A Budapest Környéki Törvényszék P.21683/2016/28. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bíró: Tóth Enikő

Budapest Környéki Törvényszék

Ügyszám: 22.P. 21.683/2016/28.

A Budapest Környéki Törvényszék ... meghatalmazott által képviselt ... I. rendű, ... II. rendű és II... (2700 Cegléd, Kereszt utca 1.) III. r. felperesek által Dr. Moldván András ...ügyvéd által képviselt ... I. r. és ... II. r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg az alperesek részére 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget 15 napon belül.

A felperesek személyes költségmentessége folytán a le nem rótt 36.000 (harminchatezer) Ft. illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e bíróságnál 3 példányban benyújtott, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és az I. rendű felperesnek a meghallgatása alapján a következő tényállást állapította meg:

Dr. ..., mint ... közjegyző helyettese a felperesek, mint ügyfelek felkérésére 2006. november 10-én a 1419/1463/2006. számú közjegyzői okiratba foglalta a felperesek és a ... Bank Zrt. között 2006. november 10-én létrejött kölcsönszerződéssel kapcsolatosan megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

A II. r. alperes, mint közjegyző a felperesek, mint adósok, valamint a ... Közép-európai Nemzetközi Bank Zártkörűen Működő Rt., mint hitelező között köttetett kölcsönszerződéshez kapcsolódó felmondást foglalta közjegyzői okiratba. Ezáltal a II. r. alperes által készített okirat a hitelező egyoldalú nyilatkozatát tartalmazta.

A felperesek a Gödöllői Járásbírósághoz 2015. szeptember 14-én benyújtott keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a perbeli közjegyzői okiratok nem felelnek meg a közokirat fogalmának a Közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (Ktv.) rendelkezései szerint. Nem felelnek meg a közjegyzői okiratok tanúk hiányában a teljes bizonyítóerejű magánokirat kritériumainak sem. Ezért nem lehet végrehajtási eljárást lefolytatni, önálló jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni ilyen okiratok alapján.

Hivatkoztak arra, hogy a Ktv. 120.§ (1) bekezdése szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy meggyőződjön a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, továbbá tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményéről (b. pont).

A Ktv. 121.§-a szerint a közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet. A felperesi álláspont szerint jogvita keletkezéséhez vezető körülmény a perbeli okiratban a kétnemű árfolyam kikötése és ebből eredő költség fel nem tüntetése, valamint magának a kétnemű árfolyamnak az alkalmazása.

Annak megállapítását kérték, hogy a közjegyzői okirat nem tekinthető azért közokiratnak, így közjegyzői okirathoz jogszabályban fűzött joghatás kiváltására sem alkalmas, mert a közjegyző abból a körből származóan foglalta közokiratba a kölcsönszerződést, amellyel szemben már beállt a törvényi vélelem, hogy több pontjában semmis.

Kérte kötelezni az alpereseket az 1959. évi IV-es tv. (régi Ptk.) 349.§-a alapján 28.997 Ft. vagyoni és 100.000 Ft. nemvagyoni kár megfizetésére. A vagyoni kárigény a perbeli érvénytelen közjegyzői okirat elkészítésének a díja, a nemvagyoni kárigény pedig abból ered, hogy az érvénytelen közokirattal létrejött kölcsönszerződés miatt a felpereseket stressz érte, illetve annak következtében depresszió is kialakult.

A Budapest Környéki Törvényszékhez 2016. december 15-én benyújtott beadványukban a korábbi kereseteiket fenntartva azt kérték, a bíróság állapítsa meg, hogy a Végrehajtási törvény az Alaptörvény több pontjába ütközik és emiatt végrehajtható okiratok nem állíthatók ki, illetve, hogy a per tárgyát képező okiratot sem lehetett volna emiatt kiállítani.

Előadták, hogy mivel a Végrehajtási törvény az Alaptörvény számos pontjába ütközik, alkotmányjogi panaszt is előterjesztenek.

A bíróság a beadványukat a 11-es sorszámon továbbította az Alkotmánybíróság részére.

Az alperesek a kereset elutasítását, a felperesek perköltségben marasztalását kérték.

Hivatkoztak arra, hogy a felpereseknek Dr. ... közjegyzővel szemben sem lehetne kereshetőségi joguk. A közjegyző a felperesek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata közokiratba foglalása során közhatalmi tevékenységet gyakorolt, nem pedig szerződő fél. A közjegyzői okirat elkészítésével sem válik a felek közötti jogviszony alanyává. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okirat érvénytelenségének, vagy közokirati jellege hiányának esetleges megállapítása kizárólag a szerződő felek jogviszonyára van hatással és az esetleges jogkövetkezmények kizárólag a szerződő felekkel szemben alkalmazhatók. A szerződő felek a jelen perrel érintett jogviszonyban kizárólag a felperesek, valamint a ... Bank Zrt., így a felperesek sem az alperesekkel, sem az okiratot szerkesztő közjegyzővel nem állnak olyan anyagi jogviszonyban, amely alapján a perrel érintett tárgyú keresetet indíthatnának.

Az alperesek álláspontja szerint a felperesek megállapítási keresetet nem terjeszthetnek elő a Pp. 123.§-ában foglaltakra tekintettel. Megállapítási kereset indításának két konjunktív feltétel van. Egyrészt a jogvédelem szükségessége a peres felek viszonylatában, valamint a teljesítés követelésének kizártsága. Bármelyik feltétel hiánya az előterjesztett kereset elutasításának alapjául szolgál.

Egységes az alperesi álláspont szerint a bírói gyakorlat, hogy a jogvédelem szükségességének a megállapítást kérő és a megjelölt alperes között kell fennállnia, megállapítási kereset jogviszony hiányában sem indítható.