jogcímén, másodlagosan pedig jogalap nélküli gazdagodás jogcímén kérte az alperes marasztalását, amely jogcímeket a korábbi perben hozott jogerős ítéletet elutasító rendelkezése nem érintette.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a felek között korábban folyamatban volt perben a felperes kölcsönszerződésből eredő követelésével szemben vállalkozói díj iránti követelést érvényesített az alperes - a jelen per felperese - beszámítási kifogás útján, amelyet azonban a másodfokú bíróság jogerős ítéletével mellőzött.

A Pp. 229. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). Ugyan e paragrafus (3) bekezdése szerint az ítélet anyagi jogereje kiterjed a beszámítás erejéig - az ítéletbe beszámított - ellenkövetelésre is.

E rendelkezésből megállapíthatóan a beszámítási kifogással érvényesített ellenkövetelés elbírálásával kapcsolatosan a Pp. az anyagi jogerőt az ítéletbe beszámított ellenkövetelésre korlátozza. A beszámítási kifogás elbírálásával kapcsolatban tehát ítélt dologról csak akkor és annyiban lehet szó, amennyiben a bíróság az ellenkövetelést az ítéletbe ténylegesen beszámította. A korábbi perben hozott jogerős ítélet azonban a felperes beszámítási kifogásának nem adott helyt, így a beszámítani kívánt követelésre nem terjed ki az ítélet anyagi jogereje. Az eljárt bíróságok tehát téves jogi álláspontot foglaltak el akkor, amikor ítélt dologra hivatkozással megszüntették a pert. Csak a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakra figyelemmel mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az adott esetben annak van tehát jelentősége, hogy a korábbi perben hozott jogerős ítélet a beszámítási kifogásnak nem tett eleget, nem pedig annak, hogy a felperes az újabb perben követelését más jogcímre alapította.

Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján mindkétfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt első fokú bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21 782/1999. sz.)